Példabeszédek 24
1 Ne irigykedjél a rosszaság embereire, és ne kívánkozzál velök lenni;
Be thou not envious of bad men, and do not long to be with them.
2 mert pusztítást gondol ki szívök és bajt beszélnek ajkaik.
For their heart meditateth destruction, and of mischief do their lips speak.
3 Bölcsesség által épül fel a ház és értelem által szilárdul meg;
Through wisdom is a house built; and through understanding is it firmly established;
4 és tudás által telnek meg a kamarák, mindennemű drága és kedves vagyonnal.
And through knowledge are chambers filled with all manner of precious and pleasant wealth.
5 Bölcs férfi hatalmas és a tudás embere bátor erejű.
A wise man is [always] in power; and a man of knowledge fortifieth [his] strength.
6 Mert útmutatásokkal viselhetsz háborút, és győzelem van a tanácsosok sokaságában.
For by wise counsel canst thou conduct thy war; and there is help in a multitude of counsellors.
7 Magas az oktalannak a bölcsesség: a kapuban nem nyitja meg a száját.
Wisdom is too high for a fool: in the gate can he not open his mouth.
8 A ki azon gondolkodik, hogy rosszat tegyen, azt fondorlatok emberének hívják.
Him that deviseth to do evil, men call a master of wicked devices.
9 Oktalanság gondolata a vétek, és utálata az embereknek a csúfoló.
The counsel of folly is sin; and an abomination to men is the scorner.
10 Ha elernyedtél a szükség napján, szűknek bizonyult az erőd.
If thou despond on the day of distress, thy strength is small.
11 Mentsd meg a halálra vitteket, és a megölésre támolygókat hát ha elvonnád.
Deliver those that are taken unto death, and those that are moved away to the slaughter hold back.
12 Ha azt mondod: lám nem tudtunk róla, nemde a szívek meghatározója, ő ügyel rá, és lelked megóvója – ő tudja, és viszonoz az embernek tette szerint.
If thou shouldst say, Behold, we know not this man: lo, he that weigheth hearts will truly regard it, and he that keepeth thy soul will surely know it; and he will give a recompense to man according to his doing.
13 Egyél, fiam, mézet, mert jó, és színméz édes az ínyednek:
Eat honey, my son, because it is good; and the fine honey, which is sweet to thy palate:
14 ilyen, tudd meg, a bölcsesség a te lelkednek; ha megtaláltad, van jövendő és reményed nem írtatik ki.
So obtain the knowledge of wisdom for thy soul: when thou hast found her, then shall there be a [happy] future, and thy hope shall not be cut off.
15 Ne leselkedjél, te gonosz, az igaznak hajlékára, ne pusztítsd el heverő helyét;
Lie not in wait, O wicked man! against the dwelling of the righteous; waste not his resting-place;
16 mert hétszer elesik az igaz, de fölkel, de a gonoszok megbotlanak a szerencsétlenségben.
For though the righteous were to fall seven times, he will rise up again; but the wicked shall stumble into misfortune.
17 Midőn elesik az ellenséged, ne örülj, s midőn megbotlik, ne vigadjon szíved;
At the fall of thy enemy do not rejoice; and at his stumbling let not thy heart be glad:
18 nehogy lássa az Örökkévaló és rossznak tetszenék szemeiben és elfordítaná tőle haragját.
Lest the Lord see it and it be displeasing in his eyes, and he turn away from him his wrath.
19 Ne gerjedj föl a gonosztevők ellen, ne irigykedjél a gonoszokra;
Fret not thyself because of evil-doers, neither be thou envious of the wicked;
20 mert nem lesz jövendője a rossznak, a gonoszok mécsese kialszik.
For there will be no [happy] future for the bad man: the lamp of the wicked will be quenched.
21 Féljed az Örökkévalót, fiam, és a királyt, az elszakadókkal ne állj össze;
My son, fear the Lord and the king: with those that are desirous to change do not mingle thyself;
22 mert hírtelen támad szerencsétlenségük, és mindkettejük balvégzetét ki ismeri?
For suddenly will their calamity arise; and who knoweth the ruin of both of them!
23 Ezek is bölcsektől valók. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
These things also are for the wise. To have respect of persons in judgment is not good.
24 A ki azt mondja a gonosznak: igaz vagy, azt átkozzák a népek, szidják a nemzetek;
Him that saith unto the wicked, Thou art righteous, will the people denounce, him will nations hold accursed;
25 de a megfeddőknek kellemes lesz a dolguk, és reájuk száll a jónak áldása.
But to those that punish delight shall be given, and upon them shall come the blessing of the good.
26 Az ajkakat csókolja, a ki helyes szavakkal válaszol.
Men will kiss the lips of him that giveth a proper answer.
27 Készítsd el odakünn munkádat, és intézd el azt magadnak a mezőn; azután építsd fel házadat.
Prepare without thy work, and make it fit in the field for thyself: and afterward build thy house.
28 Ne légy ok nélkül tanú felebarátod ellen; vajon ámítanád-e ajkaiddal?
Be not without cause a witness against thy neighbor; for wouldst thou beguile with thy lips?
29 Ne mondd: amint velem tett, úgy teszek ő vele, viszonzok az embernek tette szerint.
Say not, As he hath done to me so will I do to him: I will recompense every man according to his doing.
30 Rest ember mezeje mellett mentem el, és esztelen ember szőlleje mellett;
By the field of a slothful man I once passed along, and by the vineyard of a man void of sense:
31 s íme egészen benőtte a tövis, ellepte színét a csalán, és kőfala le volt rombolva.
And, lo, it was all grown over with thorns, nettles had covered its surface, and its stone-wall was broken down.
32 Néztem én, ráfordítottam szívemet, láttam, tanulságot vettem.
And when I had indeed beheld [this] I took it to my heart: I saw it, and received a warning.
33 Egy kis alvás, egy kis szendergés, egy kis kézösszekulcsolás, hogy feküdj;
“A little [more] sleep, a little slumber, a little folding of the hands in lying down;”
34 majd el jön vándorként a te szegénységed és szűkölködésed, mint a pajzsos férfi.
But then will thy poverty come like a rover; and thy wants as a man armed with a shield.
