Példabeszédek 24

1 Ne irigykedjél a rosszaság embereire, és ne kívánkozzál velök lenni;

Be not thou envious of evil men, neither desire to be with them.

2 mert pusztítást gondol ki szívök és bajt beszélnek ajkaik.

For their heart studieth destruction, and their lips talk of mischief.

3 Bölcsesség által épül fel a ház és értelem által szilárdul meg;

Through wisdom is a house builded; and by understanding it is established;

4 és tudás által telnek meg a kamarák, mindennemű drága és kedves vagyonnal.

And by knowledge are the chambers filled with all precious and pleasant riches.

5 Bölcs férfi hatalmas és a tudás embere bátor erejű.

A wise man is strong; yea, a man of knowledge increaseth strength.

6 Mert útmutatásokkal viselhetsz háborút, és győzelem van a tanácsosok sokaságában.

For with wise advice thou shalt make thy war; and in the multitude of counsellors there is safety.

7 Magas az oktalannak a bölcsesség: a kapuban nem nyitja meg a száját.

Wisdom is as unattainable to a fool as corals; he openeth not his mouth in the gate.

8 A ki azon gondolkodik, hogy rosszat tegyen, azt fondorlatok emberének hívják.

He that deviseth to do evil, men shall call him a mischievous person.

9 Oktalanság gondolata a vétek, és utálata az embereknek a csúfoló.

The thought of foolishness is sin; and the scorner is an abomination to men.

10 Ha elernyedtél a szükség napján, szűknek bizonyult az erőd.

If thou faint in the day of adversity, thy strength is small indeed.

11 Mentsd meg a halálra vitteket, és a megölésre támolygókat hát ha elvonnád.

Deliver them that are drawn unto death; and those that are ready to be slain wilt thou forbear to rescue?

12 Ha azt mondod: lám nem tudtunk róla, nemde a szívek meghatározója, ő ügyel rá, és lelked megóvója – ő tudja, és viszonoz az embernek tette szerint.

If thou sayest: 'Behold, we knew not this', doth not He that weigheth the hearts consider it? And He that keepeth thy soul, doth not He know it? And shall not He render to every man according to his works?

13 Egyél, fiam, mézet, mert jó, és színméz édes az ínyednek:

My son, eat thou honey, for it is good, and the honeycomb is sweet to thy taste;

14 ilyen, tudd meg, a bölcsesség a te lelkednek; ha megtaláltad, van jövendő és reményed nem írtatik ki.

So know thou wisdom to be unto thy soul; if thou hast found it, then shall there be a future, and thy hope shall not be cut off.

15 Ne leselkedjél, te gonosz, az igaznak hajlékára, ne pusztítsd el heverő helyét;

Lie not in wait, O wicked man, against the dwelling of the righteous, spoil not his resting-place;

16 mert hétszer elesik az igaz, de fölkel, de a gonoszok megbotlanak a szerencsétlenségben.

For a righteous man falleth seven times, and riseth up again, but the wicked stumble under adversity.

17 Midőn elesik az ellenséged, ne örülj, s midőn megbotlik, ne vigadjon szíved;

Rejoice not when thine enemy falleth, and let not thy heart be glad when he stumbleth;

18 nehogy lássa az Örökkévaló és rossznak tetszenék szemeiben és elfordítaná tőle haragját.

Lest the LORD see it, and it displease Him, and He turn away His wrath from him.

19 Ne gerjedj föl a gonosztevők ellen, ne irigykedjél a gonoszokra;

Fret not thyself because of evildoers, neither be thou envious at the wicked;

20 mert nem lesz jövendője a rossznak, a gonoszok mécsese kialszik.

For there will be no future to the evil man, the lamp of the wicked shall be put out.

21 Féljed az Örökkévalót, fiam, és a királyt, az elszakadókkal ne állj össze;

My son, fear thou the LORD and the king, and meddle not with them that are given to change;

22 mert hírtelen támad szerencsétlenségük, és mindkettejük balvégzetét ki ismeri?

For their calamity shall rise suddenly; and who knoweth the ruin from them both?

23 Ezek is bölcsektől valók. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.

These also are sayings of the wise. To have respect of persons in judgment is not good.

24 A ki azt mondja a gonosznak: igaz vagy, azt átkozzák a népek, szidják a nemzetek;

He that saith unto the wicked: 'Thou art righteous', peoples shall curse him, nations shall execrate him;

25 de a megfeddőknek kellemes lesz a dolguk, és reájuk száll a jónak áldása.

But to them that decide justly shall be delight, and a good blessing shall come upon them.

26 Az ajkakat csókolja, a ki helyes szavakkal válaszol.

He kisseth the lips that giveth a right answer.

27 Készítsd el odakünn munkádat, és intézd el azt magadnak a mezőn; azután építsd fel házadat.

Prepare thy work without, and make it fit for thyself in the field; and afterwards build thy house.

28 Ne légy ok nélkül tanú felebarátod ellen; vajon ámítanád-e ajkaiddal?

Be not a witness against thy neighbour without cause; and deceive not with thy lips.

29 Ne mondd: amint velem tett, úgy teszek ő vele, viszonzok az embernek tette szerint.

Say not: 'I will do so to him as he hath done to me; I will render to the man according to his work.'

30 Rest ember mezeje mellett mentem el, és esztelen ember szőlleje mellett;

I went by the field of the slothful, and by the vineyard of the man void of understanding;

31 s íme egészen benőtte a tövis, ellepte színét a csalán, és kőfala le volt rombolva.

And, lo, it was all grown over with thistles, the face thereof was covered with nettles, and the stone wall thereof was broken down.

32 Néztem én, ráfordítottam szívemet, láttam, tanulságot vettem.

Then I beheld, and considered well; I saw, and received instruction.

33 Egy kis alvás, egy kis szendergés, egy kis kézösszekulcsolás, hogy feküdj;

'Yet a little sleep, a little slumber, a little folding of the hands to sleep' —

34 majd el jön vándorként a te szegénységed és szűkölködésed, mint a pajzsos férfi.

So shall thy poverty come as a runner, and thy want as an armed man.