< Példabeszédek 24 >

1 Ne irigykedjél a rosszaság embereire, és ne kívánkozzál velök lenni;
Vær ikke misundelig paa onde Mennesker, og hav ikke Lyst til at være hos dem!
2 mert pusztítást gondol ki szívök és bajt beszélnek ajkaik.
Thi deres Hjerte grunder paa Ødelæggelse, og deres Læber udtale, hvad der er til Fortræd.
3 Bölcsesség által épül fel a ház és értelem által szilárdul meg;
Ved Visdom bygges et Hus, og ved Forstand befæstes det;
4 és tudás által telnek meg a kamarák, mindennemű drága és kedves vagyonnal.
og ved Kundskab blive Kamrene fulde af alt dyrebart og yndigt Gods.
5 Bölcs férfi hatalmas és a tudás embere bátor erejű.
En viis Mand er stærk, og en kyndig Mand styrker sin Kraft.
6 Mert útmutatásokkal viselhetsz háborút, és győzelem van a tanácsosok sokaságában.
Thi efter Vejledning skal du føre din Krig, og hvor mange Raadgivere ere, der er Frelse.
7 Magas az oktalannak a bölcsesség: a kapuban nem nyitja meg a száját.
Visdommen er for høj for en Daare, for Retten skal han ikke oplade sin Mund.
8 A ki azon gondolkodik, hogy rosszat tegyen, azt fondorlatok emberének hívják.
Hvo som tænker paa at gøre ondt, ham kalder man en skalkagtig Mand.
9 Oktalanság gondolata a vétek, és utálata az embereknek a csúfoló.
Daarskabs Anslag er Synd, og en Spotter er en Vederstyggelighed iblandt Folk.
10 Ha elernyedtél a szükség napján, szűknek bizonyult az erőd.
Du viste Svaghed paa Nødens Dag; din Kraft var ringe.
11 Mentsd meg a halálra vitteket, és a megölésre támolygókat hát ha elvonnád.
Red dem, som føres til Døden, dem, som vaklende drage hen at miste Livet; maatte du dog holde dem tilbage!
12 Ha azt mondod: lám nem tudtunk róla, nemde a szívek meghatározója, ő ügyel rá, és lelked megóvója – ő tudja, és viszonoz az embernek tette szerint.
Naar du siger: „Se, vi kende det ikke‟, mon da ikke den, som prøver Hjerter, forstaar det, og den, som tager Vare paa din Sjæl, kender det, saa at han betaler et Menneske efter dets Gerning?
13 Egyél, fiam, mézet, mert jó, és színméz édes az ínyednek:
Æd Honning, min Søn! thi den er god, og Honningkage er sød for din Gane;
14 ilyen, tudd meg, a bölcsesség a te lelkednek; ha megtaláltad, van jövendő és reményed nem írtatik ki.
lær saaledes Visdom for din Sjæl; naar du finder den, og der er en Eftertid, skal din Forhaabning ikke tilintetgøres.
15 Ne leselkedjél, te gonosz, az igaznak hajlékára, ne pusztítsd el heverő helyét;
Lur ikke, du ugudelige! paa den retfærdiges Bolig; ødelæg ikke hans Hjem!
16 mert hétszer elesik az igaz, de fölkel, de a gonoszok megbotlanak a szerencsétlenségben.
Thi en retfærdig kan falde syv Gange og staa op igen; men de ugudelige skulle styrte i Ulykken.
17 Midőn elesik az ellenséged, ne örülj, s midőn megbotlik, ne vigadjon szíved;
Glæd dig ikke, naar din Fjende falder, og lad dit Hjerte ikke fryde sig, naar han snubler;
18 nehogy lássa az Örökkévaló és rossznak tetszenék szemeiben és elfordítaná tőle haragját.
at ikke Herren skal se det, og det maatte være ondt i hans Øjne, og han skal vende sin Vrede fra ham til dig.
19 Ne gerjedj föl a gonosztevők ellen, ne irigykedjél a gonoszokra;
Lad ikke din Vrede optændes imod de onde; vær ikke misundelig paa de ugudelige!
20 mert nem lesz jövendője a rossznak, a gonoszok mécsese kialszik.
Thi den onde skal ingen Eftertid have; de ugudeliges Lampe skal udslukkes.
21 Féljed az Örökkévalót, fiam, és a királyt, az elszakadókkal ne állj össze;
Min Søn! frygt Herren og Kongen; bland dig ikke iblandt dem, der hige efter Forandringer!
22 mert hírtelen támad szerencsétlenségük, és mindkettejük balvégzetét ki ismeri?
Thi Ulykke fra dem kommer hastelig, og Fordærvelse fra dem begge — hvo kender den?
23 Ezek is bölcsektől valók. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
Ogsaa dette er af de vise: At anse Personer i Dommen er ikke godt.
24 A ki azt mondja a gonosznak: igaz vagy, azt átkozzák a népek, szidják a nemzetek;
Hvo som siger til den skyldige: Du er retfærdig, ham skulle Folkeslægter forbande; Folkefærd skulle vredes paa ham.
25 de a megfeddőknek kellemes lesz a dolguk, és reájuk száll a jónak áldása.
Men dem, som straffe ham, skal det gaa vel, og der skal komme en god Velsignelse over dem.
26 Az ajkakat csókolja, a ki helyes szavakkal válaszol.
Kys paa Læber giver den, som svarer med rette Ord.
27 Készítsd el odakünn munkádat, és intézd el azt magadnak a mezőn; azután építsd fel házadat.
Beskik din Gerning derude, og gør den færdig for dig paa Ageren; byg saa siden dit Hus!
28 Ne légy ok nélkül tanú felebarátod ellen; vajon ámítanád-e ajkaiddal?
Bliv ikke letsindigt Vidne imod din Næste; og du skulde besvige med dine Læber?
29 Ne mondd: amint velem tett, úgy teszek ő vele, viszonzok az embernek tette szerint.
Sig ikke: Ligesom han gjorde mig, saa vil jeg gøre ham; jeg vil betale enhver efter hans Gerning.
30 Rest ember mezeje mellett mentem el, és esztelen ember szőlleje mellett;
Jeg gik over en lad Mands Ager og over et uforstandigt Menneskes Vingaard,
31 s íme egészen benőtte a tövis, ellepte színét a csalán, és kőfala le volt rombolva.
og se, den var aldeles løbet op i Tidsler, dens Overflade var skjult med Nælder, og Stengærdet derom var nedbrudt.
32 Néztem én, ráfordítottam szívemet, láttam, tanulságot vettem.
Der jeg saa det, lagde jeg mig det paa Hjerte; jeg saa til, jeg annammede en Lærdom:
33 Egy kis alvás, egy kis szendergés, egy kis kézösszekulcsolás, hogy feküdj;
At sove lidt, at slumre lidt, at folde Hænderne lidt for at ligge —,
34 majd el jön vándorként a te szegénységed és szűkölködésed, mint a pajzsos férfi.
saa skal din Armod komme som en Vandringsmand og din Mangel som skjoldvæbnet Mand.

< Példabeszédek 24 >