Példabeszédek 24
1 Ne irigykedjél a rosszaság embereire, és ne kívánkozzál velök lenni;
Hlang thae rhoek taengah thatlai boeh. Amih taengah om hamla nai rhoe nai boeh.
2 mert pusztítást gondol ki szívök és bajt beszélnek ajkaik.
Amih kah lungbuei loh rhoelrhanah te a taeng tih, a hmuilai loh thakthaenah ni a thui.
3 Bölcsesség által épül fel a ház és értelem által szilárdul meg;
Cueihnah neh im a sak tih a lungcuei neh a thoh.
4 és tudás által telnek meg a kamarák, mindennemű drága és kedves vagyonnal.
Mingnah loh boeirhaeng neh a kuel a ka, a naep a noi boeih khaw imkhui ah a khawk sak.
5 Bölcs férfi hatalmas és a tudás embere bátor erejű.
Cueih he tah hlang kah sarhi la om tih, mingnah loh hlang kah thadueng a cong pah.
6 Mert útmutatásokkal viselhetsz háborút, és győzelem van a tanácsosok sokaságában.
Caemtloek vaengah nang hamla a niing hang hol vetih, uentonah cungkuem neh loeihnah hang khueh ni.
7 Magas az oktalannak a bölcsesség: a kapuban nem nyitja meg a száját.
Cueihnah he aka ang ham tah sang aih. Vongka ah a ka a ong pah moenih.
8 A ki azon gondolkodik, hogy rosszat tegyen, azt fondorlatok emberének hívják.
Thaehuet ham aka moeh tah, “Tangkhuepnah boei,” la a khue uh ni.
9 Oktalanság gondolata a vétek, és utálata az embereknek a csúfoló.
Anglat kah a tholh khaw khonuen rhamtat, hmuiyoi hlang khaw tueilaehkoi ni.
10 Ha elernyedtél a szükség napján, szűknek bizonyult az erőd.
Citcai tue vaengah na tahah tih, na thadueng khaw tla.
11 Mentsd meg a halálra vitteket, és a megölésre támolygókat hát ha elvonnád.
Duek sak ham a khuen uh te huul uh laeh, ngawnnah la aka yalh te khaw hloh uh laeh.
12 Ha azt mondod: lám nem tudtunk róla, nemde a szívek meghatározója, ő ügyel rá, és lelked megóvója – ő tudja, és viszonoz az embernek tette szerint.
“Ka ming uh moenih ko he,” na ti cakhaw, amah loh lungbuei a khiinglang tih yakming mahpawt a? Na hinglu aka kueinah loh a ming ta. Te dongah hlang he amah kah bisai bangla a thuung ni ta.
13 Egyél, fiam, mézet, mert jó, és színméz édes az ínyednek:
Ka ca, khoitui tah then tih ca lah. Khoilitui tah na ka dongah didip ta.
14 ilyen, tudd meg, a bölcsesség a te lelkednek; ha megtaláltad, van jövendő és reményed nem írtatik ki.
Cueihnah te na hinglu ham ming van lah. Na hmuh atah na hmailong khui vetih, na ngaiuepnah khaw yoe mahpawh.
15 Ne leselkedjél, te gonosz, az igaznak hajlékára, ne pusztítsd el heverő helyét;
Halang aw, hlang dueng tolkhoeng ke rhongngol thil boeh, a kolhmuen te khaw rhoelrhak pah boeh.
16 mert hétszer elesik az igaz, de fölkel, de a gonoszok megbotlanak a szerencsétlenségben.
Aka dueng tah voei rhih a cungku akhaw koep thoo dae, halang rhoek tah yoethae nen ni a tongtah uh.
17 Midőn elesik az ellenséged, ne örülj, s midőn megbotlik, ne vigadjon szíved;
Na thunkha, na thunkha te a cungku vaengah kokhahnah boeh, a paloe vaengah khaw na lungbuei omngaih sak boeh.
18 nehogy lássa az Örökkévaló és rossznak tetszenék szemeiben és elfordítaná tőle haragját.
BOEIPA loh a hmuh vaengah a mik lolh vetih, anih taengkah a thintoek te vik lat ve.
19 Ne gerjedj föl a gonosztevők ellen, ne irigykedjél a gonoszokra;
Thaehuet dongah sai boeh. Halang rhoek taengah khaw thatlai boeh.
20 mert nem lesz jövendője a rossznak, a gonoszok mécsese kialszik.
Boethae ham a hmailong a khui pah moenih, halang kah hmaithoi khaw a thih pah ni.
21 Féljed az Örökkévalót, fiam, és a királyt, az elszakadókkal ne állj össze;
Ka ca, BOEIPA khaw, manghai khaw rhih lah. Aka thovael neh pitpom boeh.
22 mert hírtelen támad szerencsétlenségük, és mindkettejük balvégzetét ki ismeri?
Amih te rhainah loh buengrhuet a pai thil vetih, amih rhoi kah yoethaenah te ulong a ming?
23 Ezek is bölcsektől valók. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
He rhoek khaw hlang cueih kah a hut ni. Laitloeknah dongah maelhmai loha sak khaw then pawh.
24 A ki azt mondja a gonosznak: igaz vagy, azt átkozzák a népek, szidják a nemzetek;
Halang te, “Na dueng,” aka ti nah tah, amah te pilnam loh a tap vetih, namtu loh kosi a sah thil ni.
25 de a megfeddőknek kellemes lesz a dolguk, és reájuk száll a jónak áldása.
Tedae amih aka tluung rhoek te hoel ti vetih, a soah yoethennah hnothen loh a thoeng pah ni.
26 Az ajkakat csókolja, a ki helyes szavakkal válaszol.
Langya la olka aka mael tah, a hmuilai te a mok pah.
27 Készítsd el odakünn munkádat, és intézd el azt magadnak a mezőn; azután építsd fel házadat.
Na bibi te vongvoel ah khaw cikngae sak. Anih te a hnukah na lo ah a sikim phoeiah na im te thoh.
28 Ne légy ok nélkül tanú felebarátod ellen; vajon ámítanád-e ajkaiddal?
Na hui te ahong mai neh laipai la om thil boeh. Namah kah hmuilai neh na hloih a?
29 Ne mondd: amint velem tett, úgy teszek ő vele, viszonzok az embernek tette szerint.
“Kai taengah a saii bangla amah te ka saii van ni, hlang te amah kah bisai bangla ka thuung ni,” ti boeh.
30 Rest ember mezeje mellett mentem el, és esztelen ember szőlleje mellett;
Kolhnaw hlang kah lohma longah khaw, lungbuei aka talh hlang kah misur taengah khaw ka cet coeng.
31 s íme egészen benőtte a tövis, ellepte színét a csalán, és kőfala le volt rombolva.
Lo pum ah dohui daih tih, canghli ah lota loh a thing. A vongtung dongkah lungto khaw a koengloeng coeng ke.
32 Néztem én, ráfordítottam szívemet, láttam, tanulságot vettem.
Ka hmuh vaengah kai long tah, ka lungbuei ah ka khueh tih, ka sawt vaengah thuituennah la ka loh.
33 Egy kis alvás, egy kis szendergés, egy kis kézösszekulcsolás, hogy feküdj;
Bet ip, bet ngam, kut bet a poem neh yalh pahoi.
34 majd el jön vándorként a te szegénységed és szűkölködésed, mint a pajzsos férfi.
Te vaengah na khodaeng loh aka cetpaitai bangla, na tloelnah loh photling aka bai hlang bangla ha pawk.
