Példabeszédek 23
1 Midőn leülsz étkezni az uralkodóval, ügyelve ügyelj arra, hogy ki van előtted;
När du sitter och äter med enom herra, så gif akt uppå, hvad för dig handladt varder;
2 kést tennél a torkodra, ha vágynak vagy az embere.
Och sätt en knif på din hals, om du vill behålla lifvet.
3 Ne kívánkozzál csemegéi után, hisz hazugság étele az.
Önska dig icke af hans mat; ty det är falskt bröd.
4 Ne fáradozzál, hogy meggazdagodj, eszességednél fogva hagyj föl avval.
Möd dig icke till att varda rik, och vänd igen af dina funder.
5 A mint ráröpíted szemeidet, nincs meg; mert bizony szárnyakat csinál magának, mint a sas, mely az égbe röpül.
Låt icke din ögon flyga efter det som du icke få kan; ty detsamma gör sig vingar såsom en örn, och flyger upp åt himmelen.
6 Ne étkezzél az irigyszeműnek ételéből és ne kívánkozzál csemegéi után.
Ät icke bröd med en afundsfull, och önska dig icke hans mat;
7 Mert olyan ő, a mint lelkében számítgat; egyél és igyál mondja neked, de szíve nincs veled.
Ty såsom ett spökelse är han innantill. Han säger: Ät och drick; och hans hjerta är dock icke till dig.
8 Falatodat, melyet megettél, kihányod, elvesztegetted kedves beszédeidet.
Dine betar, som du ätit hafver, måste du utspy; och måste din vänliga ord förtappat hafva.
9 Balgának fülei előtt ne beszélj, mert kigúnyolná szavaid eszes voltát.
Tala icke för ens dåras öron; ty han föraktar dins tals klokhet.
10 Ne told el az ősrégi határt, s az árvák földjeibe ne lépj be;
För icke tillbaka de förra råmärke, och gack icke in uppå de faderlösas åker;
11 mert megváltójuk erős, ő viszi majd ügyüket ellened.
Ty deras förlösare är mägtig; han skall uträtta deras sak emot dig.
12 Nyújtsd oda az oktatásnak szívedet és füledet a tudás mondásainak.
Gif ditt hjerta till tuktan, och din öron till förnuftigt tal.
13 Ne vond meg a fiútól a fenyítést; midőn vesszővel vered, nem hal meg;
Låt icke af att tukta pilten; ty om du slår honom med ris, så betorf man icke dräpa honom.
Du slår honom med ris; men du friar hans själ ifrå helvetet. (Sheol h7585)
15 Fiam, ha bölcs lett a szíved, örül az én szívem is;
Min son, om du vis är, så gläder sig ock mitt hjerta;
16 és vigadnak veséim, mikor ajkaid egyeneset beszélnek.
Och mine njurar äro glade, när dina läppar tala det rätt är.
17 Ne irigykedjék szíved a vétkesekre, hanem istenfélelemben legyen egész nap.
Ditt hjerta följe icke syndarom; utan var dagliga uti Herrans fruktan.
18 Mert bizony van jövendő, és reményed nem írtatik ki.
Ty det skall vara dig framdeles godt, och ditt väntande skall icke fela.
19 Halljad, fiam te, és légy bölcs, és igazítsd az útra szívedet.
Hör, min son, och var vis; och styr ditt hjerta in på vägen.
20 Ne légy azok közt, kik bort isznak, azok közt, kik húsban dőzsölnek.
Var icke ibland drinkare och slösare;
21 Mert az iszákos és dőzsölő elszegényedik, és rongyokba, öltöztet a szendergés.
Ty de drinkare och slösare varda fattige, och en sofvare måste rifven kläder bära.
22 Hallgass atyádra, a ki téged nemzett, s ne gúnyolódjál, midőn megvénült az anyád.
Hör din fader, den dig födt hafver, och förakta icke dina moder, då hon gammal varder.
23 Igazságot szerezz és ne add el, bölcsességet és oktatást és értelmet.
Köp sanningena, och sälj icke bort henne; vishet, tuktan och förstånd.
24 Ujjongva ujjong az igaznak atyja, s a ki bölcsnek szülője, örül vele.
Dens rättfärdigas fader gläder sig; och den som en visan födt hafver, han är glad deröfver.
25 Örüljön atyád és anyád, és ujjongjon az, ki téged szült.
Låt din fader och dina moder glädja sig, och glädje sig den dig födt hafver.
26 Adjad, fiam, szívedet énnekem, és szemeid óvják meg az útjaimat.
Gif mig, min son, ditt hjerta, och låt dinom ögom mina vägar behaga.
27 Mert mélységes verem a parázna nő, és szűk kút az idegen nő;
Ty en sköka är en djup grop, och horkonan är en trång grop.
28 sőt mint a rabló, úgy leselkedik ő, és hűteleneket az emberek közt gyarapít.
Och vaktar hon såsom en röfvare, och de oaktsamma ibland menniskorna samkar hon till sig.
29 Kinek jaj; kinek baj, kinek viszálykodás, kinek panasz, kinek sebek ok nélkül, kinek szemek vörössége?
Hvar är ve? Hvar är sorg? Hvar är kif? Hvar är klagan? Hvar äro sår utan sak? Hvar äro röd ögon?
30 Azoknak, kik későig ülnek a bor mellett, azoknak, kik bemennek vizsgálni a kevert italt.
Nämliga der man dryckenskap öfvar, och kommer till att utdricka hvad inskänkt är.
31 Ne nézd a bort, mint piroslik, mint mutatja színét a serlegben, simán csúszik le!
Se icke till vinet, att det så rödt är, och står så dägeligit i glasena, och går lätteliga in;
32 A végén mar mint a kígyó, és mint a baziliszk sebesít.
Men på sistone biter det såsom en orm, och stinger såsom en huggorm.
33 Szemeid idegen dolgokat látnak majd, és szíved ferdeségeket beszél;
Så se din ögon efter andra qvinnor; och ditt hjerta talar oskälig ting;
34 s olyan lész, mint a ki a tenger közepén fekszik s mint a ki fekszik az árbócznak tetején.
Och du blifver såsom en den der sofver midt i hafvet, och såsom den der sofver ofvanpå en mast.
35 Megvertek, nem fájt nekem, ütöttek, nem éreztem; mikor ébredek föl? Még továbbra is keresem.
De slå mig, och det gör mig intet ondt; de stöta mig, men jag känner det intet. När skall jag uppvaka, att jag måtte komma till drycks igen?
