< Példabeszédek 23 >
1 Midőn leülsz étkezni az uralkodóval, ügyelve ügyelj arra, hogy ki van előtted;
2 kést tennél a torkodra, ha vágynak vagy az embere.
3 Ne kívánkozzál csemegéi után, hisz hazugság étele az.
4 Ne fáradozzál, hogy meggazdagodj, eszességednél fogva hagyj föl avval.
5 A mint ráröpíted szemeidet, nincs meg; mert bizony szárnyakat csinál magának, mint a sas, mely az égbe röpül.
6 Ne étkezzél az irigyszeműnek ételéből és ne kívánkozzál csemegéi után.
7 Mert olyan ő, a mint lelkében számítgat; egyél és igyál mondja neked, de szíve nincs veled.
8 Falatodat, melyet megettél, kihányod, elvesztegetted kedves beszédeidet.
9 Balgának fülei előtt ne beszélj, mert kigúnyolná szavaid eszes voltát.
10 Ne told el az ősrégi határt, s az árvák földjeibe ne lépj be;
11 mert megváltójuk erős, ő viszi majd ügyüket ellened.
12 Nyújtsd oda az oktatásnak szívedet és füledet a tudás mondásainak.
13 Ne vond meg a fiútól a fenyítést; midőn vesszővel vered, nem hal meg;
14 te vesszővel vered őt és lelkét az alvilágtól mented meg. (Sheol )
15 Fiam, ha bölcs lett a szíved, örül az én szívem is;
16 és vigadnak veséim, mikor ajkaid egyeneset beszélnek.
17 Ne irigykedjék szíved a vétkesekre, hanem istenfélelemben legyen egész nap.
18 Mert bizony van jövendő, és reményed nem írtatik ki.
19 Halljad, fiam te, és légy bölcs, és igazítsd az útra szívedet.
20 Ne légy azok közt, kik bort isznak, azok közt, kik húsban dőzsölnek.
21 Mert az iszákos és dőzsölő elszegényedik, és rongyokba, öltöztet a szendergés.
22 Hallgass atyádra, a ki téged nemzett, s ne gúnyolódjál, midőn megvénült az anyád.
23 Igazságot szerezz és ne add el, bölcsességet és oktatást és értelmet.
24 Ujjongva ujjong az igaznak atyja, s a ki bölcsnek szülője, örül vele.
25 Örüljön atyád és anyád, és ujjongjon az, ki téged szült.
26 Adjad, fiam, szívedet énnekem, és szemeid óvják meg az útjaimat.
27 Mert mélységes verem a parázna nő, és szűk kút az idegen nő;
28 sőt mint a rabló, úgy leselkedik ő, és hűteleneket az emberek közt gyarapít.
29 Kinek jaj; kinek baj, kinek viszálykodás, kinek panasz, kinek sebek ok nélkül, kinek szemek vörössége?
30 Azoknak, kik későig ülnek a bor mellett, azoknak, kik bemennek vizsgálni a kevert italt.
31 Ne nézd a bort, mint piroslik, mint mutatja színét a serlegben, simán csúszik le!
32 A végén mar mint a kígyó, és mint a baziliszk sebesít.
33 Szemeid idegen dolgokat látnak majd, és szíved ferdeségeket beszél;
34 s olyan lész, mint a ki a tenger közepén fekszik s mint a ki fekszik az árbócznak tetején.
35 Megvertek, nem fájt nekem, ütöttek, nem éreztem; mikor ébredek föl? Még továbbra is keresem.
