Példabeszédek 23
1 Midőn leülsz étkezni az uralkodóval, ügyelve ügyelj arra, hogy ki van előtted;
Soki ovandi mpo na kolia mesa moko elongo na mokonzi, tala malamu moto oyo azali liboso na yo.
2 kést tennél a torkodra, ha vágynak vagy az embere.
Tia mbeli na mongongo na yo soki ozalaka lokoso.
3 Ne kívánkozzál csemegéi után, hisz hazugság étele az.
Kolula te bilei na ye ya kitoko, pamba te, tango mosusu, ezali na yango bololo.
4 Ne fáradozzál, hogy meggazdagodj, eszességednél fogva hagyj föl avval.
Koboma nzoto te mpo na koluka kozwa bomengo, kotia mayele na yo te kati na yango.
5 A mint ráröpíted szemeidet, nincs meg; mert bizony szárnyakat csinál magának, mint a sas, mely az égbe röpül.
Tango okobwaka miso na ngambo ya bomengo, ekobunga, pamba te ezalaka na mapapu mpe epumbwaka na likolo makasi lokola mpongo.
6 Ne étkezzél az irigyszeműnek ételéből és ne kívánkozzál csemegéi után.
Kolia te bilei ya moto oyo azali kotala yo na miso mabe mpe kolula te bilei na ye ya kitoko,
7 Mert olyan ő, a mint lelkében számítgat; egyél és igyál mondja neked, de szíve nincs veled.
pamba te azalaka ndenge makanisi ya motema na ye ezali. Alobaka: « Lia mpe mela, » kasi motema na ye ezali elongo na yo te.
8 Falatodat, melyet megettél, kihányod, elvesztegetted kedves beszédeidet.
Okosanza eteni oyo oliaki, mpe maloba na yo ya kitoko ekokende pamba.
9 Balgának fülei előtt ne beszélj, mert kigúnyolná szavaid eszes voltát.
Kolobaka na zoba te, pamba te akotiola bwanya ya maloba na yo.
10 Ne told el az ősrégi határt, s az árvák földjeibe ne lépj be;
Kozongisa te na sima mondelo ya kala mpe kokota te na bilanga ya bana bitike,
11 mert megváltójuk erős, ő viszi majd ügyüket ellened.
pamba te Molobeli na bango azalaka makasi, akozwa makambo na bango na maboko mpo na kotelemela yo.
12 Nyújtsd oda az oktatásnak szívedet és füledet a tudás mondásainak.
Tika ete motema na yo endimaka kotosa mibeko, mpe matoyi na yo eyokaka maloba ya boyebi!
13 Ne vond meg a fiútól a fenyítést; midőn vesszővel vered, nem hal meg;
Kozangisa te kopesa mwana etumbu; soki obeti ye fimbu, akokufa te.
Na kobeta ye fimbu, okokangola molimo na ye na lifelo. (Sheol h7585)
15 Fiam, ha bölcs lett a szíved, örül az én szívem is;
Mwana na ngai, soki motema na yo ezali na bwanya, motema na ngai ekozala na esengo.
16 és vigadnak veséim, mikor ajkaid egyeneset beszélnek.
Solo, bomoto na ngai nyonso ekotonda na esengo, soki bibebu na yo elobi makambo ya sembo.
17 Ne irigykedjék szíved a vétkesekre, hanem istenfélelemben legyen egész nap.
Tika ete motema na yo elulaka te bato ya masumu, kasi zalaka tango nyonso na posa makasi ya kotosa Yawe;
18 Mert bizony van jövendő, és reményed nem írtatik ki.
pamba te suka na yo ekozala solo malamu mpe elikya na yo ekozala ya pamba te.
19 Halljad, fiam te, és légy bölcs, és igazítsd az útra szívedet.
Mwana na ngai, yoka mpe zala na bwanya, batela motema na yo kati na nzela ya sembo.
20 Ne légy azok közt, kik bort isznak, azok közt, kik húsban dőzsölnek.
Kozala esika moko te na balangwi masanga to na bato ya lokoso,
21 Mert az iszákos és dőzsölő elszegényedik, és rongyokba, öltöztet a szendergés.
pamba te balangwi masanga mpe bato na lokoso bakomaka babola, mpe bogoyigoyi ekolatisa bango bilamba epasuka.
22 Hallgass atyádra, a ki téged nemzett, s ne gúnyolódjál, midőn megvénült az anyád.
Yokela tata oyo aboti yo, mpe kotiola mama na yo te ata soki anuni.
23 Igazságot szerezz és ne add el, bölcsességet és oktatást és értelmet.
Luka bosolo, kasi koteka yango te; sala se bongo na bwanya, na mateya mpe na mayele.
24 Ujjongva ujjong az igaznak atyja, s a ki bölcsnek szülője, örül vele.
Tata ya moto ya sembo akozala na esengo mingi, mpe moto oyo abota mwana ya bwanya akosepela kati na ye.
25 Örüljön atyád és anyád, és ujjongjon az, ki téged szült.
Tika ete tata na yo mpe mama na yo basepela! Tika ete mama oyo abota yo azala na esengo!
26 Adjad, fiam, szívedet énnekem, és szemeid óvják meg az útjaimat.
Mwana na ngai ya mobali, pesa ngai motema na yo, mpe tika ete miso na yo esepela na nzela na ngai!
27 Mert mélységes verem a parázna nő, és szűk kút az idegen nő;
Pamba te mwasi ya ndumba azali lokola libulu ya monene, mpe mwasi ya mopaya azali lokola libulu ya mozindo.
28 sőt mint a rabló, úgy leselkedik ő, és hűteleneket az emberek közt gyarapít.
Mwasi ya ndumba atelemaka na ekenge lokola moyibi mpe akomisaka mibali bazoba koleka.
29 Kinek jaj; kinek baj, kinek viszálykodás, kinek panasz, kinek sebek ok nélkül, kinek szemek vörössége?
Mpo na nani: « Ah ngai, mawa! » Mpo na nani: « Eh! » Mpo na nani koswanaswana? Mpo na nani kolelalela? Mpo na nani kowelana ezanga tina? Mpo na nani kotelisa miso?
30 Azoknak, kik későig ülnek a bor mellett, azoknak, kik bemennek vizsgálni a kevert italt.
Mpo na bato oyo bawumelaka liboso ya masanga ya vino, mpo na bato oyo bamelaka masanga ya makasi.
31 Ne nézd a bort, mint piroslik, mint mutatja színét a serlegben, simán csúszik le!
Kotalaka te masanga ya vino tango ezali motane, tango ezali kongala kati na kopo mpe kokita na pete na mongongo.
32 A végén mar mint a kígyó, és mint a baziliszk sebesít.
Na suka na yango, ekoswa yo lokola nyoka mpe ekotia yo minu lokola etupa.
33 Szemeid idegen dolgokat látnak majd, és szíved ferdeségeket beszél;
Miso na yo ekomona biloko na ndenge ya kokamwa, mpe motema na yo ekobimisa makambo ya bozoba.
34 s olyan lész, mint a ki a tenger közepén fekszik s mint a ki fekszik az árbócznak tetején.
Boye, okokoma lokola moto oyo alali kati na ebale monene, mpe lokola moto oyo alali na songe ya nzete ya molayi.
35 Megvertek, nem fájt nekem, ütöttek, nem éreztem; mikor ébredek föl? Még továbbra is keresem.
Okoloba: « Babeti ngai, kasi nazali koyoka pasi te; babeti ngai fimbu, kasi nazali koyoka eloko te! Tango nini nakolamuka? Nakozongela lisusu komela vino. »
