Példabeszédek 23
1 Midőn leülsz étkezni az uralkodóval, ügyelve ügyelj arra, hogy ki van előtted;
Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
2 kést tennél a torkodra, ha vágynak vagy az embere.
És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
3 Ne kívánkozzál csemegéi után, hisz hazugság étele az.
Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
4 Ne fáradozzál, hogy meggazdagodj, eszességednél fogva hagyj föl avval.
Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
5 A mint ráröpíted szemeidet, nincs meg; mert bizony szárnyakat csinál magának, mint a sas, mely az égbe röpül.
Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
6 Ne étkezzél az irigyszeműnek ételéből és ne kívánkozzál csemegéi után.
Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
7 Mert olyan ő, a mint lelkében számítgat; egyél és igyál mondja neked, de szíve nincs veled.
Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
8 Falatodat, melyet megettél, kihányod, elvesztegetted kedves beszédeidet.
A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
9 Balgának fülei előtt ne beszélj, mert kigúnyolná szavaid eszes voltát.
A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
10 Ne told el az ősrégi határt, s az árvák földjeibe ne lépj be;
Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
11 mert megváltójuk erős, ő viszi majd ügyüket ellened.
Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
12 Nyújtsd oda az oktatásnak szívedet és füledet a tudás mondásainak.
Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
13 Ne vond meg a fiútól a fenyítést; midőn vesszővel vered, nem hal meg;
Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki. (Sheol h7585)
15 Fiam, ha bölcs lett a szíved, örül az én szívem is;
Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
16 és vigadnak veséim, mikor ajkaid egyeneset beszélnek.
És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
17 Ne irigykedjék szíved a vétkesekre, hanem istenfélelemben legyen egész nap.
Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
18 Mert bizony van jövendő, és reményed nem írtatik ki.
Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
19 Halljad, fiam te, és légy bölcs, és igazítsd az útra szívedet.
Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
20 Ne légy azok közt, kik bort isznak, azok közt, kik húsban dőzsölnek.
Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
21 Mert az iszákos és dőzsölő elszegényedik, és rongyokba, öltöztet a szendergés.
Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
22 Hallgass atyádra, a ki téged nemzett, s ne gúnyolódjál, midőn megvénült az anyád.
Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
23 Igazságot szerezz és ne add el, bölcsességet és oktatást és értelmet.
Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
24 Ujjongva ujjong az igaznak atyja, s a ki bölcsnek szülője, örül vele.
Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
25 Örüljön atyád és anyád, és ujjongjon az, ki téged szült.
Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
26 Adjad, fiam, szívedet énnekem, és szemeid óvják meg az útjaimat.
Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
27 Mert mélységes verem a parázna nő, és szűk kút az idegen nő;
Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
28 sőt mint a rabló, úgy leselkedik ő, és hűteleneket az emberek közt gyarapít.
És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
29 Kinek jaj; kinek baj, kinek viszálykodás, kinek panasz, kinek sebek ok nélkül, kinek szemek vörössége?
Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
30 Azoknak, kik későig ülnek a bor mellett, azoknak, kik bemennek vizsgálni a kevert italt.
A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
31 Ne nézd a bort, mint piroslik, mint mutatja színét a serlegben, simán csúszik le!
Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
32 A végén mar mint a kígyó, és mint a baziliszk sebesít.
Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
33 Szemeid idegen dolgokat látnak majd, és szíved ferdeségeket beszél;
A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
34 s olyan lész, mint a ki a tenger közepén fekszik s mint a ki fekszik az árbócznak tetején.
És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
35 Megvertek, nem fájt nekem, ütöttek, nem éreztem; mikor ébredek föl? Még továbbra is keresem.
Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
