< Példabeszédek 23 >
1 Midőn leülsz étkezni az uralkodóval, ügyelve ügyelj arra, hogy ki van előtted;
When thou sittest to eat with a ruler, consider diligently what is before thee:
2 kést tennél a torkodra, ha vágynak vagy az embere.
For thou puttest a knife to thy throat, if thou be a man of a craving desire.
3 Ne kívánkozzál csemegéi után, hisz hazugság étele az.
Do not long for his savory meats; they are deceitful food.
4 Ne fáradozzál, hogy meggazdagodj, eszességednél fogva hagyj föl avval.
Fatigue thyself not to become rich; because thou hast understanding, forbear.
5 A mint ráröpíted szemeidet, nincs meg; mert bizony szárnyakat csinál magának, mint a sas, mely az égbe röpül.
When thou lettest merely thy eyes fly over it, it is no more: for it will ever make itself wings: like an eagle will it fly toward heaven.
6 Ne étkezzél az irigyszeműnek ételéből és ne kívánkozzál csemegéi után.
Eat not the bread of a man with an evil eye, and do not long for his savory meats;
7 Mert olyan ő, a mint lelkében számítgat; egyél és igyál mondja neked, de szíve nincs veled.
For as though there were a division in his soul, so doth he act: Eat and drink, saith he to thee; but his heart is not with thee.
8 Falatodat, melyet megettél, kihányod, elvesztegetted kedves beszédeidet.
Thy morsel which thou hast eaten must thou spit out, and thou hast wasted thy pleasant words.
9 Balgának fülei előtt ne beszélj, mert kigúnyolná szavaid eszes voltát.
Speak not before the ears of a fool; for he will despise the intelligence of thy words.
10 Ne told el az ősrégi határt, s az árvák földjeibe ne lépj be;
Remove not the ancient landmark, and into the fields of the fatherless must thou not enter;
11 mert megváltójuk erős, ő viszi majd ügyüket ellened.
For their redeemer is strong; he will indeed plead their cause with thee.
12 Nyújtsd oda az oktatásnak szívedet és füledet a tudás mondásainak.
Apply thy heart unto instruction, and thy ears to the sayings of knowledge.
13 Ne vond meg a fiútól a fenyítést; midőn vesszővel vered, nem hal meg;
Withhold not from a lad correction; for if thou beat him with the rod, he will not die.
14 te vesszővel vered őt és lelkét az alvilágtól mented meg. (Sheol )
Thou wilt indeed beat him with the rod; but thou wilt deliver his soul from perdition. (Sheol )
15 Fiam, ha bölcs lett a szíved, örül az én szívem is;
My son, If thy heart be wise, my heart shall rejoice, even mine.
16 és vigadnak veséim, mikor ajkaid egyeneset beszélnek.
And my reins shall exult when thy lips speak what is equitable.
17 Ne irigykedjék szíved a vétkesekre, hanem istenfélelemben legyen egész nap.
Let not thy heart be envious against sinners; but [remain] in the fear of the lord all the time.
18 Mert bizony van jövendő, és reményed nem írtatik ki.
For surely there is a future, and thy hope will not be cut off.
19 Halljad, fiam te, és légy bölcs, és igazítsd az útra szívedet.
Hear thou, my son, and become wise, and guide thy heart on the right way.
20 Ne légy azok közt, kik bort isznak, azok közt, kik húsban dőzsölnek.
Be not among those that drink wine immoderately, among those that over-indulge in eating flesh:
21 Mert az iszákos és dőzsölő elszegényedik, és rongyokba, öltöztet a szendergés.
For the drunkard and the glutton will come to poverty; and drowsiness clotheth a man in rags.
22 Hallgass atyádra, a ki téged nemzett, s ne gúnyolódjál, midőn megvénült az anyád.
Hearken unto thy father that hath begotten thee, and despise not thy mother although she be old.
23 Igazságot szerezz és ne add el, bölcsességet és oktatást és értelmet.
Buy the truth and sell it not; [also] wisdom, and instruction, and understanding.
24 Ujjongva ujjong az igaznak atyja, s a ki bölcsnek szülője, örül vele.
The father of the righteous will be greatly glad, and he that begetteth a wise child will have joy through him.
25 Örüljön atyád és anyád, és ujjongjon az, ki téged szült.
Let [then] thy father and thy mother rejoice, and let her that hath born thee be glad.
26 Adjad, fiam, szívedet énnekem, és szemeid óvják meg az útjaimat.
Give, my son, thy heart unto me, and let thy eyes watch my ways.
27 Mert mélységes verem a parázna nő, és szűk kút az idegen nő;
For a harlot is a deep ditch, and a strange woman is a narrow well.
28 sőt mint a rabló, úgy leselkedik ő, és hűteleneket az emberek közt gyarapít.
She also lieth in wait like a robber, and she increaseth the treacherous among men.
29 Kinek jaj; kinek baj, kinek viszálykodás, kinek panasz, kinek sebek ok nélkül, kinek szemek vörössége?
Who hath woe? who hath sorrow? who hath quarrels? who hath complaints? who hath wounds without cause? who hath redness of eyes?
30 Azoknak, kik későig ülnek a bor mellett, azoknak, kik bemennek vizsgálni a kevert italt.
They that tarry late over the wine: they that come to seek for mixed drink.
31 Ne nézd a bort, mint piroslik, mint mutatja színét a serlegben, simán csúszik le!
Do not look on the wine when it looketh red, when it giveth its color in the cup, when it glideth down so readily.
32 A végén mar mint a kígyó, és mint a baziliszk sebesít.
At the last it will bite like a serpent, and like a basilisk will it sting.
33 Szemeid idegen dolgokat látnak majd, és szíved ferdeségeket beszél;
Thy eyes will see strange forms, and thy heart will speak perverse things.
34 s olyan lész, mint a ki a tenger közepén fekszik s mint a ki fekszik az árbócznak tetején.
And thou wilt be like one that lieth down in the heart of the sea, or as he that lieth on the top of a mast.
35 Megvertek, nem fájt nekem, ütöttek, nem éreztem; mikor ébredek föl? Még továbbra is keresem.
“They smote me, [but] I suffered no pain; they struck me hard, [but] I felt it not: when shall I awake? I will continue to seek it again.”