Példabeszédek 23
1 Midőn leülsz étkezni az uralkodóval, ügyelve ügyelj arra, hogy ki van előtted;
When thou sittest to eate with a ruler, consider diligently what is before thee,
2 kést tennél a torkodra, ha vágynak vagy az embere.
And put the knife to thy throte, if thou be a man giuen to the appetite.
3 Ne kívánkozzál csemegéi után, hisz hazugság étele az.
Be not desirous of his deintie meates: for it is a deceiuable meate.
4 Ne fáradozzál, hogy meggazdagodj, eszességednél fogva hagyj föl avval.
Trauaile not too much to be rich: but cease from thy wisdome.
5 A mint ráröpíted szemeidet, nincs meg; mert bizony szárnyakat csinál magának, mint a sas, mely az égbe röpül.
Wilt thou cast thine eyes vpon it, which is nothing? for riches taketh her to her wings, as an eagle, and flyeth into the heauen.
6 Ne étkezzél az irigyszeműnek ételéből és ne kívánkozzál csemegéi után.
Eate thou not the bread of him that hath an euil eye, neither desire his deintie meates.
7 Mert olyan ő, a mint lelkében számítgat; egyél és igyál mondja neked, de szíve nincs veled.
For as though he thought it in his heart, so will hee say vnto thee, Eate and drinke: but his heart is not with thee.
8 Falatodat, melyet megettél, kihányod, elvesztegetted kedves beszédeidet.
Thou shalt vomit thy morsels that thou hast eaten, and thou shalt lose thy sweete wordes.
9 Balgának fülei előtt ne beszélj, mert kigúnyolná szavaid eszes voltát.
Speake not in the eares of a foole: for hee will despise the wisdome of thy wordes.
10 Ne told el az ősrégi határt, s az árvák földjeibe ne lépj be;
Remooue not the ancient boundes, and enter not into the fieldes of the fatherlesse.
11 mert megváltójuk erős, ő viszi majd ügyüket ellened.
For he that redeemeth them, is mightie: he will defend their cause against thee.
12 Nyújtsd oda az oktatásnak szívedet és füledet a tudás mondásainak.
Apply thine heart to instruction, and thine eares to the wordes of knowledge.
13 Ne vond meg a fiútól a fenyítést; midőn vesszővel vered, nem hal meg;
Withhold not correction from the childe: if thou smite him with the rodde, he shall not die.
Thou shalt smite him with the rodde, and shalt deliuer his soule from hell. (Sheol h7585)
15 Fiam, ha bölcs lett a szíved, örül az én szívem is;
My sonne, if thine heart be wise, mine heart shall reioyce, and I also.
16 és vigadnak veséim, mikor ajkaid egyeneset beszélnek.
And my reynes shall reioyce, when thy lips speake righteous things.
17 Ne irigykedjék szíved a vétkesekre, hanem istenfélelemben legyen egész nap.
Let not thine heart bee enuious against sinners: but let it bee in the feare of the Lord continually.
18 Mert bizony van jövendő, és reményed nem írtatik ki.
For surely there is an ende, and thy hope shall not be cut off.
19 Halljad, fiam te, és légy bölcs, és igazítsd az útra szívedet.
O thou my sonne, heare, and bee wise, and guide thine heart in the way.
20 Ne légy azok közt, kik bort isznak, azok közt, kik húsban dőzsölnek.
Keepe not company with drunkards, nor with gluttons.
21 Mert az iszákos és dőzsölő elszegényedik, és rongyokba, öltöztet a szendergés.
For the drunkard and the glutton shall bee poore, and the sleeper shalbe clothed with ragges.
22 Hallgass atyádra, a ki téged nemzett, s ne gúnyolódjál, midőn megvénült az anyád.
Obey thy father that hath begotten thee, and despise not thy mother when she is olde.
23 Igazságot szerezz és ne add el, bölcsességet és oktatást és értelmet.
Bye the trueth, but sell it not: likewise wisdome, and instruction, and vnderstanding.
24 Ujjongva ujjong az igaznak atyja, s a ki bölcsnek szülője, örül vele.
The father of the righteous shall greatly reioyce, and hee that begetteth a wise childe, shall haue ioy of him.
25 Örüljön atyád és anyád, és ujjongjon az, ki téged szült.
Thy father and thy mother shall be glad, and she that bare thee shall reioyce.
26 Adjad, fiam, szívedet énnekem, és szemeid óvják meg az útjaimat.
My sonne, giue mee thine heart, and let thine eyes delite in my wayes.
27 Mert mélységes verem a parázna nő, és szűk kút az idegen nő;
For a whore is as a deepe ditche, and a strange woman is as a narrowe pitte.
28 sőt mint a rabló, úgy leselkedik ő, és hűteleneket az emberek közt gyarapít.
Also she lyeth in wait as for a praye, and she increaseth the transgressers among men.
29 Kinek jaj; kinek baj, kinek viszálykodás, kinek panasz, kinek sebek ok nélkül, kinek szemek vörössége?
To whome is woe? to whome is sorowe? to whom is strife? to whom is murmuring? to whom are woundes without cause? and to whome is the rednesse of the eyes?
30 Azoknak, kik későig ülnek a bor mellett, azoknak, kik bemennek vizsgálni a kevert italt.
Euen to them that tarie long at the wine, to them that goe, and seeke mixt wine.
31 Ne nézd a bort, mint piroslik, mint mutatja színét a serlegben, simán csúszik le!
Looke not thou vpon the wine, when it is red, and when it sheweth his colour in the cup, or goeth downe pleasantly.
32 A végén mar mint a kígyó, és mint a baziliszk sebesít.
In the ende thereof it will bite like a serpent, and hurt like a cockatrise.
33 Szemeid idegen dolgokat látnak majd, és szíved ferdeségeket beszél;
Thine eyes shall looke vpon strange women, and thine heart shall speake lewde things.
34 s olyan lész, mint a ki a tenger közepén fekszik s mint a ki fekszik az árbócznak tetején.
And thou shalt bee as one that sleepeth in the middes of the sea, and as hee that sleepeth in the toppe of the maste.
35 Megvertek, nem fájt nekem, ütöttek, nem éreztem; mikor ébredek föl? Még továbbra is keresem.
They haue stricken mee, shalt thou say, but I was not sicke: they haue beaten mee, but I knew not, when I awoke: therefore will I seeke it yet still.
