Példabeszédek 22
1 Becsesebb a név nagy gazdagságnál, ezüstnél és aranynál jobb a kedvesség.
Melius est nomen bonum quam divitiæ multæ; super argentum et aurum gratia bona.
2 Gazdag és szegény találkoztak; mindnyájuk alkotója az Örökkévaló.
Dives et pauper obviaverunt sibi: utriusque operator est Dominus.
3 Az okos látta a bajt és elrejtőzött, de az együgyűek tova haladtak és lakoltak.
Callidus vidit malum, et abscondit se; innocens pertransiit, et afflictus est damno.
4 Nyomában az alázatosságnak, az istenfélelemnek van gazdagság és dicsőség és élet.
Finis modestiæ timor Domini, divitiæ, et gloria, et vita.
5 Tövisek, tőrök vannak az álnok útján; a ki lelkét megőrzi, távol marad tőlük.
Arma et gladii in via perversi; custos autem animæ suæ longe recedit ab eis.
6 Neveld a fiút az ő módja szerint, ha megöregszik sem tér el attól.
Proverbium est: adolescens juxta viam suam; etiam cum senuerit, non recedet ab ea.
7 A gazdag uralkodik a szegényeken, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadó embernek.
Dives pauperibus imperat, et qui accipit mutuum servus est fœnerantis.
8 A ki jogtalanságot vet, bajt fog aratni, és haragjának vesszeje megsemmisül.
Qui seminat iniquitatem metet mala, et virga iræ suæ consummabitur.
9 A ki jóságos szemű, az meg fog áldatni, mert kenyeréből adott a szegénynek.
Qui pronus est ad misericordiam benedicetur: de panibus enim suis dedit pauperi. Victoriam et honorem acquiret qui dat munera; animam autem aufert accipientium.
10 Űzd el a csúfolót és elmegy a viszály, s megszűnik per és szégyen.
Ejice derisorem, et exibit cum eo jurgium, cessabuntque causæ et contumeliæ.
11 Szereti a tiszta szívűt, barátja a kedves ajkúnak a király.
Qui diligit cordis munditiam, propter gratiam labiorum suorum habebit amicum regem.
12 Az Örökkévaló szemei megóvták a tudást és ő elferdítette a hűtelennek szavait.
Oculi Domini custodiunt scientiam, et supplantantur verba iniqui.
13 Mondta a rest: oroszlán van az utczán, a piaczok közepén meg fognak engem ölni.
Dicit piger: Leo est foris; in medio platearum occidendus sum.
14 Mélységes gödör idegen nők szája, az Örökkévaló átkozottja esik oda bele.
Fovea profunda os alienæ: cui iratus est Dominus, incidet in eam.
15 Az oktalanság hozzá van kötve a fiú szívéhez, a, fenyítés pálczája eltávolítja tőle.
Stultitia colligata est in corde pueri, et virga disciplinæ fugabit eam.
16 A ki fosztogatja a szegényt, hogy a magáét gyarapítsa, a gazdagnak ad majd – bizony szűkölködésre jut.
Qui calumniatur pauperem ut augeat divitias suas, dabit ipse ditiori, et egebit.
17 Hajlítsd füledet és halljad a bölcsek szavait, és szívedet fordítsd tudásomra.
Inclina aurem tuam, et audi verba sapientium: appone autem cor ad doctrinam meam,
18 Mert kellemes az, hogy megőrzöd kebledben, megszilárdulnak egyaránt ajkaidon.
quæ pulchra erit tibi cum servaveris eam in ventre tuo, et redundabit in labiis tuis:
19 Hogy az Örökkévalóban legyen bizodalmad, te veled is tudattam e napon.
ut sit in Domino fiducia tua, unde et ostendi eam tibi hodie.
20 Nemde fölírtam neked kiváló dolgokat, tanácsokkal és tudással;
Ecce descripsi eam tibi tripliciter, in cogitationibus et scientia:
21 hogy tudassak veled valódiságot, igaz mondásokat, hogy küldőidnek válaszolhass igaz mondásokkal.
ut ostenderem tibi firmitatem et eloquia veritatis, respondere ex his illis qui miserunt te.
22 Ne rabold meg a szegényt, mivel szegény, s ne zúzd össze a nyomorút a kapuban;
Non facias violentiam pauperi quia pauper est, neque conteras egenum in porta:
23 mert az Örökkévaló viszi ügyüket s megfosztja kifosztóikat az élettől.
quia judicabit Dominus causam ejus, et configet eos qui confixerunt animam ejus.
24 Ne barátkozzál haragos emberrel és heveskedő férfival ne jöjj össze;
Noli esse amicus homini iracundo, neque ambules cum viro furioso:
25 nehogy eltanuljad az ő ösvényét és tőrt szereznél lelkednek.
ne forte discas semitas ejus, et sumas scandalum animæ tuæ.
26 Ne légy azok közt, kik kézbe csapnak, a kik kezeskednek adósságokért;
Noli esse cum his qui defigunt manus suas, et qui vades se offerunt pro debitis:
27 ha nincs neked miből fizetni, miért vegye el ágyadat alólad.
si enim non habes unde restituas, quid causæ est ut tollat operimentum de cubili tuo?
28 Ne told el az ősrégi határt, melyet vetettek az őseid.
Ne transgrediaris terminos antiquos, quos posuerunt patres tui.
29 Láttál valakit, a ki ügyes az ő munkájában, királyok előtt állhat, ne álljon a sötét sorban levők előtt.
Vidisti virum velocem in opere suo? coram regibus stabit, nec erit ante ignobiles.
