Példabeszédek 22
1 Becsesebb a név nagy gazdagságnál, ezüstnél és aranynál jobb a kedvesség.
Betere is a good name, than many richessis; for good grace is aboue siluer and gold.
2 Gazdag és szegény találkoztak; mindnyájuk alkotója az Örökkévaló.
A riche man and a pore man metten hem silf; the Lord is worchere of euer eithir.
3 Az okos látta a bajt és elrejtőzött, de az együgyűek tova haladtak és lakoltak.
A felle man seeth yuel, and hidith him silf; and an innocent man passid, and he was turmentid bi harm.
4 Nyomában az alázatosságnak, az istenfélelemnek van gazdagság és dicsőség és élet.
The ende of temperaunce is the drede of the Lord; richessis, and glorye, and lijf.
5 Tövisek, tőrök vannak az álnok útján; a ki lelkét megőrzi, távol marad tőlük.
Armuris and swerdis ben in the weie of a weiward man; but the kepere of his soule goith awey fer fro tho.
6 Neveld a fiút az ő módja szerint, ha megöregszik sem tér el attól.
It is a prouerbe, A yong wexynge man bisidis his weie, and whanne he hath wexe elde, he schal not go awei fro it.
7 A gazdag uralkodik a szegényeken, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadó embernek.
A riche man comaundith to pore men; and he that takith borewyng, is the seruaunt of the leenere.
8 A ki jogtalanságot vet, bajt fog aratni, és haragjának vesszeje megsemmisül.
He that sowith wickidnes, schal repe yuels; and the yerde of his yre schal be endid.
9 A ki jóságos szemű, az meg fog áldatni, mert kenyeréből adott a szegénynek.
He that is redi to merci, schal be blessid; for of his looues he yaf to a pore man. He that yyueth yiftis, schal gete victorie and onour; forsothe he takith awei the soule of the takeris.
10 Űzd el a csúfolót és elmegy a viszály, s megszűnik per és szégyen.
Caste thou out a scornere, and strijf schal go out with hym; and causis and dispisyngis schulen ceesse.
11 Szereti a tiszta szívűt, barátja a kedves ajkúnak a király.
He that loueth the clennesse of herte, schal haue the kyng a freend, for the grace of hise lippis.
12 Az Örökkévaló szemei megóvták a tudást és ő elferdítette a hűtelennek szavait.
The iyen of the Lord kepen kunnyng; and the wordis of a wickid man ben disseyued.
13 Mondta a rest: oroszlán van az utczán, a piaczok közepén meg fognak engem ölni.
A slow man schal seie, A lioun is withoutforth; Y schal be slayn in the myddis of the stretis.
14 Mélységes gödör idegen nők szája, az Örökkévaló átkozottja esik oda bele.
The mouth of an alien womman is a deep diche; he to whom the Lord is wrooth, schal falle in to it.
15 Az oktalanság hozzá van kötve a fiú szívéhez, a, fenyítés pálczája eltávolítja tőle.
Foli is boundun togidere in the herte of a child; and a yerde of chastisyng schal dryue it awey.
16 A ki fosztogatja a szegényt, hogy a magáét gyarapítsa, a gazdagnak ad majd – bizony szűkölködésre jut.
He that falsli chalengith a pore man, to encreesse hise owne richessis, schal yyue to a richere man, and schal be nedi.
17 Hajlítsd füledet és halljad a bölcsek szavait, és szívedet fordítsd tudásomra.
My sone, bowe doun thin eere, and here thou the wordis of wise men; but sette thou the herte to my techyng.
18 Mert kellemes az, hogy megőrzöd kebledben, megszilárdulnak egyaránt ajkaidon.
That schal be fair to thee, whanne thou hast kept it in thin herte, and it schal flowe ayen in thi lippis.
19 Hogy az Örökkévalóban legyen bizodalmad, te veled is tudattam e napon.
That thi trist be in the Lord; wherfor and Y haue schewid it to thee to dai.
20 Nemde fölírtam neked kiváló dolgokat, tanácsokkal és tudással;
Lo! Y haue discryued it in thre maneres, in thouytis and kunnyng,
21 hogy tudassak veled valódiságot, igaz mondásokat, hogy küldőidnek válaszolhass igaz mondásokkal.
that Y schulde schewe to thee the sadnesse and spechis of trewthe; to answere of these thingis to hem, that senten thee.
22 Ne rabold meg a szegényt, mivel szegény, s ne zúzd össze a nyomorút a kapuban;
Do thou not violence to a pore man, for he is pore; nethir defoule thou a nedi man in the yate.
23 mert az Örökkévaló viszi ügyüket s megfosztja kifosztóikat az élettől.
For the Lord schal deme his cause, and he schal turmente hem, that turmentiden his soule.
24 Ne barátkozzál haragos emberrel és heveskedő férfival ne jöjj össze;
Nyle thou be freend to a wrathful man, nether go thou with a wood man;
25 nehogy eltanuljad az ő ösvényét és tőrt szereznél lelkednek.
lest perauenture thou lerne hise weies, and take sclaundir to thi soule.
26 Ne légy azok közt, kik kézbe csapnak, a kik kezeskednek adósságokért;
Nyle thou be with hem that oblischen her hondis, and that proferen hem silf borewis for dettis; for if he hath not wherof he schal restore,
27 ha nincs neked miből fizetni, miért vegye el ágyadat alólad.
what of cause is, that thou take awei hilyng fro thi bed?
28 Ne told el az ősrégi határt, melyet vetettek az őseid.
Go thou not ouer the elde markis, whiche thi faders han set.
29 Láttál valakit, a ki ügyes az ő munkájában, királyok előtt állhat, ne álljon a sötét sorban levők előtt.
Thou hast seyn a man smert in his werk; he schal stonde bifore kyngis, and he schal not be bifor vnnoble men.
