Példabeszédek 22
1 Becsesebb a név nagy gazdagságnál, ezüstnél és aranynál jobb a kedvesség.
More choice, is a name, than great riches, beyond silver and gold, is pleasant grace.
2 Gazdag és szegény találkoztak; mindnyájuk alkotója az Örökkévaló.
The rich and the poor, meet together, the maker of them all, is Yahweh.
3 Az okos látta a bajt és elrejtőzött, de az együgyűek tova haladtak és lakoltak.
A prudent man, seeth calamity, and hideth himself, but, the simple, pass on, and suffer.
4 Nyomában az alázatosságnak, az istenfélelemnek van gazdagság és dicsőség és élet.
The reward of humility, is the reverence of Yahweh, riches, and honour, and life.
5 Tövisek, tőrök vannak az álnok útján; a ki lelkét megőrzi, távol marad tőlük.
Thorns and snares, are in the way of the perverse, —he that guardeth his soul, shall be far from them.
6 Neveld a fiút az ő módja szerint, ha megöregszik sem tér el attól.
Train up a youth, in the direction of his duty, even when he becometh old, he will not depart from it.
7 A gazdag uralkodik a szegényeken, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadó embernek.
The rich, over the poor, beareth rule, —and, slave, is the borrower to the lender.
8 A ki jogtalanságot vet, bajt fog aratni, és haragjának vesszeje megsemmisül.
He that soweth perversity, shall reap trouble, and, the rod of his wrath, shall be ready.
9 A ki jóságos szemű, az meg fog áldatni, mert kenyeréből adott a szegénynek.
A benevolent eye, the same, shall be blessed, —because he hath given of his bread to the poor.
10 Űzd el a csúfolót és elmegy a viszály, s megszűnik per és szégyen.
Drive away the scoffer, that strife may depart, and quarrel, and contempt may cease.
11 Szereti a tiszta szívűt, barátja a kedves ajkúnak a király.
Yahweh loveth the pure in heart, gracious are his lips, his friend is the king!
12 Az Örökkévaló szemei megóvták a tudást és ő elferdítette a hűtelennek szavait.
The eyes of Yahweh, watch over knowledge, therefore hath he overturned the words of the treacherous.
13 Mondta a rest: oroszlán van az utczán, a piaczok közepén meg fognak engem ölni.
Saith the sluggard, A lion outside! Amidst the broadways, shall I be slain.
14 Mélységes gödör idegen nők szája, az Örökkévaló átkozottja esik oda bele.
A deep chasm, is the mouth of strange women, he with whom Yahweh is indignant, falleth there.
15 Az oktalanság hozzá van kötve a fiú szívéhez, a, fenyítés pálczája eltávolítja tőle.
Foolishness, is bound up in the heart of a youth, the rod of correction, shall drive it far from him.
16 A ki fosztogatja a szegényt, hogy a magáét gyarapítsa, a gazdagnak ad majd – bizony szűkölködésre jut.
He that oppresseth the poor, to make increase for himself, giving to the rich, shall surely come to want.
17 Hajlítsd füledet és halljad a bölcsek szavait, és szívedet fordítsd tudásomra.
Incline thine ear and hear the words of wise men, then, thy heart, wilt thou apply to my teaching;
18 Mert kellemes az, hogy megőrzöd kebledben, megszilárdulnak egyaránt ajkaidon.
For sweet shall they be, when thou shalt keep them in thine inmost mind, they shall fit well together, upon thy lips.
19 Hogy az Örökkévalóban legyen bizodalmad, te veled is tudattam e napon.
That in Yahweh may be thy trust, I have made them known to thee to-day, even to thee.
20 Nemde fölírtam neked kiváló dolgokat, tanácsokkal és tudással;
Have I not written for thee noble things, with counsels and knowledge:
21 hogy tudassak veled valódiságot, igaz mondásokat, hogy küldőidnek válaszolhass igaz mondásokkal.
To cause thee to know the meaning of faithful sayings, that thou mayest give back faithful sayings to them who ask thee.
22 Ne rabold meg a szegényt, mivel szegény, s ne zúzd össze a nyomorút a kapuban;
Do not rob the poor, because he is poor, neither crush thou the oppressed in the gate;
23 mert az Örökkévaló viszi ügyüket s megfosztja kifosztóikat az élettől.
For, Yahweh, will plead their cause, and will despoil their despoilers of life.
24 Ne barátkozzál haragos emberrel és heveskedő férfival ne jöjj össze;
Do not have friendship with one given to anger, and, with a wrathful man, shall thou not enter in:
25 nehogy eltanuljad az ő ösvényét és tőrt szereznél lelkednek.
Lest thou learn his ways, and take a snare to thy soul.
26 Ne légy azok közt, kik kézbe csapnak, a kik kezeskednek adósságokért;
Be not of them who strike hands, of them who are sureties for debts:
27 ha nincs neked miből fizetni, miért vegye el ágyadat alólad.
If thou hast nothing to pay, why should one take away thy bed from under thee?
28 Ne told el az ősrégi határt, melyet vetettek az őseid.
Do not move back the ancient boundary, which thy father’s made.
29 Láttál valakit, a ki ügyes az ő munkájában, királyok előtt állhat, ne álljon a sötét sorban levők előtt.
Seest thou a man prompt in his business? before kings, shall he stand, he shall not stand before men who are obscure.
