Példabeszédek 22
1 Becsesebb a név nagy gazdagságnál, ezüstnél és aranynál jobb a kedvesség.
A good name is rather to be chosen than great riches, and loving favour rather than silver and gold.
2 Gazdag és szegény találkoztak; mindnyájuk alkotója az Örökkévaló.
The rich and the poor meet together — the LORD is the maker of them all.
3 Az okos látta a bajt és elrejtőzött, de az együgyűek tova haladtak és lakoltak.
A prudent man seeth the evil, and hideth himself; but the thoughtless pass on, and are punished.
4 Nyomában az alázatosságnak, az istenfélelemnek van gazdagság és dicsőség és élet.
The reward of humility is the fear of the LORD, even riches, and honour, and life.
5 Tövisek, tőrök vannak az álnok útján; a ki lelkét megőrzi, távol marad tőlük.
Thorns and snares are in the way of the froward; he that keepeth his soul holdeth himself far from them.
6 Neveld a fiút az ő módja szerint, ha megöregszik sem tér el attól.
Train up a child in the way he should go, and even when he is old, he will not depart from it.
7 A gazdag uralkodik a szegényeken, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadó embernek.
The rich ruleth over the poor, and the borrower is servant to the lender.
8 A ki jogtalanságot vet, bajt fog aratni, és haragjának vesszeje megsemmisül.
He that soweth iniquity shall reap vanity; and the rod of his wrath shall fail.
9 A ki jóságos szemű, az meg fog áldatni, mert kenyeréből adott a szegénynek.
He that hath a bountiful eye shall be blessed; for he giveth of his bread to the poor.
10 Űzd el a csúfolót és elmegy a viszály, s megszűnik per és szégyen.
Cast out the scorner, and contention will go out; yea, strife and shame will cease.
11 Szereti a tiszta szívűt, barátja a kedves ajkúnak a király.
He that loveth pureness of heart, that hath grace in his lips, the king shall be his friend.
12 Az Örökkévaló szemei megóvták a tudást és ő elferdítette a hűtelennek szavait.
The eyes of the LORD preserve him that hath knowledge, but He overthroweth the words of the faithless man.
13 Mondta a rest: oroszlán van az utczán, a piaczok közepén meg fognak engem ölni.
The sluggard saith: 'There is a lion without; I shall be slain in the streets.'
14 Mélységes gödör idegen nők szája, az Örökkévaló átkozottja esik oda bele.
The mouth of strange women is a deep pit: he that is abhorred of the LORD shall fall therein.
15 Az oktalanság hozzá van kötve a fiú szívéhez, a, fenyítés pálczája eltávolítja tőle.
Foolishness is bound up in the heart of a child; but the rod of correction shall drive it far from him.
16 A ki fosztogatja a szegényt, hogy a magáét gyarapítsa, a gazdagnak ad majd – bizony szűkölködésre jut.
One may oppress the poor, yet will their gain increase; one may give to the rich, yet will want come.
17 Hajlítsd füledet és halljad a bölcsek szavait, és szívedet fordítsd tudásomra.
Incline thine ear, and hear the words of the wise, and apply thy heart unto my knowledge.
18 Mert kellemes az, hogy megőrzöd kebledben, megszilárdulnak egyaránt ajkaidon.
For it is a pleasant thing if thou keep them within thee; let them be established altogether upon thy lips.
19 Hogy az Örökkévalóban legyen bizodalmad, te veled is tudattam e napon.
That thy trust may be in the LORD, I have made them known to thee this day, even to thee.
20 Nemde fölírtam neked kiváló dolgokat, tanácsokkal és tudással;
Have not I written unto thee excellent things of counsels and knowledge;
21 hogy tudassak veled valódiságot, igaz mondásokat, hogy küldőidnek válaszolhass igaz mondásokkal.
That I might make thee know the certainty of the words of truth, that thou mightest bring back words of truth to them that send thee?
22 Ne rabold meg a szegényt, mivel szegény, s ne zúzd össze a nyomorút a kapuban;
Rob not the weak, because he is weak, neither crush the poor in the gate;
23 mert az Örökkévaló viszi ügyüket s megfosztja kifosztóikat az élettől.
For the LORD will plead their cause, and despoil of life those that despoil them.
24 Ne barátkozzál haragos emberrel és heveskedő férfival ne jöjj össze;
Make no friendship with a man that is given to anger; and with a wrathful man thou shalt not go;
25 nehogy eltanuljad az ő ösvényét és tőrt szereznél lelkednek.
Lest thou learn his ways, and get a snare to thy soul.
26 Ne légy azok közt, kik kézbe csapnak, a kik kezeskednek adósságokért;
Be thou not of them that strike hands, or of them that are sureties for debts;
27 ha nincs neked miből fizetni, miért vegye el ágyadat alólad.
If thou hast not wherewith to pay, why should he take away thy bed from under thee?
28 Ne told el az ősrégi határt, melyet vetettek az őseid.
Remove not the ancient landmark, which thy fathers have set.
29 Láttál valakit, a ki ügyes az ő munkájában, királyok előtt állhat, ne álljon a sötét sorban levők előtt.
Seest thou a man diligent in his business? he shall stand before kings; he shall not stand before mean men.
