Példabeszédek 22
1 Becsesebb a név nagy gazdagságnál, ezüstnél és aranynál jobb a kedvesség.
A good name is to be chosen aboue great riches, and louing fauour is aboue siluer and aboue golde.
2 Gazdag és szegény találkoztak; mindnyájuk alkotója az Örökkévaló.
The rich and poore meete together: the Lord is the maker of them all.
3 Az okos látta a bajt és elrejtőzött, de az együgyűek tova haladtak és lakoltak.
A prudent man seeth the plague, and hideth himselfe: but the foolish goe on still, and are punished.
4 Nyomában az alázatosságnak, az istenfélelemnek van gazdagság és dicsőség és élet.
The rewarde of humilitie, and the feare of God is riches, and glory, and life.
5 Tövisek, tőrök vannak az álnok útján; a ki lelkét megőrzi, távol marad tőlük.
Thornes and snares are in the way of the frowarde: but he that regardeth his soule, will depart farre from them.
6 Neveld a fiút az ő módja szerint, ha megöregszik sem tér el attól.
Teache a childe in the trade of his way, and when he is olde, he shall not depart from it.
7 A gazdag uralkodik a szegényeken, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadó embernek.
The rich ruleth the poore, and the borower is seruant to the man that lendeth.
8 A ki jogtalanságot vet, bajt fog aratni, és haragjának vesszeje megsemmisül.
He that soweth iniquitie, shall reape affliction, and the rodde of his anger shall faile.
9 A ki jóságos szemű, az meg fog áldatni, mert kenyeréből adott a szegénynek.
He that hath a good eye, he shalbe blessed: for he giueth of his bread vnto the poore.
10 Űzd el a csúfolót és elmegy a viszály, s megszűnik per és szégyen.
Cast out the scorner, and strife shall go out: so contention and reproche shall cease.
11 Szereti a tiszta szívűt, barátja a kedves ajkúnak a király.
Hee that loueth purenesse of heart for the grace of his lippes, the King shalbe his friend.
12 Az Örökkévaló szemei megóvták a tudást és ő elferdítette a hűtelennek szavait.
The eyes of the Lord preserue knowledge: but hee ouerthroweth the wordes of the transgressour.
13 Mondta a rest: oroszlán van az utczán, a piaczok közepén meg fognak engem ölni.
The slouthfull man saith, A lyon is without, I shall be slaine in the streete.
14 Mélységes gödör idegen nők szája, az Örökkévaló átkozottja esik oda bele.
The mouth of strage women is as a deepe pit: he with whom the Lord is angry, shall fall therein.
15 Az oktalanság hozzá van kötve a fiú szívéhez, a, fenyítés pálczája eltávolítja tőle.
Foolishnesse is bounde in the heart of a childe: but the rodde of correction shall driue it away from him.
16 A ki fosztogatja a szegényt, hogy a magáét gyarapítsa, a gazdagnak ad majd – bizony szűkölködésre jut.
Hee that oppresseth the poore to increase him selfe, and giueth vnto the riche, shall surely come to pouertie.
17 Hajlítsd füledet és halljad a bölcsek szavait, és szívedet fordítsd tudásomra.
Incline thine eare, and heare the wordes of the wise, and apply thine heart vnto my knowledge.
18 Mert kellemes az, hogy megőrzöd kebledben, megszilárdulnak egyaránt ajkaidon.
For it shalbe pleasant, if thou keepe them in thy bellie, and if they be directed together in thy lippes.
19 Hogy az Örökkévalóban legyen bizodalmad, te veled is tudattam e napon.
That thy confidence may be in the Lord, I haue shewed thee this day: thou therefore take heede.
20 Nemde fölírtam neked kiváló dolgokat, tanácsokkal és tudással;
Haue not I written vnto thee three times in counsels and knowledge,
21 hogy tudassak veled valódiságot, igaz mondásokat, hogy küldőidnek válaszolhass igaz mondásokkal.
That I might shewe thee the assurance of the wordes of trueth to answere the wordes of trueth to them that sende to thee?
22 Ne rabold meg a szegényt, mivel szegény, s ne zúzd össze a nyomorút a kapuban;
Robbe not the poore, because hee is poore, neither oppresse the afflicted in iudgement.
23 mert az Örökkévaló viszi ügyüket s megfosztja kifosztóikat az élettől.
For the Lord will defende their cause, and spoyle the soule of those that spoyle them.
24 Ne barátkozzál haragos emberrel és heveskedő férfival ne jöjj össze;
Make no friendship with an angrie man, neither goe with the furious man,
25 nehogy eltanuljad az ő ösvényét és tőrt szereznél lelkednek.
Least thou learne his wayes, and receiue destruction to thy soule.
26 Ne légy azok közt, kik kézbe csapnak, a kik kezeskednek adósságokért;
Be not thou of them that touch the hand, nor among them that are suretie for debts.
27 ha nincs neked miből fizetni, miért vegye el ágyadat alólad.
If thou hast nothing to paye, why causest thou that he should take thy bed from vnder thee?
28 Ne told el az ősrégi határt, melyet vetettek az őseid.
Thou shalt not remooue the ancient bounds which thy fathers haue made.
29 Láttál valakit, a ki ügyes az ő munkájában, királyok előtt állhat, ne álljon a sötét sorban levők előtt.
Thou seest that a diligent man in his businesse standeth before Kings, and standeth not before the base sort.
