Példabeszédek 21
1 Vízerek: a király szíve az Örökkévaló kezében, valamerre akarja, hajlítja azt.
Padishahning köngli ériqlardiki sudek Perwerdigarning qolididur; [Perwerdigar] qeyerge toghrilisa, shu terepke mangidu.
2 Az embernek minden útja egyenes az ő szemeiben, de az Örökkévaló határozza meg a szíveket.
Insan özining hemme qilghan ishini toghra dep biler; Lékin Perwerdigar qelbdiki niyetlerni tarazigha sélip tartip körer.
3 Igazságot és jogot cselekedni becsesebb az Örökkévaló előtt áldozatnál.
Perwerdigarning neziride, Heqqaniyliq bilen adalet yürgüzüsh qurbanliq qilishtin ewzeldur.
4 Szemek büszkesége és szívnek gőgje: a gonoszok vétektermő mezeje.
Tekebbur közler, meghrur qelb, yamanlarning chirighi — hemmisi gunahtur.
5 A szorgalmasnak gondolatai csak nyereségre visznek, de minden hamarkodó csak hiányra jut.
Estayidil kishilerning oyliri ularni peqet bayashatliqqa yétekler; Chéchilangghularning oyliri bolsa, ularni peqet yoqsuzluqqila yétekler.
6 Kincsek megszerzése hazug nyelvvel: elhajtott lehelet – halált keresnek.
Yaghlima til bilen érishken bayliqlar, Ölümni izdep yürgenler qoghlap yürgen bir tütünla, xalas.
7 A gonoszok erőszakossága elhurczolja őket, mert vonakodtak jogot cselekedni.
Yamanlarning zalimliqi özlirini chirmiwalar; Chünki ular adalet yolida méngishni ret qilghan.
8 Tekervényes az ember útja ég elhajló, de a tisztának egyenes a cselekvése.
Jinayetkar mangidighan yol nahayiti egridur; Sap dil ademning herikiti tüptüzdur.
9 Jobb a háztető sarkában lakni, mint a czivódó asszony és közös ház.
Soqushqaq xotun bilen [azade] öyde bille turghandin köre, Ögzining bir bulungida [yalghuz] yétip qopqan yaxshi.
10 A gonosznak lelke vágyódott a rosszra, nem talál kegyet szemében a társa.
Yaman kishining köngli yamanliqqila hérismendur; U yéqinighimu shapaet körsetmes.
11 Midőn büntetik a csúfolót, bölccsé lesz az együgyű, s midőn oktatják a bölcset, elfogad tudást.
Hakawurning jazagha tartilishi, bilimsizge ibret bolar; Dana kishi qobul qilghan nesihetlerdin téximu köp bilim alar.
12 Ügyel az igaz a gonosznak házára, elferdít gonoszokat veszedelembe.
Heqqaniy Bolghuchi yamanning öyini közler; U haman yamanlarni yamanliqqa qoyup yiqitar.
13 Ki bedugja fülét a szegény jajkiáltása elől, ő is kiáltani fog, de nem fog meghallgattatni.
Miskinlerning nalisigha quliqini yoputup kari bolmighuchi, Axiri özi peryad kötürer, Biraq héchkim perwa qilmas.
14 Adomány titokban lenyügzi a haragot, és ajándék az ölben az erős indulatot.
Yoshurun sowghat ghezepni basar; Yeng ichide bérilgen para qehr-ghezepni peseyter.
15 Öröm az igaznak a jognak cselekvése, de rettegés a jogtalanságot mívelőknek.
Adaletni beja keltürüsh heqqaniylarning xushalliqidur, Biraq yamanliq qilghuchilargha wehimidur.
16 Ember, ki eltévelyeg a belátás útjáról, az árnyak gyülekezetében fog nyugodni.
Hékmet yolidin ézip ketken kishi, Erwahlarning jamaiti ichidikilerdin bolup qalar.
17 Szűkölködés embere lesz, ki szereti a vigalmat; a ki a bort és az olajat szereti, nem lesz gazdaggá.
Tamashagha bérilgen kishi namrat qalar; Yagh chaynashqa, sharab ichishke amraq béyimas.
18 Váltsága az igaznak a gonosz, és az egyenesek helyébe jön a hűtlenkedő.
Yaman adem heqqaniy adem üchün görü pulining ornida qalar; [Ézilgen] duruslarning ornigha iplaslar qalar.
19 Jobb lakni pusztának földjén, mint czivódó és bosszús asszonnyal.
Soqushqaq we térikkek ayal bilen ortaq turghandin, Chöl-bayawanda yalghuz yashighan yaxshidur.
20 Kívánatos kincs meg olaj van a bölcsnek hajlékában, de a balga ember eldőzsöli.
Aqilanining öyide bayliq bar, zeytun may bar; Biraq exmeqler tapqinini utturluq buzup-chachar.
21 Ki igazságot és szeretetet követ, találni fog életet, igazságot és tiszteletet.
Heqqaniyet, méhribanliqni izdigüchi adem, Hayat, heqqaniyet we izzet-hörmetke érisher.
22 Vitézek városára szállt föl a bölcs és ledöntötte bizodalmának erősségét.
Dana kishi küchlükler shehirining sépiligha yamishar, Ularning tayanchi bolghan qorghinini ghulitar.
23 A ki megőrzi száját és nyelvét, szorongatásoktól őrzi meg a lelkét.
Öz tiligha, aghzigha ige bolghan kishi, Jénini awarichiliklerdin saqlap qalar.
24 A hetyke kevélynek csúfoló a neve, cselekszik kevélységnek túlcsapongásával.
Chongchiliq qilghanlar, «Hakawur», «hali chong», «mazaqchi» atilar.
25 A restnek kívánsága megöli őt, mert kezei vonakodtak dolgozni.
Hurun kishi öz nepsidin halak bolar, Chünki uning qoli ishqa barmas;
26 Egész nap kívánsággal kívánkozik, de az igaz ad és nem tart vissza.
Nepsi yaman bolup u kün boyi teme qilip yürer; Biraq heqqaniy adem héchnémini ayimay sediqe qilar.
27 A gonoszok áldozata utálat, hát még ha gazsággal hozzák.
Yaman ademning qurbanliqi Perwerdigargha yirginchliktur; Rezil gherezde epkélin’gen bolsa téximu shundaqtur!
28 A hazug tanú el fog veszni, de ember, a ki figyel, mindétig fog beszélni.
Yalghan guwahliq qilghuchi halak bolar; Eyni ehwalni anglap sözligen kishining sözi ebedgiche aqar.
29 A gonosz ember arczátlankodik, de az egyenes megérti utját.
Yaman adem yüzini qélin qilar; Durus kishi yolini oylap puxta basar.
30 Nincs bölcsesség és nincs értelmesség és nincs tanács az Örökkévalóval szemben.
Perwerdigargha qarshi turalaydighan héchqandaq danaliq, eqil-paraset yaki tedbir yoqtur.
31 Készen áll a ló a csata napjára, de az Örökkévalóé a győzelem.
Atlar jeng küni üchün teyyar qilin’ghan bolsimu, Biraq ghelibe-nijat peqet Perwerdigardindur.
