Példabeszédek 21
1 Vízerek: a király szíve az Örökkévaló kezében, valamerre akarja, hajlítja azt.
Boqorka qalbigiisu wuxuu ku jiraa gacanta Rabbiga sida webiyada biyaha ah, Oo wuxuu u leexiyaa meel alla meeshuu doonayo.
2 Az embernek minden útja egyenes az ő szemeiben, de az Örökkévaló határozza meg a szíveket.
Nin jidkiis waluba waa la qumman yahay isaga, Laakiinse Rabbigu qalbiyaduu miisaamaa.
3 Igazságot és jogot cselekedni becsesebb az Örökkévaló előtt áldozatnál.
Waxaa Rabbigu allabari ka sii jecel yahay In xaqnimo iyo gar la sameeyo.
4 Szemek büszkesége és szívnek gőgje: a gonoszok vétektermő mezeje.
Indho qab weyn iyo qalbi kibirsan, Kuwaas oo ah kuwa sharka leh laambaddoodu waa dembi.
5 A szorgalmasnak gondolatai csak nyereségre visznek, de minden hamarkodó csak hiányra jut.
Kuwa dadaala fikirradoodu waxay u geeyaan barwaaqo. Laakiinse ku alla kii degdeg badanu wuxuu u degdegaa inuu wax u baahdo oo keliya.
6 Kincsek megszerzése hazug nyelvvel: elhajtott lehelet – halált keresnek.
Khasnadihii carrab been badan lagu helaa waa sida ceeryaamo hor iyo dib loo kaxeeyey, Oo kuwa doondoontaana dhimashay doonaan.
7 A gonoszok erőszakossága elhurczolja őket, mert vonakodtak jogot cselekedni.
Kuwa sharka leh dhacoodu iyaguu baabbi'in doonaa, Maxaa yeelay, iyagu waxay diidaan inay gar sameeyaan.
8 Tekervényes az ember útja ég elhajló, de a tisztának egyenes a cselekvése.
Ninkii eed badan qaba jidkiisu aad buu u qalloocan yahay, Laakiinse kii daahirsan shuqulkiisu waa hagaagsan yahay.
9 Jobb a háztető sarkában lakni, mint a czivódó asszony és közös ház.
In guriga dushiisa dhinac laga joogo ayaa ka roon In guri weyn naag muran badan lala joogo.
10 A gonosznak lelke vágyódott a rosszra, nem talál kegyet szemében a társa.
Kii shar leh naftiisu xumaan bay doonaysaa, Oo deriskiisuna raallinimo kama helo hortiisa.
11 Midőn büntetik a csúfolót, bölccsé lesz az együgyű, s midőn oktatják a bölcset, elfogad tudást.
Markii mid wax quudhsada la taqsiiro, garaadlaawahu wuu caqliyaystaa, Oo kii caqli leh marka la edbiyona aqoon buu helaa.
12 Ügyel az igaz a gonosznak házára, elferdít gonoszokat veszedelembe.
Kii xaq ahu wuxuu ka fikiraa kii shar leh gurigiisa, Iyo sida kuwa sharka leh loogu afgembiyo sharnimadooda daraaddeed.
13 Ki bedugja fülét a szegény jajkiáltása elől, ő is kiáltani fog, de nem fog meghallgattatni.
Kii dhegihiisa u fureeyaa si aanu qaylada miskiinka u maqlin, Isaga qudhiisuna wuu qaylin doonaa, laakiinse lama maqli doono.
14 Adomány titokban lenyügzi a haragot, és ajándék az ölben az erős indulatot.
Hadiyaddii qarsoodi lagu bixiyaa xanaaqay qabowjisaa, Oo laaluushkii laabta laysu geliyaana cadho kulul buu qabowjiyaa.
15 Öröm az igaznak a jognak cselekvése, de rettegés a jogtalanságot mívelőknek.
Kii xaq ahu inuu gar sameeyo waa u farxad, Laakiinse kuwa xumaanta ka shaqeeya waa u baabba'.
16 Ember, ki eltévelyeg a belátás útjáról, az árnyak gyülekezetében fog nyugodni.
Ninkii jidka waxgarashada ka habaabaa Wuxuu la joogi doonaa ururka kuwii dhintay.
17 Szűkölködés embere lesz, ki szereti a vigalmat; a ki a bort és az olajat szereti, nem lesz gazdaggá.
Kii raaxaysi jecelu miskiin buu ahaan doonaa, Oo kii khamri iyo saliid jeceluna taajir ma noqon doono.
18 Váltsága az igaznak a gonosz, és az egyenesek helyébe jön a hűtlenkedő.
Kii shar lahu wuxuu furasho u noqon doonaa kii xaq ah, Khaayinkuna wuxuu furasho u noqon doonaa kii qumman.
19 Jobb lakni pusztának földjén, mint czivódó és bosszús asszonnyal.
In lamadegaanka la joogo ayaa ka roon In naag muran iyo cadho badan lala joogo.
20 Kívánatos kincs meg olaj van a bölcsnek hajlékában, de a balga ember eldőzsöli.
Khasnad qaali ah iyo saliid baa ku jira kan caqliga leh gurigiisa, Laakiinse nacasku wixiisa wuu wada liqaa.
21 Ki igazságot és szeretetet követ, találni fog életet, igazságot és tiszteletet.
Kii xaqnimo iyo naxariis raacaa Wuxuu helaa nolol iyo xaqnimo iyo sharaf.
22 Vitézek városára szállt föl a bölcs és ledöntötte bizodalmának erősségét.
Kii caqli lahu kor buu ugu baxaa magaalada kuwa xoogga badan derbigeeda, Oo weliba xoogga ay isku hallaynayaan oo dhan ayuu hoos u ridaa.
23 A ki megőrzi száját és nyelvét, szorongatásoktól őrzi meg a lelkét.
Ku alla kii afkiisa iyo carrabkiisa dhawraa Naftiisuu dhibaatooyin ka dhawraa.
24 A hetyke kevélynek csúfoló a neve, cselekszik kevélységnek túlcsapongásával.
Ninkii kibirsan ee qab weyn waxaa magiciisa la yidhaahdaa quudhsade, Oo wuxuu ku shaqeeyaa cadhada kibirka.
25 A restnek kívánsága megöli őt, mert kezei vonakodtak dolgozni.
Ninkii caajis ah waxaa dila damaciisa, Waayo, gacmihiisu waxay diidaan inay hawshoodaan.
26 Egész nap kívánsággal kívánkozik, de az igaz ad és nem tart vissza.
Waxaa jira kuwo maalinta oo dhan si hunguri weyn wax u damca, Laakiinse kii xaq ahu wax buu bixiyaa oo ma ceshado.
27 A gonoszok áldozata utálat, hát még ha gazsággal hozzák.
Ka sharka leh allabarigiisu waa karaahiyo, Oo markuu niyo xun ku bixiyona way ka sii daran tahay!
28 A hazug tanú el fog veszni, de ember, a ki figyel, mindétig fog beszélni.
Markhaatifuraha beenta ahu waa baabbi'i doonaa, Laakiinse ninkii wax maqla hadalkiisu waa raagi doonaa.
29 A gonosz ember arczátlankodik, de az egyenes megérti utját.
Ninkii shar lahu wejigiisuu adkeeyaa, Laakiinse kii qummanu jidadkiisuu u fiirsadaa.
30 Nincs bölcsesség és nincs értelmesség és nincs tanács az Örökkévalóval szemben.
Ma jirto xigmad ama waxgarasho Ama talo Rabbiga ka gees ah.
31 Készen áll a ló a csata napjára, de az Örökkévalóé a győzelem.
Faraska waxaa loo diyaariyaa maalinta dagaalka, Laakiinse guusha waxaa leh Rabbiga.
