Példabeszédek 21
1 Vízerek: a király szíve az Örökkévaló kezében, valamerre akarja, hajlítja azt.
Hoe kadahan-drano am-pità’ Iehovà ty arofo’ i mpanjakay; tehafe’e an-tsatri’e.
2 Az embernek minden útja egyenes az ő szemeiben, de az Örökkévaló határozza meg a szíveket.
Mahity am-pihaino’ ondaty o sata’eo; fe Mpandanja arofo t’Iehovà.
3 Igazságot és jogot cselekedni becsesebb az Örökkévaló előtt áldozatnál.
No’ Iehovà ambone’ ty soroñe ty havañonañe naho ty hatò.
4 Szemek büszkesége és szívnek gőgje: a gonoszok vétektermő mezeje.
Fihaino mievoñevoñe naho arofo miebotse: ro failo’ o lo-tserekeo—hakeo izay.
5 A szorgalmasnak gondolatai csak nyereségre visznek, de minden hamarkodó csak hiányra jut.
Minday havokarañe ty fisafiri’ o mavitrikeo; fe mitarike mb’am-pilàñe ty fanaentàeñañe.
6 Kincsek megszerzése hazug nyelvvel: elhajtott lehelet – halált keresnek.
Ty ahazoam-bara am-pamelem-pandañitse le evoñe mihelañe mb’am-pikoromahañe.
7 A gonoszok erőszakossága elhurczolja őket, mert vonakodtak jogot cselekedni.
Ho kozozoteñe añe o lo-tserekeo ty amo fijoia’eo, fa ifoneña’ iareo ty tsy hanao ty hiti’e.
8 Tekervényes az ember útja ég elhajló, de a tisztának egyenes a cselekvése.
Mikelokeloke ty lala’ ondaty mengoke; fe mahity ty fitoloña’ ty malio añ’arofo.
9 Jobb a háztető sarkában lakni, mint a czivódó asszony és közös ház.
Hàmake te mitoboke an-kotson-tapenak’ ao, ta te miharo akiba aman-drakemba tea-trabike.
10 A gonosznak lelke vágyódott a rosszra, nem talál kegyet szemében a társa.
Mipay haratiañe ty tro’ i tsivokatsey, fa tsy mahaonin-tretrè am-pihaino’e ty rañe’e.
11 Midőn büntetik a csúfolót, bölccsé lesz az együgyű, s midőn oktatják a bölcset, elfogad tudást.
Ie lafañe ty mpañìnje, mihamahihitse t’ie trentrañe, ie anareñe ty mahihitse, mitombo ty hilala’e.
12 Ügyel az igaz a gonosznak házára, elferdít gonoszokat veszedelembe.
Misamba ty akiba’ i lo-tserekey ty vantañe; avari’e mb’am-piantoañe i tsivokatsey.
13 Ki bedugja fülét a szegény jajkiáltása elől, ő is kiáltani fog, de nem fog meghallgattatni.
I manjenjen-dravembia ami’ty fitoreo’ o rarakeo, ty mbe hikaike fe tsy ho toiñeñe.
14 Adomány titokban lenyügzi a haragot, és ajándék az ölben az erős indulatot.
Fañanintsin-kaviñerañe ty ravoravo añ’etake, naho filoa-tiñake ty vokàñe añ’araña ao.
15 Öröm az igaznak a jognak cselekvése, de rettegés a jogtalanságot mívelőknek.
Ie anoeñe ty hatò, ehake o vañoñeo, fe mangebahebake o mpikitroke haratiañeo.
16 Ember, ki eltévelyeg a belátás útjáról, az árnyak gyülekezetében fog nyugodni.
Hitofa am-pivorian-dolo ao t’indaty mandrike amy lalan-kilalay.
17 Szűkölködés embere lesz, ki szereti a vigalmat; a ki a bort és az olajat szereti, nem lesz gazdaggá.
H’ondaty poi’e ty mpitea haravoañe; tsy ho mpañaleale ty mpikoko divay naho menake.
18 Váltsága az igaznak a gonosz, és az egyenesek helyébe jön a hűtlenkedő.
Vilin’ai’ ty vantañe ty tsivokatse, le tsoa’ ty vañoñe ty mpamañahy.
19 Jobb lakni pusztának földjén, mint czivódó és bosszús asszonnyal.
Hàmake t’ie mimoneñe an-dratraratra añe, ta t’ie miharo aman-drakemba mandietse naho mora boseke.
20 Kívánatos kincs meg olaj van a bölcsnek hajlékában, de a balga ember eldőzsöli.
Mihaja añ’anjomba’ o mahihitseo ty vara sarotse naho ty menake; fe abotse’ ty dagola o azeo.
21 Ki igazságot és szeretetet követ, találni fog életet, igazságot és tiszteletet.
Manjo haveloñe naho havañonañe vaho hasiñe ty mitoha havantañañe naho fiferenaiñañe.
22 Vitézek városára szállt föl a bölcs és ledöntötte bizodalmának erősségét.
Mitroatse an-drovam-panalolahy ty mahihitse, vaho arotsa’e ty hafatrarañe niatoa’e.
23 A ki megőrzi száját és nyelvét, szorongatásoktól őrzi meg a lelkét.
Mitan-ty fiai’e tsy ho am-poheke ty mahambeñe falie naho fameleke.
24 A hetyke kevélynek csúfoló a neve, cselekszik kevélységnek túlcsapongásával.
Manivetive ty añara’e avao ty mpirohake naho mpievoñevoñe; ie mitoloñe am-pitrotroaboha’e.
25 A restnek kívánsága megöli őt, mert kezei vonakodtak dolgozni.
Mañe-doza amy tembo ty fañiria’e, amy te tsy mete mitoloñe o taña’eo.
26 Egész nap kívánsággal kívánkozik, de az igaz ad és nem tart vissza.
Hadrao lomoñandro ty lahiaga, fe matarike ty vantañe, tsy mangazoñe.
27 A gonoszok áldozata utálat, hát még ha gazsággal hozzák.
Tiva ty fisoroña’ o tsivokatseo; àntsake te engae’e miharo kinia.
28 A hazug tanú el fog veszni, de ember, a ki figyel, mindétig fog beszélni.
Hikenkañe ty mpitalily vìlañe, fe mitolom-pitaroñe ty mañaoñe.
29 A gonosz ember arczátlankodik, de az egyenes megérti utját.
Manao tarehe mahavany ty rati-tsereke, fe itsakorea’ ty vantañe ty hombà’e.
30 Nincs bölcsesség és nincs értelmesség és nincs tanács az Örökkévalóval szemben.
Tsy eo ty hihitse, ndra ty faharendrehañe, ndra ty safiry mahafiatreatre am’Iehovà.
31 Készen áll a ló a csata napjára, de az Örökkévalóé a győzelem.
Hentseñeñe ho ami’ty androm-pihotakotahañe ty soavala, fe a Iehovà ty fandrebahañe.
