Példabeszédek 21
1 Vízerek: a király szíve az Örökkévaló kezében, valamerre akarja, hajlítja azt.
Omutima gwa kabaka guli ng’amazzi agakulukutira mu mukono gwa Mukama, era agukyusiza gy’ayagala yonna.
2 Az embernek minden útja egyenes az ő szemeiben, de az Örökkévaló határozza meg a szíveket.
Buli kkubo lya muntu liba ng’ettuufu mu maaso ge, naye Mukama apima omutima.
3 Igazságot és jogot cselekedni becsesebb az Örökkévaló előtt áldozatnál.
Okukola ebituufu n’eby’amazima kisanyusa Mukama okusinga ssaddaaka.
4 Szemek büszkesége és szívnek gőgje: a gonoszok vétektermő mezeje.
Amaaso ageegulumiza, n’omutima ogw’amalala, ye ttabaaza y’ababi, era ebyo kwonoona.
5 A szorgalmasnak gondolatai csak nyereségre visznek, de minden hamarkodó csak hiányra jut.
Enteekateeka z’omunyiikivu zivaamu magoba meereere, naye okwanguyiriza okutalina nteekateeka kuvaamu bwavu.
6 Kincsek megszerzése hazug nyelvvel: elhajtott lehelet – halált keresnek.
Okufuna obugagga n’olulimi olulimba, mpewo buwewo etwalibwa eruuyi n’eruuyi era mutego gwa kufa.
7 A gonoszok erőszakossága elhurczolja őket, mert vonakodtak jogot cselekedni.
Obukambwe bw’ababi bulibamalawo, kubanga bagaana okukola eby’ensonga.
8 Tekervényes az ember útja ég elhajló, de a tisztának egyenes a cselekvése.
Ekkubo ly’abazza emisango liba kyamu, naye ery’abataliiko musango liba golokofu.
9 Jobb a háztető sarkában lakni, mint a czivódó asszony és közös ház.
Okusula ku kasolya k’ennyumba, kisinga okubeera mu nnyumba n’omukazi omuyombi.
10 A gonosznak lelke vágyódott a rosszra, nem talál kegyet szemében a társa.
Emmeeme y’omubi yeegomba okukola ebibi; talaga muliraanwa we kisa n’akatono.
11 Midőn büntetik a csúfolót, bölccsé lesz az együgyű, s midőn oktatják a bölcset, elfogad tudást.
Omukudaazi bw’abonerezebwa, atalina magezi agafuna; n’ow’amagezi bw’ayigirizibwa afuna okutegeera.
12 Ügyel az igaz a gonosznak házára, elferdít gonoszokat veszedelembe.
Katonda alaba ebifa mu nnyumba y’omubi, era abakozi b’ebibi abazikkiririza ddala.
13 Ki bedugja fülét a szegény jajkiáltása elől, ő is kiáltani fog, de nem fog meghallgattatni.
Oyo aziba amatu ge eri okulaajana kw’omwavu, naye alikoowoola nga talina amwanukula.
14 Adomány titokban lenyügzi a haragot, és ajándék az ölben az erős indulatot.
Ekirabo ekigabire mu kyama kikakkanya obusungu obungi, n’enguzi ebikiddwa mu munagiro eggyawo ekiruyi ekingi.
15 Öröm az igaznak a jognak cselekvése, de rettegés a jogtalanságot mívelőknek.
Ensonga bwe zisalibwa mu bwenkanya, lye ssanyu eri abatuukirivu, naye kiba kyekango eri abakozi b’ebibi.
16 Ember, ki eltévelyeg a belátás útjáról, az árnyak gyülekezetében fog nyugodni.
Omuntu awaba okuva mu kkubo ly’okutegeera, agukira mu bafu.
17 Szűkölködés embere lesz, ki szereti a vigalmat; a ki a bort és az olajat szereti, nem lesz gazdaggá.
Aganza eby’amasanyu anaabanga mwavu, n’oyo ayagala omwenge n’amafuta taligaggawala.
18 Váltsága az igaznak a gonosz, és az egyenesek helyébe jön a hűtlenkedő.
Abakozi b’ebibi batuukibwako emitawaana egyandigudde ku balungi, n’ekyandituuse ku b’amazima kituuka ku batali beesigwa.
19 Jobb lakni pusztának földjén, mint czivódó és bosszús asszonnyal.
Okubeera mu ddungu, kisinga okubeera n’omukazi omuyombi anyiiganyiiga.
20 Kívánatos kincs meg olaj van a bölcsnek hajlékában, de a balga ember eldőzsöli.
Mu nnyumba y’omutuukirivu mubaamu eby’obugagga eby’omuwendo, naye omusirusiru ebibye byonna abyonoona.
21 Ki igazságot és szeretetet követ, találni fog életet, igazságot és tiszteletet.
Agoberera obutuukirivu n’ekisa, alibeera n’obulamu obukulaakulana n’ekitiibwa.
22 Vitézek városára szállt föl a bölcs és ledöntötte bizodalmának erősségét.
Omuntu ow’amagezi alumba ekibuga eky’abazira nnamige, era n’asesebbula enfo yaabwe gye beesiga.
23 A ki megőrzi száját és nyelvét, szorongatásoktól őrzi meg a lelkét.
Afuga akamwa ke n’olulimi lwe, yeewoonya emitawaana.
24 A hetyke kevélynek csúfoló a neve, cselekszik kevélységnek túlcsapongásával.
“Mukudaazi,” lye linnya ly’ab’amalala abeeraga, abeetwalira mu kwemanya okw’ekitalo mwe batambulira.
25 A restnek kívánsága megöli őt, mert kezei vonakodtak dolgozni.
Okwetaaga kw’omugayaavu lwe luliba olumbe lwe, kubanga emikono gye tegyagala kukola.
26 Egész nap kívánsággal kívánkozik, de az igaz ad és nem tart vissza.
Olunaku lwonna aba yeegomba kweyongezaako, naye omutuukirivu agaba awatali kwebalira.
27 A gonoszok áldozata utálat, hát még ha gazsággal hozzák.
Ssaddaaka y’omubi ya muzizo, na ddala bw’agireeta ng’alina ekigendererwa ekitali kirungi.
28 A hazug tanú el fog veszni, de ember, a ki figyel, mindétig fog beszélni.
Omujulizi ow’obulimba alizikirira, naye ekigambo ky’oyo ayogera eby’amazima kiribeerera emirembe gyonna.
29 A gonosz ember arczátlankodik, de az egyenes megérti utját.
Omuntu omubi yeekazaakaza, naye omuntu ow’amazima yeegendereza amakubo ge.
30 Nincs bölcsesség és nincs értelmesség és nincs tanács az Örökkévalóval szemben.
Tewali magezi, newaakubadde okutegeera, wadde ebiteeso ebiyinza okulemesa Mukama.
31 Készen áll a ló a csata napjára, de az Örökkévalóé a győzelem.
Embalaasi etegekerwa olunaku olw’olutalo, naye obuwanguzi buva eri Mukama.
