Példabeszédek 21
1 Vízerek: a király szíve az Örökkévaló kezében, valamerre akarja, hajlítja azt.
Kati na loboko na Yawe, motema ya mokonzi ezalaka lokola moluka oyo atindaka esika nyonso oyo alingi.
2 Az embernek minden útja egyenes az ő szemeiben, de az Örökkévaló határozza meg a szíveket.
Nzela nyonso ya moto emonanaka alima na miso na ye, kasi ezali Yawe nde amekaka mitema.
3 Igazságot és jogot cselekedni becsesebb az Örökkévaló előtt áldozatnál.
Na miso na Yawe, kosala makambo ya sembo mpe ya alima ezali motuya koleka bambeka ya kotumba.
4 Szemek büszkesége és szívnek gőgje: a gonoszok vétektermő mezeje.
Miso ya lofundu, motema ya lolendo mpe kongenga ya bato mabe ezali masumu.
5 A szorgalmasnak gondolatai csak nyereségre visznek, de minden hamarkodó csak hiányra jut.
Mabongisi ya moto oyo asalaka mosala ememaka ye na bomengo, kasi kozala motema moto-moto ememaka na kozanga.
6 Kincsek megszerzése hazug nyelvvel: elhajtott lehelet – halált keresnek.
Kozwa bomengo na nzela ya lokuta ezali kaka molinga oyo epanzanaka mpe motambo oyo ememaka na kufa.
7 A gonoszok erőszakossága elhurczolja őket, mert vonakodtak jogot cselekedni.
Makambo ya bato mabe ebebisaka bango moko, pamba te baboyaka kosala makambo ya sembo.
8 Tekervényes az ember útja ég elhajló, de a tisztának egyenes a cselekvése.
Nzela ya moto mabe ezalaka na mabaku, kasi mosala ya moto ya peto ezalaka sembo.
9 Jobb a háztető sarkában lakni, mint a czivódó asszony és közös ház.
Kovanda na songe ya ndako ezali malamu koleka kovanda elongo na mwasi oyo aswanaka-swanaka.
10 A gonosznak lelke vágyódott a rosszra, nem talál kegyet szemében a társa.
Molimo ya moto mabe elingaka kaka makambo mabe; ata moninga na ye penza azwaka ngolu te na miso na ye.
11 Midőn büntetik a csúfolót, bölccsé lesz az együgyű, s midőn oktatják a bölcset, elfogad tudást.
Tango bapesaka motioli etumbu, zoba akomaka moto ya bwanya; mpe tango bapesaka malako epai ya moto ya bwanya, azwaka solo boyebi.
12 Ügyel az igaz a gonosznak házára, elferdít gonoszokat veszedelembe.
Nzambe ya sembo atalaka na bokebi makambo oyo esalemaka kati na bandako ya bato mabe, mpe akweyisaka bango kati na pasi.
13 Ki bedugja fülét a szegény jajkiáltása elől, ő is kiáltani fog, de nem fog meghallgattatni.
Soki moto akangi matoyi na ye mpo na koboya koyoka koganga ya mobola, ye mpe bakoyanola ye te tango akoganga.
14 Adomány titokban lenyügzi a haragot, és ajándék az ölben az erős indulatot.
Likabo oyo bapesi na nkuku ekitisaka kanda, mpe kado oyo batie na tolo ekitisaka kanda makasi.
15 Öröm az igaznak a jognak cselekvése, de rettegés a jogtalanságot mívelőknek.
Ezali esengo mpo na moyengebene kosambisa makambo na sembo, kasi yango ezali pasi makasi mpo na bato oyo basalaka mabe.
16 Ember, ki eltévelyeg a belátás útjáról, az árnyak gyülekezetében fog nyugodni.
Moto oyo abungi nzela ya bwanya akovanda kati na lisanga ya bakufi.
17 Szűkölködés embere lesz, ki szereti a vigalmat; a ki a bort és az olajat szereti, nem lesz gazdaggá.
Moto oyo alingaka biyenga akokoma mobola; moto oyo alingaka masanga ya vino mpe mafuta akotikala kokoma mozwi te.
18 Váltsága az igaznak a gonosz, és az egyenesek helyébe jön a hűtlenkedő.
Moto mabe azalaka lokola motuya oyo bafutaka mpo na kosikola moto ya sembo; moto ya sembo te azalaka lokola motuya oyo bafutaka mpo na kosikola moto ya alima.
19 Jobb lakni pusztának földjén, mint czivódó és bosszús asszonnyal.
Kovanda kati na esobe ezali malamu koleka kovanda esika moko na mwasi oyo aswanaka-swanaka mpe asilikaka-silikaka.
20 Kívánatos kincs meg olaj van a bölcsnek hajlékában, de a balga ember eldőzsöli.
Bilei ya kitoko mpe mafuta ezalaka kati na ndako ya moto ya bwanya, kasi moto oyo azangi mayele abebisaka yango.
21 Ki igazságot és szeretetet követ, találni fog életet, igazságot és tiszteletet.
Moto oyo alukaka bosembo mpe bolingo akozwa bomoi, bomengo mpe lokumu.
22 Vitézek városára szállt föl a bölcs és ledöntötte bizodalmának erősségét.
Moto ya bwanya abundisaka engumba ya bato ya makasi, mpe akweyisaka bandako ya makasi oyo bato batielaka mitema.
23 A ki megőrzi száját és nyelvét, szorongatásoktól őrzi meg a lelkét.
Moto oyo abatelaka monoko mpe lolemo na ye abatelaka molimo na ye na pasi.
24 A hetyke kevélynek csúfoló a neve, cselekszik kevélységnek túlcsapongásával.
Kombo ya moto ya lofundu mpe ya lolendo ezali: « Motioli. » Asalaka makambo na lolendo oyo eleka ndelo.
25 A restnek kívánsága megöli őt, mert kezei vonakodtak dolgozni.
Baposa ya moto ya goyigoyi ekoboma ye, pamba te maboko na ye eboyaka kosala.
26 Egész nap kívánsággal kívánkozik, de az igaz ad és nem tart vissza.
Mokolo mobimba, akufaka na ye kaka na baposa makasi; kasi moto ya sembo apesaka na kobomba te.
27 A gonoszok áldozata utálat, hát még ha gazsággal hozzák.
Mbeka ya moto mabe ezalaka nkele; ezalaka nkele koleka soki amemi yango na makanisi mabe.
28 A hazug tanú el fog veszni, de ember, a ki figyel, mindétig fog beszélni.
Motatoli ya lokuta akokufa, kasi moto oyo ayokaka akoloba tango nyonso.
29 A gonosz ember arczátlankodik, de az egyenes megérti utját.
Moto mabe akangaka elongi na ye, kasi moto ya sembo alendisaka nzela na ye.
30 Nincs bölcsesség és nincs értelmesség és nincs tanács az Örökkévalóval szemben.
Liboso na Yawe, bwanya moko te, mayele moko te mpe toli moko te ekoki kolonga.
31 Készen áll a ló a csata napjára, de az Örökkévalóé a győzelem.
Mpunda ebongisama mpo na mokolo ya bitumba, kasi elonga ewutaka na Yawe.
