Példabeszédek 21
1 Vízerek: a király szíve az Örökkévaló kezében, valamerre akarja, hajlítja azt.
Sangpahrang ak kawlung taw Bawipa kutawh awm nawh, tui ang lawngnaak amyihna a ngaih ngaihnaak awh sawi hy.
2 Az embernek minden útja egyenes az ő szemeiben, de az Örökkévaló határozza meg a szíveket.
Thlang boeih ing amimah khawsak boeih thym sak hy; cehlai Bawipa ing kawlung ni a thoek.
3 Igazságot és jogot cselekedni becsesebb az Örökkévaló előtt áldozatnál.
Hyih phum anglakawh ak thym ingkaw ak dyngna them sai ce Bawipa haiawh do kawina awm bet hy.
4 Szemek büszkesége és szívnek gőgje: a gonoszok vétektermő mezeje.
Chah ak deng mikdai ingkaw ak oequ kawlung, thlakche a maihchoei taw thawlhnaak ni.
5 A szorgalmasnak gondolatai csak nyereségre visznek, de minden hamarkodó csak hiányra jut.
Kawdung ing bi ak bi boei nawh, thin-tawnoekna bi ak bi khawdeng hy.
6 Kincsek megszerzése hazug nyelvvel: elhajtott lehelet – halált keresnek.
Thailatnaak ing them huhnaak taw cingmai ingkaw thihnaak thang ak dyn ing myih hy.
7 A gonoszok erőszakossága elhurczolja őket, mert vonakodtak jogot cselekedni.
Thlakchekhqi taw a mi seetnaak ing amimah thoeng khqi kaw, themleek sai ami maa ak caming.
8 Tekervényes az ember útja ég elhajló, de a tisztának egyenes a cselekvése.
Thawlh ak saikung a lam taw kawi nawh, themleek ak saikung bi bi taw laang hy.
9 Jobb a háztető sarkában lakni, mint a czivódó asszony és közös ház.
Hqo ak hu poepa nu ingqawi im khuioet awh awm haih anglakawh im hlepawh awm leek bet hy.
10 A gonosznak lelke vágyódott a rosszra, nem talál kegyet szemében a társa.
Thlakche ak kawlung ing them amak leek lungna nawh, imceng thlang ing anih venawh qeennaak am hu thai hy.
11 Midőn büntetik a csúfolót, bölccsé lesz az együgyű, s midőn oktatják a bölcset, elfogad tudást.
Thlang ak thekhanaak toelna a awm awh, thlang zapkhqi ing cyihnaak taakna unawh; thlakcyi cawngpyina a awm awh a simnaak pung khqoet hy.
12 Ügyel az igaz a gonosznak házára, elferdít gonoszokat veszedelembe.
Thlakdyng ing thlakche imkhui ce khawsimnaak ing toek nawh, thlakche taw a sai seetnaak caming plamtham hy.
13 Ki bedugja fülét a szegény jajkiáltása elől, ő is kiáltani fog, de nem fog meghallgattatni.
Khawdeng ak khyy awh ang haa ak bym taw amah ak khyy lawtawh haa bym pekna awm lawt kaw.
14 Adomány titokban lenyügzi a haragot, és ajándék az ölben az erős indulatot.
Ang hypna kutdo ing kawso qeem sak nawh, hibai khui awhkaw ang hyp kutdo ing ak tlo soeih kawso dip sak hy.
15 Öröm az igaznak a jognak cselekvése, de rettegés a jogtalanságot mívelőknek.
Ak dyng awitlyknaak taw thlakdyng ham zeelnaakna awm nawh, thlakche ham thihnaak kawina awm hy.
16 Ember, ki eltévelyeg a belátás útjáról, az árnyak gyülekezetében fog nyugodni.
Cyihnaak lam awhkawng ak pleng taw thlakthikhqi venawh cun kaw.
17 Szűkölködés embere lesz, ki szereti a vigalmat; a ki a bort és az olajat szereti, nem lesz gazdaggá.
Nawmnaak ak hlahdam ing khawdeng nawh, zu ingkaw situi ak lungnaak ing am boei kaw.
18 Váltsága az igaznak a gonosz, és az egyenesek helyébe jön a hűtlenkedő.
Thlakche taw thlakdyng ham, thlang amak ypawm taw thlang ypawm ham tlannaak ni.
19 Jobb lakni pusztának földjén, mint czivódó és bosszús asszonnyal.
Kaw boen nawh hqo ak hu poepa nu ingqawi kutoetna awm haih anglakawh kqawng-qamna awm leek bet hy.
20 Kívánatos kincs meg olaj van a bölcsnek hajlékában, de a balga ember eldőzsöli.
Thlakcyi a awmnaak imkhui taw qo ingkaw situi a phuk tlo tlo ing bee nawh, thlakqaw a awmnaak imkhui taw awtoem aitoem kaw.
21 Ki igazságot és szeretetet követ, találni fog életet, igazságot és tiszteletet.
Dyngnaak ingkaw lungnaak ak sui ing hqingnaak, dyngnaak ingkaw kyihcahnaakkhqi ce hu kaw.
22 Vitézek városára szállt föl a bölcs és ledöntötte bizodalmának erősségét.
Thlakcyi ing thlang ak thamah soeih a khaw ce tlyk nawh a ypnaak vawng awm hqee pe hy.
23 A ki megőrzi száját és nyelvét, szorongatásoktól őrzi meg a lelkét.
A hui am lai ak syyp sak thlang taw kyinaak awhkawng loet kaw.
24 A hetyke kevélynek csúfoló a neve, cselekszik kevélységnek túlcsapongásával.
Thlak oequ ingkaw ak hoel qu thlang taw “thlakche” mingna nawh oequnaak ing a khawboe bee hy.
25 A restnek kívánsága megöli őt, mert kezei vonakodtak dolgozni.
Thakdam thlang a ngaihnaak taw amah a thihnaakna awm kaw, a kut ing bibi a ngak caming.
26 Egész nap kívánsággal kívánkozik, de az igaz ad és nem tart vissza.
Khawnghyyp khui kamvaanaak ing them ak nai awm nawh; thlakdyng ingtaw pe nawh, ikawm am hai hy.
27 A gonoszok áldozata utálat, hát még ha gazsággal hozzák.
Thlangthawlh hyih phum taw tuih leh kap nawh, amak leek cainaak ing a lawpyi khqoet taw kawmyih nanu tuih ang cuuk khqoet kaw!
28 A hazug tanú el fog veszni, de ember, a ki figyel, mindétig fog beszélni.
Amak thym simpyikung taw qeeng kawm saw; cehlai ak thym awi ak zaa ing awih thym ce kqawn hy.
29 A gonosz ember arczátlankodik, de az egyenes megérti utját.
Thlakche ing qalleek mikhai toen qu sak nawh, thlakdyng ingtaw a cehnaak lamawh poek-ngaihnaak ta hy.
30 Nincs bölcsesség és nincs értelmesség és nincs tanács az Örökkévalóval szemben.
Bawipa ingqawi ak kalh qu cyihnaak, simnaak, khawkhannaak am awm hy.
31 Készen áll a ló a csata napjára, de az Örökkévalóé a győzelem.
Meqang taw qal tuknaak hamna toenna awm moe, noengnaak taw Bawipa koe ni.
