Példabeszédek 21
1 Vízerek: a király szíve az Örökkévaló kezében, valamerre akarja, hajlítja azt.
Manghai kah a lungbuei tah sokca tui bangla BOEIPA kut dongah om tih, a ngaih bangla boeih a hoihaeng.
2 Az embernek minden útja egyenes az ő szemeiben, de az Örökkévaló határozza meg a szíveket.
Longpuei boeih he hlang loh amah mikhmuh nen tah a thuem sak. Tedae BOEIPA long tah lungbuei ni a khiing a lang.
3 Igazságot és jogot cselekedni becsesebb az Örökkévaló előtt áldozatnál.
Duengnah neh tiktamnah saii ham te BOEIPA loh hmueih lakah a ngaih.
4 Szemek büszkesége és szívnek gőgje: a gonoszok vétektermő mezeje.
Mik dongkah buhuengpomnah neh lungbuei a mungkung he halang rhoek kah tholhnah hmaithoi ni.
5 A szorgalmasnak gondolatai csak nyereségre visznek, de minden hamarkodó csak hiányra jut.
Bi haam kah kopoek tah kumkonah la om yoeyah tih, aka cukhat boeih khaw tloelnah la om yoeyah.
6 Kincsek megszerzése hazug nyelvvel: elhajtott lehelet – halált keresnek.
A hong ol lamkah bisai neh thakvoh tah ahonghi la huu tih, dueknah ni kang a toem coeng.
7 A gonoszok erőszakossága elhurczolja őket, mert vonakodtak jogot cselekedni.
Halang loh a tiktam la saii ham a aal dongah, amamih kah a rhoelrhanah loh amamih a hmuh bitni.
8 Tekervényes az ember útja ég elhajló, de a tisztának egyenes a cselekvése.
A ko aka boi hlang kah longpuei tah kawn dae, aka cil tah a bisai a thuem pah.
9 Jobb a háztető sarkában lakni, mint a czivódó asszony és közös ház.
Hohmuhnah la aka om yuu neh hoilh aka khueh kah im lakah tah, imphu bangkil ah khosak te then ngai.
10 A gonosznak lelke vágyódott a rosszra, nem talál kegyet szemében a társa.
Halang kah a hinglu long tah boethae a ngaidam tih, a mikhmuh kah a hui te khaw rhen pawh.
11 Midőn büntetik a csúfolót, bölccsé lesz az együgyű, s midőn oktatják a bölcset, elfogad tudást.
Hmuiyoi loh lai a sah vaengah hlangyoe khaw cueih tih, a cueih hamla a cangbam vaengah mingnah khaw a dang.
12 Ügyel az igaz a gonosznak házára, elferdít gonoszokat veszedelembe.
Hlang dueng long tah halang imkhui khaw a cangbam mai dae, halang rhoek long tah a thae la a paimaelh.
13 Ki bedugja fülét a szegény jajkiáltása elől, ő is kiáltani fog, de nem fog meghallgattatni.
Tattloel kah a doek te a hna aka buem thil tah, amah a pang van vaengah doo uh mahpawh.
14 Adomány titokban lenyügzi a haragot, és ajándék az ölben az erős indulatot.
A huephael kah kutdoe loh thintoek, a rhang dongkah kapbaih loh kosi aka tlung te a daeh sak.
15 Öröm az igaznak a jognak cselekvése, de rettegés a jogtalanságot mívelőknek.
Hlang dueng hamtah tah a tiktamnah a saii te kohoenah la om tih, boethae aka saii rhoek ham tah porhaknah la om.
16 Ember, ki eltévelyeg a belátás útjáról, az árnyak gyülekezetében fog nyugodni.
Hlang aka cangbam kah longpuei lamloh kho aka hmang hlang tah, sairhai kah hlangping lakli ah duem.
17 Szűkölködés embere lesz, ki szereti a vigalmat; a ki a bort és az olajat szereti, nem lesz gazdaggá.
Kohoenah aka lungnah aih khaw hlang kah a tloelnah la poeh tih, misurtui neh situi aka lungnah khaw boei mahpawh.
18 Váltsága az igaznak a gonosz, és az egyenesek helyébe jön a hűtlenkedő.
Halang te hlang dueng ham, hnukpoh te aka thuem ham tlansum la om.
19 Jobb lakni pusztának földjén, mint czivódó és bosszús asszonnyal.
Hohmuhnah, konoinah neh yuu taengah olpungkacan la om lakah tah, khosoek khohmuen ah khosak he then ngai.
20 Kívánatos kincs meg olaj van a bölcsnek hajlékában, de a balga ember eldőzsöli.
Hlang cueih tolkhoeng kah thakvoh neh situi tah a naikap dae, hlang ang long tah te te a yoop.
21 Ki igazságot és szeretetet követ, találni fog életet, igazságot és tiszteletet.
Duengnah neh sitlohnah aka hloem long tah, duengnah neh thangpomnah dongkah hingnah te a dang ni.
22 Vitézek városára szállt föl a bölcs és ledöntötte bizodalmának erősségét.
Hlangrhalh rhoek kah khopuei te hlang cueih pakhat long ni a paan tih, a sarhi la a pangtungnah uh khaw a phil pah.
23 A ki megőrzi száját és nyelvét, szorongatásoktól őrzi meg a lelkét.
A ol a ka aka tuem long tah, a hinglu te citcai khui lamkah a hoep a tlang.
24 A hetyke kevélynek csúfoló a neve, cselekszik kevélységnek túlcsapongásával.
Thinlen, moemlal, a ming ah hmuiyoi long tah, thinpom althanah neh a saii.
25 A restnek kívánsága megöli őt, mert kezei vonakodtak dolgozni.
A kut loh a saii ham a aal dongah kolhnaw kah hoehhamnah loh amah a duek sak ni.
26 Egész nap kívánsággal kívánkozik, de az igaz ad és nem tart vissza.
Hnin takuem ah hoehhamnah te a ngaidam dae, aka dueng long tah a paek phoeiah khaw a hnaih moneih.
27 A gonoszok áldozata utálat, hát még ha gazsággal hozzák.
Halang kah hmueih he tueilaehkoi ti bal vaengah, khonuen rhamtat la a khuen bal pueng.
28 A hazug tanú el fog veszni, de ember, a ki figyel, mindétig fog beszélni.
Laithae kah laipai tah paltham vetih, aka hnatun hlang long ni a thui yoeyah eh.
29 A gonosz ember arczátlankodik, de az egyenes megérti utját.
Halang loh a mikhmuh dawk neh hlang a tanglue sak. Tedae aka thuem long tah a long, long ah a rhuep tih a yakming.
30 Nincs bölcsesség és nincs értelmesség és nincs tanács az Örökkévalóval szemben.
BOEIPA aka tlai thil thai cueihnah khaw om pawh, lungcuei khaw om pawh, cilsuep khaw om thai pawh.
31 Készen áll a ló a csata napjára, de az Örökkévalóé a győzelem.
Marhang khaw caemtloek hnin kah ham a tawn coeng dae, BOEIPA daengah ni loeihnah a dang.
