Példabeszédek 21
1 Vízerek: a király szíve az Örökkévaló kezében, valamerre akarja, hajlítja azt.
Mtima wa mfumu uli ngati mtsinje wamadzi mʼdzanja la Yehova; Iye amautsongolera pa chilichonse chimene akufuna.
2 Az embernek minden útja egyenes az ő szemeiben, de az Örökkévaló határozza meg a szíveket.
Makhalidwe a munthu amaoneka olungama kwa mwini wakeyo, koma Yehova ndiye amayesa mtima wake.
3 Igazságot és jogot cselekedni becsesebb az Örökkévaló előtt áldozatnál.
Za chilungamo ndi zolondola ndi zomwe zimakondweretsa Yehova kuposa kupereka nsembe.
4 Szemek büszkesége és szívnek gőgje: a gonoszok vétektermő mezeje.
Maso odzikuza ndi mtima wonyada, zimatsogolera anthu oyipa ngati nyale nʼchifukwa chake amachimwa.
5 A szorgalmasnak gondolatai csak nyereségre visznek, de minden hamarkodó csak hiányra jut.
Zolinga za munthu wakhama zimachulukitsa zinthu zake; koma aliyense wochita zinthu mofulumira amadzakhala wosauka.
6 Kincsek megszerzése hazug nyelvvel: elhajtott lehelet – halált keresnek.
Chuma chochipeza ndi mawu onyenga ndi chosakhalitsa ndipo chimakola anthu mu msampha wa imfa.
7 A gonoszok erőszakossága elhurczolja őket, mert vonakodtak jogot cselekedni.
Chiwawa cha anthu oyipa chidzawawononga, pakuti iwo amakana kuchita zolungama.
8 Tekervényes az ember útja ég elhajló, de a tisztának egyenes a cselekvése.
Njira ya munthu wolakwa ndi yokhotakhota, koma makhalidwe a munthu wosalakwa ndi olungama.
9 Jobb a háztető sarkában lakni, mint a czivódó asszony és közös ház.
Nʼkwabwino kukhala wekha pa ngodya ya denga la nyumba, kuposa kukhala mʼnyumba pamodzi ndi mkazi wolongolola.
10 A gonosznak lelke vágyódott a rosszra, nem talál kegyet szemében a társa.
Munthu woyipa amalakalaka zoyipa; sachitira chifundo mnansi wake wovutika.
11 Midőn büntetik a csúfolót, bölccsé lesz az együgyű, s midőn oktatják a bölcset, elfogad tudást.
Munthu wonyoza akalangidwa, anthu opusa amapeza nzeru; koma munthu wanzeru akalangizidwa, amapeza chidziwitso.
12 Ügyel az igaz a gonosznak házára, elferdít gonoszokat veszedelembe.
Zolingalira za munthu woyipa nʼzosabisika pamaso pa Yehova, ndipo Iye adzawononga woyipayo.
13 Ki bedugja fülét a szegény jajkiáltása elől, ő is kiáltani fog, de nem fog meghallgattatni.
Amene atsekera mʼkhutu mwake wosauka akamalira, nayenso adzalira koma palibe adzamuyankhe.
14 Adomány titokban lenyügzi a haragot, és ajándék az ölben az erős indulatot.
Mphatso yoperekedwa mseri imathetsa mkwiyo, ndipo chiphuphu choperekedwa mobisa chimathetsa mphamvu ya ukali woopsa.
15 Öröm az igaznak a jognak cselekvése, de rettegés a jogtalanságot mívelőknek.
Chilungamo chikachitika anthu olungama amasangalala, koma anthu oyipa amaopsedwa nazo.
16 Ember, ki eltévelyeg a belátás útjáról, az árnyak gyülekezetében fog nyugodni.
Munthu amene amachoka pa njira ya anthu anzeru adzapezeka mʼgulu la anthu akufa.
17 Szűkölködés embere lesz, ki szereti a vigalmat; a ki a bort és az olajat szereti, nem lesz gazdaggá.
Aliyense wokonda zisangalalo adzasanduka mʼmphawi, ndipo wokonda vinyo ndi mafuta sadzalemera.
18 Váltsága az igaznak a gonosz, és az egyenesek helyébe jön a hűtlenkedő.
Anthu oyipa adzakhala chowombolera cha anthu olungama ndipo osakhulupirika chowombolera anthu olungama mtima.
19 Jobb lakni pusztának földjén, mint czivódó és bosszús asszonnyal.
Nʼkwabwino kukhala mʼchipululu kuposa kukhala ndi mkazi wolongolola ndi wopsa mtima msanga.
20 Kívánatos kincs meg olaj van a bölcsnek hajlékában, de a balga ember eldőzsöli.
Munthu wanzeru samwaza chuma chake, koma wopusa amachiwononga.
21 Ki igazságot és szeretetet követ, találni fog életet, igazságot és tiszteletet.
Amene amatsata chilungamo ndi kukhulupirika, amapeza moyo ndi ulemerero.
22 Vitézek városára szállt föl a bölcs és ledöntötte bizodalmának erősségét.
Munthu wanzeru amagonjetsa mzinda wa anthu amphamvu ndi kugwetsa linga limene iwo amalidalira.
23 A ki megőrzi száját és nyelvét, szorongatásoktól őrzi meg a lelkét.
Amene amagwira pakamwa pake ndi lilime lake sapeza mavuto.
24 A hetyke kevélynek csúfoló a neve, cselekszik kevélységnek túlcsapongásával.
Munthu wonyada ndi wodzikuza amamutcha, “Mnyodoli,” iye amachita zinthu modzitama kwambiri.
25 A restnek kívánsága megöli őt, mert kezei vonakodtak dolgozni.
Chilakolako cha munthu waulesi chidzamupha yekha chifukwa manja ake amangokhala goba osagwira ntchito.
26 Egész nap kívánsággal kívánkozik, de az igaz ad és nem tart vissza.
Tsiku lonse anthu oyipa amasirira zambiri, koma anthu olungama amapereka mowolowamanja.
27 A gonoszok áldozata utálat, hát még ha gazsággal hozzák.
Nsembe ya anthu oyipa imamunyansa Yehova, nanji akayipereka ndi cholinga choyipa!
28 A hazug tanú el fog veszni, de ember, a ki figyel, mindétig fog beszélni.
Mboni yonama idzawonongeka, koma mawu a munthu wakumva adzakhala nthawi zonse.
29 A gonosz ember arczátlankodik, de az egyenes megérti utját.
Munthu woyipa amafuna kudzionetsa ngati wolimba mtima, koma munthu wowongoka amaganizira njira zake.
30 Nincs bölcsesség és nincs értelmesség és nincs tanács az Örökkévalóval szemben.
Palibe nzeru, palibe kumvetsa bwino, palibenso uphungu, zimene zingapambane Yehova.
31 Készen áll a ló a csata napjára, de az Örökkévalóé a győzelem.
Kavalo amamukonzera tsiku la nkhondo, koma ndi Yehova amene amapambanitsa.
