Példabeszédek 20
1 Csúfoló a bor, zajongó a részegítő ital; és bárki megmámorodik benne, nem lesz bölcs.
Mpamerevere ty divay, mpañotakotake ty toake, vaho tsy mahihitse i nampivìhe’ey.
2 Mint fiatal oroszlán ordítása, olyan a király ijesztése, a ki magára haragítja, lelke ellen vét.
Ty fampangebaheban-kaviñera’ i mpanjakaiy, le manahake ty firohafan-diona; mamoe aiñe ty mitrabik’ aze hiboseha’e.
3 Dicsősége a férfiúnak elállni a pörtől, de minden oktalan kitör.
Havañona’ ondaty te miholiatse añ-ali-drokoñe, fe manjehatse avao o dagolao.
4 Ősztől kezdve nem szánt a rest, majd kér aratáskor, de nincs.
Tsy mitrabak’ asotry ty tembo; ie famara-manta, mangatake tsy mahazo.
5 Mélységes víz a tanács az ember szívében, de az értelem embere merít belőle.
Rano laleke ty fisafirian’ arofo’ ondaty, fe mampiboak’ aze ty mahihitse.
6 A legtöbb ember – kiki hirdeti szeretetét, de hűséges embert ki talál?
Maro ty mihaboke ho mpiferenaiñe, fa ia ty mahatendreke ondaty migahiñe.
7 Gáncstalanságában jár az igaz, boldogok a fiai ő utána.
Mañavelo an-kahiti’e ty vantañe; haha o ana’e manonjohy azeo!
8 A király, ki az ítélet trónján ül, szemeivel szór szét minden rosszat.
Tsongàe’ ty mpanjaka miambesatse an-jaka ao am-pihaino’e ze atao haratiañe iaby.
9 Ki mondhatja: megtisztítottam szívemet, tiszta lettem vétkemtől;
Ia ty mahafisaontsy ty hoe: Fa nampikanitsoheko ty troko; vaho malio tahin-draho?
10 Kétféle súlykő, kétféle mérő; az Örökkévaló utálata mindakettő.
Songa tiva am’ Iehovà ty vato-pandanja vìlañe naho ty kapoake vàlañe.
11 Cselekedeteiben megismerszik a fiú is, vajon tiszta s vajon egyenes-e a míve.
O sata’eo ro andrendrehañe i zatovo, hera mikasokàsoke naho to i fitoloña’ey.
12 Halló fül és látó szem, az Örökkévaló teremtette mind a kettőt.
Ty ravembia mahajanjiñe, naho ty fihaino mahaoniñe, songa namboare’ Iehovà.
13 Ne szeresd az alvást, nehogy elszegényedjél, nyisd ki szemeidet, lakjál jól kenyérrel.
Ko manao hatea rotse, tsy mone ho rarake; Avotiriho o fihaino’oo le ho eneñe mahakama.
14 Rossz, rossz! mondja a vevő, s midőn elmegy, akkor dicsekszik.
Raty, raty, hoe ty mpivily; ie mienga le isengea’e.
15 Van arany és korál bőven, de drága ékszer a tudás ajkai.
Eo ty volamena naho ty vatosoa tsifotofoto; fe safira ty fivimby nahatendreke hilala.
16 Vedd el ruháját, mert másért kezeskedett, és idegen nő miatt zálogold őt meg.
Rambeso ty saro’ ty nitsoak’ ambahiny, tambozoro ho antoke t’ie tsy fohiñe.
17 Kellemes az embernek a hazugság kenyere, de azután kaviccsal telik meg a szája.
Mamy ty mofo niazo t’ie namañahy, fa ho atseke faseñe aniany ty vava’e.
18 Gondolatok tanács által szilárdulnak meg, és útmutatásokkal viselj háborút.
Tolo-kevetse ro mahajadoñe safiry, Mañolots’ añ’aly ty fanoroan-kihitse.
19 Feltárja a titkot, ki mint rágalmazó jár, és csacskaajkúval ne állj össze.
Mampiborake tangogo ty mpikanifoke mitsatsà; aa le ko mirekets’ami’ty mpangaradadake.
20 A ki átkozza atyját és anyját, annak mécsese kialszik sötétség homályában.
Ze mamatse rae naho rene, hikipeke an-kaieñe ao ty failo’e.
21 Kezdetben hamarkodva szerzett birtok – annak vége nem lesz áldott.
Ty lova tinaentaeñe am-baloha’e, tsy ho tahieñe am-para’e.
22 Ne mondd: Hadd fizetek rosszal; remélj az Örökkévalóhoz, s majd megsegít téged.
Ko manao ty hoe: Ho valeko i ratiy; mahaliñisa Iehovà, Ie ty handrombak’ azo.
23 Utálata az Örökkévalónak kétféle súlykő, és csalárd mérleg nem jó.
Tiva am’ Iehovà ty vato-lanja tsy mira; vaho tsy vokatse o fandanjàñe vìlañeo.
24 Az Örökkévalótól valók a férfi léptei, s az ember – miképp értheti az utját?
Alaha’ Iehovà o lia’ ondatio; aia arè ty haharendreha’ ondaty i lala’ey?
25 Tőr az embernek hirtelen kiejteni: szentség! és azután fontolgatni a fogadalmakat.
Fandrike ty ikofofoaha’ t’indaty, ty hoe: Masiñe! ie añe i fantay vaho añontanea’e.
26 A gonoszokat szétszórja a bölcs király, és rájuk fordította a kereket.
Manònga o lo-tserekeo ty mpanjaka mahihitse; le ampivarimbariñe’e ama’e ty larò.
27 Mécsese az Örökkévalónak az ember lelke, átkutatja mind a testnek kamaráit.
Failo’ Iehovà ty arofo’ ondaty, Fonga karaofe’e o añova’eo.
28 Szeretet és hűség megóvják a királyt, és szeretettel támasztja trónját.
Mahafijadoñe ty fiferenaiñañe naho ty hatò i mpanjakay; tohaña’e am-patarihañe i fiambesa’ey.
29 Az ifjak ékessége erejök, s az öregek dísze az ősz haj.
Enge’ o ajalahio o haozara’ iareoo; maroi-foty ty volonahe’ o androanavio.
30 Ütésnek kelevénye kenőcs a rosszra s a verések a test kamaráiba hatolnak.
Mamaopao-karatiañe ty fofoke mamonotroboke, naho mañalio o añova’eo ty lafa.
