< Példabeszédek 20 >
1 Csúfoló a bor, zajongó a részegítő ital; és bárki megmámorodik benne, nem lesz bölcs.
Vino elobisaka bato maloba ya soni, masanga ya makasi ememaka mobulu; moto nyonso oyo amipesaka na yango akotikala te kokoma moto ya bwanya.
2 Mint fiatal oroszlán ordítása, olyan a király ijesztése, a ki magára haragítja, lelke ellen vét.
Somo oyo mokonzi apesaka ezali lokola koganga ya nkosi; moto oyo apesaka ye kanda amilukelaka ye moko pasi.
3 Dicsősége a férfiúnak elállni a pörtől, de minden oktalan kitör.
Koboya koswana epesaka moto lokumu, kasi moto oyo azangi mayele amipesaka na yango.
4 Ősztől kezdve nem szánt a rest, majd kér aratáskor, de nincs.
Moto ya goyigoyi asalaka bilanga te likolo ya kobanga malili; boye na tango ya kobuka mbuma, alukaka mpe kobuka, kasi akozwa eloko te.
5 Mélységes víz a tanács az ember szívében, de az értelem embere merít belőle.
Makanisi ya motema ya moto ezalaka lokola ebale ya mozindo, moto ya mayele alukaka kotoka kati na yango.
6 A legtöbb ember – kiki hirdeti szeretetét, de hűséges embert ki talál?
Bato ebele batatolaka bolamu na bango, kasi nani akomona moto ya sembo?
7 Gáncstalanságában jár az igaz, boldogok a fiai ő utána.
Moyengebene atambolaka na bosembo na ye; boye sima na ye, bana na ye bakozala bato ya esengo.
8 A király, ki az ítélet trónján ül, szemeivel szór szét minden rosszat.
Soki mokonzi avandi na kiti mpo na kosambisa, miso na ye ebenganaka mabe nyonso.
9 Ki mondhatja: megtisztítottam szívemet, tiszta lettem vétkemtől;
Nani akoki koloba: « Nabatelaka motema na ngai peto, nazali peto, nazali na masumu te? »
10 Kétféle súlykő, kétféle mérő; az Örökkévaló utálata mindakettő.
Kilo mibale mpe bimekelo mibale, nyonso ezali nkele na miso ya Yawe.
11 Cselekedeteiben megismerszik a fiú is, vajon tiszta s vajon egyenes-e a míve.
Bayebaka elenge mobali na nzela ya misala na ye, soki ezaleli na ye ezali peto mpe sembo.
12 Halló fül és látó szem, az Örökkévaló teremtette mind a kettőt.
Ezala litoyi oyo eyokaka to liso oyo emonaka, ezali Yawe nde asalaki nyonso mibale.
13 Ne szeresd az alvást, nehogy elszegényedjél, nyisd ki szemeidet, lakjál jól kenyérrel.
Kolingaka pongi te, noki te okokoma mobola; sala ete miso na yo ezalaka ya kofungwama, mpe okozanga te bilei ya kobomba.
14 Rossz, rossz! mondja a vevő, s midőn elmegy, akkor dicsekszik.
Moto oyo asombaka biloko alobaka: « Biloko oyo ezali mabe! Ezali malamu te! » Kasi soki akei, atombolaka mapeka mpo na biloko oyo azwi.
15 Van arany és korál bőven, de drága ékszer a tudás ajkai.
Wolo mpe babiju ezalaka na yango ebele, kasi bibebu oyo ebimisaka boyebi eleki na motuya.
16 Vedd el ruháját, mert másért kezeskedett, és idegen nő miatt zálogold őt meg.
Kamata elamba ya moto oyo alapi ndayi mpo na niongo ya moto mosusu; bomba yango lokola ndanga soki alapi ndayi mpo na mwasi mopaya.
17 Kellemes az embernek a hazugság kenyere, de azután kaviccsal telik meg a szája.
Bilei oyo ezwami na nzela ya lokuta ezalaka elengi na monoko ya moto, kasi, na sima, monoko na ye etondaka na zelo.
18 Gondolatok tanács által szilárdulnak meg, és útmutatásokkal viselj háborút.
Soki ozali kosala mabongisi, tunaka toli; mpe soki olingi kobunda bitumba, zala na ekenge mpe na mayele.
19 Feltárja a titkot, ki mint rágalmazó jár, és csacskaajkúval ne állj össze.
Moto ya bilobaloba abimisaka basekele; yango wana kima bato oyo balobaka mingi.
20 A ki átkozza atyját és anyját, annak mécsese kialszik sötétség homályában.
Moto oyo alakelaka tata to mama na ye mabe, mwinda na ye ekokufa kati na molili.
21 Kezdetben hamarkodva szerzett birtok – annak vége nem lesz áldott.
Bomengo oyo moto azwi noki-noki na ebandeli ekopambolama te na suka.
22 Ne mondd: Hadd fizetek rosszal; remélj az Örökkévalóhoz, s majd megsegít téged.
Kolobaka te: « Nakozongisa mabe na mabe oyo basali ngai! » Kasi talela Yawe, mpe akobikisa yo.
23 Utálata az Örökkévalónak kétféle súlykő, és csalárd mérleg nem jó.
Kilo oyo ekesana na kilo mosusu ezalaka nkele na miso ya Yawe, mpe emekelo kilo ya lokuta ezalaka eloko ya malamu te.
24 Az Örökkévalótól valók a férfi léptei, s az ember – miképp értheti az utját?
Ezali Yawe nde atambolisaka matambe ya moto; bongo ndenge nini moto akoki kososola ye moko nzela na ye?
25 Tőr az embernek hirtelen kiejteni: szentség! és azután fontolgatni a fogadalmakat.
Ezali motambo mpo na moto koloba na lombangu: « Eloko oyo ebulisami mpo na Yawe, » mpe kokanisa sima na ye kolapa ndayi.
26 A gonoszokat szétszórja a bölcs király, és rájuk fordította a kereket.
Mokonzi ya bwanya abenganaka bato mabe mpe azangaka te kopesa bango etumbu.
27 Mécsese az Örökkévalónak az ember lelke, átkutatja mind a testnek kamaráit.
Molimo ya moto ezali mwinda oyo Yawe apesi ye; esosolaka bozindo nyonso ya motema ya moto.
28 Szeretet és hűség megóvják a királyt, és szeretettel támasztja trónját.
Bolamu mpe solo ebatelaka mokonzi; alendisaka bokonzi na ye na nzela ya bolamu.
29 Az ifjak ékessége erejök, s az öregek dísze az ősz haj.
Makasi ezali biju ya bilenge, mpe suki ya pembe ezali lokumu ya mibange.
30 Ütésnek kelevénye kenőcs a rosszra s a verések a test kamaráiba hatolnak.
Bapota elongolaka mabe, mpe bafimbu esukolaka bozindo ya molimo ya moto.