Példabeszédek 20
1 Csúfoló a bor, zajongó a részegítő ital; és bárki megmámorodik benne, nem lesz bölcs.
Wiyn is a letcherouse thing and drunkenesse is ful of noise; who euere delitith in these, schal not be wijs.
2 Mint fiatal oroszlán ordítása, olyan a király ijesztése, a ki magára haragítja, lelke ellen vét.
As the roryng of a lioun, so and the drede of the kyng; he that territh hym to ire, synneth ayens his owne lijf.
3 Dicsősége a férfiúnak elállni a pörtől, de minden oktalan kitör.
It is onour to a man that departith hym silf fro stryuyngis; but fonned men ben medlid with dispisyngis.
4 Ősztől kezdve nem szánt a rest, majd kér aratáskor, de nincs.
A slow man nolde ere for coold; therfor he schal begge in somer, and me schal not yyue to hym.
5 Mélységes víz a tanács az ember szívében, de az értelem embere merít belőle.
As deep watir, so counsel is in the herte of a man; but a wijs man schal drawe it out.
6 A legtöbb ember – kiki hirdeti szeretetét, de hűséges embert ki talál?
Many men ben clepid merciful; but who schal fynde a feithful man?
7 Gáncstalanságában jár az igaz, boldogok a fiai ő utána.
Forsothe a iust man that goith in his simplenesse, schal leeue blessid sones aftir hym.
8 A király, ki az ítélet trónján ül, szemeivel szór szét minden rosszat.
A king that sittith in the seete of doom, distrieth al yuel bi his lokyng.
9 Ki mondhatja: megtisztítottam szívemet, tiszta lettem vétkemtől;
Who may seie, Myn herte is clene; Y am clene of synne?
10 Kétféle súlykő, kétféle mérő; az Örökkévaló utálata mindakettő.
A weiyte and a weiyte, a mesure and a mesure, euer eithir is abhomynable at God.
11 Cselekedeteiben megismerszik a fiú is, vajon tiszta s vajon egyenes-e a míve.
A child is vndurstondun bi hise studies, yf his werkis ben riytful and cleene.
12 Halló fül és látó szem, az Örökkévaló teremtette mind a kettőt.
An eere heringe, and an iye seynge, God made euere eithir.
13 Ne szeresd az alvást, nehogy elszegényedjél, nyisd ki szemeidet, lakjál jól kenyérrel.
Nyle thou loue sleep, lest nedynesse oppresse thee; opene thin iyen, and be thou fillid with looues.
14 Rossz, rossz! mondja a vevő, s midőn elmegy, akkor dicsekszik.
Ech biere seith, It is yuel, it is yuel; and whanne he hath go awey, thanne he schal haue glorie.
15 Van arany és korál bőven, de drága ékszer a tudás ajkai.
Gold, and the multitude of iemmes, and a preciouse vessel, ben the lippis of kunnyng.
16 Vedd el ruháját, mert másért kezeskedett, és idegen nő miatt zálogold őt meg.
Take thou awei the cloth of hym, that was borewe of an othere man; and for straungeris take thou awei a wed fro hym.
17 Kellemes az embernek a hazugság kenyere, de azután kaviccsal telik meg a szája.
The breed of a leesing is sweet to a man; and aftirward his mouth schal be fillid with rikenyng.
18 Gondolatok tanács által szilárdulnak meg, és útmutatásokkal viselj háborút.
Thouytis ben maad strong bi counselis; and bateils schulen be tretid bi gouernals.
19 Feltárja a titkot, ki mint rágalmazó jár, és csacskaajkúval ne állj össze.
Be thou not medlid with him that schewith pryuetees, and goith gylefulli, and alargith hise lippis.
20 A ki átkozza atyját és anyját, annak mécsese kialszik sötétség homályában.
The liyt of hym that cursith his fadir and modir, schal be quenchid in the myddis of derknessis.
21 Kezdetben hamarkodva szerzett birtok – annak vége nem lesz áldott.
Eritage to which me haastith in the bigynnyng, schal wante blessing in the laste tyme.
22 Ne mondd: Hadd fizetek rosszal; remélj az Örökkévalóhoz, s majd megsegít téged.
Seie thou not, Y schal yelde yuel for yuel; abide thou the Lord, and he schal delyuere thee.
23 Utálata az Örökkévalónak kétféle súlykő, és csalárd mérleg nem jó.
Abhomynacioun at God is weiyte and weiyte; a gileful balaunce is not good.
24 Az Örökkévalótól valók a férfi léptei, s az ember – miképp értheti az utját?
The steppis of man ben dressid of the Lord; who forsothe of men mai vndurstonde his weie?
25 Tőr az embernek hirtelen kiejteni: szentség! és azután fontolgatni a fogadalmakat.
Falling of man is to make auow to seyntis, and aftirward to withdrawe the vowis.
26 A gonoszokat szétszórja a bölcs király, és rájuk fordította a kereket.
A wijs kyng scaterith wickid men; and bowith a bouwe of victorie ouer hem.
27 Mécsese az Örökkévalónak az ember lelke, átkutatja mind a testnek kamaráit.
The lanterne of the Lord is the spirit of man, that sekith out alle the priuetees of the wombe.
28 Szeretet és hűség megóvják a királyt, és szeretettel támasztja trónját.
Merci and treuthe kepen a kyng; and his trone is maad strong bi mekenesse.
29 Az ifjak ékessége erejök, s az öregek dísze az ősz haj.
The ful out ioiyng of yonge men is the strengthe of hem; and the dignyte of elde men is hoornesse.
30 Ütésnek kelevénye kenőcs a rosszra s a verések a test kamaráiba hatolnak.
The wannesse of wounde schal wipe aweie yuels, and woundis in the priuyere thingis of the wombe.
