Példabeszédek 2
1 Fiam, ha elfogadod mondásaimat és parancsaimat magadnál rejted,
fili mi si susceperis sermones meos et mandata mea absconderis penes te
2 figyeltetve füledet a bölcsségre, szívedet az értelemre hajtod;
ut audiat sapientiam auris tua inclina cor tuum ad noscendam prudentiam
3 bizony, ha az értelmességet hívod, az értelemért hallatod szavadat;
si enim sapientiam invocaveris et inclinaveris cor tuum prudentiae
4 ha keresed azt, mint az ezüstöt, s mint a kincseket kutatod:
si quaesieris eam quasi pecuniam et sicut thesauros effoderis illam
5 akkor megérted az Isten félelmét, s Isten megismerését találod.
tunc intelleges timorem Domini et scientiam Dei invenies
6 Mert az Örökkévaló ad bölcsességet, szájából tudást és értelmet;
quia Dominus dat sapientiam et ex ore eius scientia et prudentia
7 üdvöt tartogat az egyeneseknek, pajzsa ő a gáncstalanul járóknak,
custodiet rectorum salutem et proteget gradientes simpliciter
8 megóva a jognak ösvényeit és őrizve jámborainak útját.
servans semitas iustitiae et vias sanctorum custodiens
9 Akkor értesz igazságot és jogot és egyenességet – a jónak minden nyomdokát.
tunc intelleges iustitiam et iudicium et aequitatem et omnem semitam bonam
10 Mert bölcsesség jut szívedbe, és tudás kedves lesz a lelkednek.
si intraverit sapientia cor tuum et scientia animae tuae placuerit
11 Meggondolás fog őrködni feletted, értelem meg fog óvni tégedet.
consilium custodiet te prudentia servabit te
12 Hogy megmentsen téged a rossznak útjától, embertől, ki ferdeségeket beszél,
ut eruaris de via mala ab homine qui perversa loquitur
13 a kik elhagyják az egyenesség ösvényeit, hogy járjanak sötétség útjain;
qui relinquunt iter rectum et ambulant per vias tenebrosas
14 kik örülnek azon, hogy rosszat tesznek, vígadnak a rossznak ferdeségén;
qui laetantur cum malefecerint et exultant in rebus pessimis
15 kik ösvényeiken fonákok s álnokok a nyomdokaiban.
quorum viae perversae et infames gressus eorum
16 Hogy megmentsen téged idegen asszonytól, idegen nőtől, ki simává tette mondásait;
ut eruaris a muliere aliena et ab extranea quae mollit sermones suos
17 ki elhagyta ifjúkori társát és Istene szövetségét elfelejtette.
et relinquit ducem pubertatis suae
18 Mert halálra hanyatlik az ő házával és az árnyakhoz nyomdokai.
et pacti Dei sui oblita est inclinata est enim ad mortem domus eius et ad impios semitae ipsius
19 Mind, a kik bemennek hozzá, nem térnek vissza s nem érik el az élet ösvényeit.
omnes qui ingrediuntur ad eam non revertentur nec adprehendent semitas vitae
20 Azért, hogy járj a jóknak útján s megőrizzed az igazak ösvényeit.
ut ambules in via bona et calles iustorum custodias
21 Mert az egyenesek fogják lakni az országot és a gáncstalanok megmaradnak benne.
qui enim recti sunt habitabunt in terra et simplices permanebunt in ea
22 De a gonoszok ki fognak irtatni az országból és a hűtlenkedőket kiszakítják belőle.
impii vero de terra perdentur et qui inique agunt auferentur ex ea
