Példabeszédek 19
1 Jobb a szegény, a ki gáncstalanságában jár, mint az álnok ajkú, a ki balga.
Mobola oyo atambolaka na bosembo azali malamu koleka mokosi oyo azangi mayele.
2 Hogy lélek tudás nélkül van, az sem jó, és a ki lábaival hamarkodik, vétkezik.
Ezali malamu te kobungisa mayele, kati na bolingo oyo eleka ndelo. Lokolo ya moto oyo atambolaka noki-noki ezangaka te kobeta libaku.
3 Az ember oktalansága elferdíti útját, és az Örökkévaló ellen háborog szíve.
Bozoba ya moto ebebisaka bomoi na ye; mpe, na sima, akomaka kotombokela Yawe.
4 A vagyon hozzászerez sok barátot, de a szegénynek a társa is elválik.
Mozwi azalaka na baninga ebele, kasi mobola akabwanaka ata na molingami na ye ya motema.
5 Hazug tanú nem marad büntetlenül, és a ki hazugságokat terjeszt, nem menekül meg.
Motatoli ya lokuta akozwa etumbu; moto oyo akosaka akozanga te kozwa etumbu.
6 Sokan hízelegnek a bőkezűnek, és mindenki barátja az adakozó embernek.
Bato mingi balukaka kosepelisa moto ya lokumu, mpe moto nyonso alukaka kozala molingami ya moto oyo asungaka bato.
7 A szegénynek minden testvérei gyűlölik őt, mennyivel inkább távoznak tőle társai. Ki szóbeszédet hajhász, az övé az.
Soki bandeko nyonso ya mobola bayinaka ye, mpo na nini baninga na ye bakima ye te? Ata tango azali nanu koloba, batikalaka lisusu wana te.
8 A ki szívet szerez, szereti lelkét, a ki megőrzi az értelmet, jót fog találni.
Moto oyo alukaka kozwa bwanya alingaka bomoi na ye; moto oyo alingaka mayele alongaka.
9 Hazug tanú nem marad büntetlenül, s a ki hazugságokat terjeszt, elvész.
Motatoli ya lokuta azwaka etumbu; moto oyo akosaka akobebisama.
10 Nem illik a balgához a gyönyörködés, hát még a szolgához uralkodni urakon!
Bomoi ya lokumu ebongi na zoba te; ebongi mpe te na mowumbu kopesa mitindo na bakambi.
11 Az embernek esze hosszantűrővé teszi, és díszessége: elnézni a büntettet.
Bwanya ya moto ekomisaka ye motema molayi; mpe azwaka lokumu tango atalaka pamba mabe oyo basalaka ye.
12 Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a király haragja, s mint harmat a fűre az ő kegye.
Kanda ya mokonzi ezali lokola koganga ya nkosi, kasi bolamu na ye ezali lokola mamwe.
13 Veszedelmére van atyjának a balga fiú, és csepegő eresz az asszony czivódása.
Mwana ya zoba azali pasi mpo na tata na ye; koswana ya mwasi ezali lokola linzanza ya ndako, oyo etangisaka mayi tango nyonso.
14 Ház és vagyon ősök öröke, de az Örökkévalótól van az eszes asszony.
Moto akoki kozwa bandako mpe bomengo lokola libula kowuta epai ya batata, kasi mwasi ya bwanya azali likabo kowuta na Yawe.
15 Restség mély álomba ejt, és a renyhének lelke éhezik.
Bogoyigoyi ememaka moto na pongi makasi, mpe moto ya goyigoyi akufaka nzala.
16 A ki megőrzi a parancsolatot, megőrzi lelkét, a ki megveti utjait, meg fog halni.
Moto oyo atosaka mibeko abatelaka molimo na ye; moto oyo akebaka te na etamboli na ye akokufa.
17 Az Örökkévalónak ad kölcsön, ki könyörül a szegényen, és tettét megfizeti néki.
Moto oyo asalaka bolamu epai ya mobola adefisaka Yawe, bongo Yawe akozongisela ye bolamu.
18 Fenyítsd fiadat, mert van remény, de megölésére ne vidd lelkedet.
Pesaka mwana na yo etumbu wana elikya ezali nanu, kasi kotomboka na yo ekoma te kino na posa ya koboma ye.
19 A nagy indulatú viseli a bírságot, mert ha megmentenéd, még növelnéd.
Tika ete moto oyo asilikaka makasi amema mokumba ya kanda na ye; pamba te soki obikisi ye, okotinda ye ete azongela lisusu.
20 Halljad a tanácsot és fogadd el az oktatást, azért hogy bölcs légy a végeden.
Yoka toli mpe ndima mateya, mpo ete okoma moto ya bwanya.
21 Sok a gondolat a férfi szívében, de az Örökkévaló tanácsa – az áll fönn.
Motema ya moto ezalaka na makanisi ebele, kasi ezali mokano ya Yawe nde ekokisamaka.
22 Az ember kívánsága az ő szeretete, és jobb a szegény a hazugság emberénél.
Eloko oyo moto alingaka epai ya moninga na ye moto ezali bolingo ya solo, mpe mobola azali malamu koleka mokosi.
23 Az Istenfélelem életre visz, s jóllakottan hál meg, nem ér hozzá baj.
Kotosa Yawe ememaka na bomoi, esalaka ete moto azala na kimia; boye ata mabe moko te ekokomela ye.
24 Bedugta kezét a rest a tálba, még a szájához sem viszi vissza.
Moto ya goyigoyi akotisaka loboko na ye kati na bilei, kasi akokaka te kozongisa yango na monoko na ye.
25 A csúfolót ütöd és az együgyű lesz okossá; s ha feddik az értelmest, megérti a tudást.
Beta motioli fimbu, mpe zoba akozwa mayele; sembola moto ya mayele, mpe akozwa boyebi.
26 Atyját pusztítja, anyját megfutamítja szégyenletes és gyalázatos fi.
Mwana oyo abetaka tata na ye mpe abenganaka mama na ye ayeisaka soni mpe mawa.
27 Hallgatva oktatásra, szűnj meg, fiam, eltévelyegni a tudás szavaitól!
Mwana na ngai, soki otiki koyoka mateya, okobunga nzela ya maloba ya boyebi.
28 Alávaló tanú megcsúfolja a jogot, és a gonoszok szája elnyeli a jogtalanságot.
Moto oyo atiolaka bosembo azali motatoli ya zoba; mpe monoko ya bato mabe emelaka kaka mabe.
29 Készen vannak a csúfolóknak a büntetések és ütlegek a balgák hátának.
Etumbu esalema mpo na batioli, mpe fimbu esalema mpo na bazoba.
