Példabeszédek 19
1 Jobb a szegény, a ki gáncstalanságában jár, mint az álnok ajkú, a ki balga.
Melior est pauper, qui ambulat in simplicitate sua, quam dives torquens labia sua, et insipiens.
2 Hogy lélek tudás nélkül van, az sem jó, és a ki lábaival hamarkodik, vétkezik.
Ubi non est scientia animæ, non est bonum: et qui festinus est pedibus, offendet.
3 Az ember oktalansága elferdíti útját, és az Örökkévaló ellen háborog szíve.
Stultitia hominis supplantat gressus eius: et contra Deum fervet animo suo.
4 A vagyon hozzászerez sok barátot, de a szegénynek a társa is elválik.
Divitiæ addunt amicos plurimos: a paupere autem et hi, quos habuit, separantur.
5 Hazug tanú nem marad büntetlenül, és a ki hazugságokat terjeszt, nem menekül meg.
Testis falsus non erit impunitus: et qui mendacia loquitur, non effugiet.
6 Sokan hízelegnek a bőkezűnek, és mindenki barátja az adakozó embernek.
Multi colunt personam potentis, et amici sunt dona tribuentis.
7 A szegénynek minden testvérei gyűlölik őt, mennyivel inkább távoznak tőle társai. Ki szóbeszédet hajhász, az övé az.
Fratres hominis pauperis oderunt eum: insuper et amici procul recesserunt ab eo. Qui tantum verba sectatur, nihil habebit:
8 A ki szívet szerez, szereti lelkét, a ki megőrzi az értelmet, jót fog találni.
qui autem possessor est mentis, diligit animam suam, et custos prudentiæ inveniet bona.
9 Hazug tanú nem marad büntetlenül, s a ki hazugságokat terjeszt, elvész.
Falsus testis non erit impunitus: et qui loquitur mendacia, peribit.
10 Nem illik a balgához a gyönyörködés, hát még a szolgához uralkodni urakon!
Non decent stultum deliciæ: nec servum dominari principibus.
11 Az embernek esze hosszantűrővé teszi, és díszessége: elnézni a büntettet.
Doctrina viri per patientiam noscitur: et gloria eius est iniqua prætergredi.
12 Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a király haragja, s mint harmat a fűre az ő kegye.
Sicut fremitus leonis, ita et regis ira: et sicut ros super herbam, ita et hilaritas eius.
13 Veszedelmére van atyjának a balga fiú, és csepegő eresz az asszony czivódása.
Dolor patris, filius stultus: et tecta iugiter perstillantia, litigiosa mulier.
14 Ház és vagyon ősök öröke, de az Örökkévalótól van az eszes asszony.
Domus, et divitiæ dantur a parentibus: a Domino autem proprie uxor prudens.
15 Restség mély álomba ejt, és a renyhének lelke éhezik.
Pigredo immittit soporem, et anima dissoluta esuriet.
16 A ki megőrzi a parancsolatot, megőrzi lelkét, a ki megveti utjait, meg fog halni.
Qui custodit mandatum, custodit animam suam: qui autem negligit viam suam, mortificabitur.
17 Az Örökkévalónak ad kölcsön, ki könyörül a szegényen, és tettét megfizeti néki.
Fœneratur Domino qui miseretur pauperis: et vicissitudinem suam reddet ei.
18 Fenyítsd fiadat, mert van remény, de megölésére ne vidd lelkedet.
Erudi filium tuum, ne desperes: ad interfectionem autem eius ne ponas animam tuam.
19 A nagy indulatú viseli a bírságot, mert ha megmentenéd, még növelnéd.
Qui impatiens est, sustinebit damnum: et cum rapuerit, aliud apponet.
20 Halljad a tanácsot és fogadd el az oktatást, azért hogy bölcs légy a végeden.
Audi consilium, et suscipe disciplinam, ut sis sapiens in novissimis tuis.
21 Sok a gondolat a férfi szívében, de az Örökkévaló tanácsa – az áll fönn.
Multæ cogitationes in corde viri: voluntas autem Domini permanebit.
22 Az ember kívánsága az ő szeretete, és jobb a szegény a hazugság emberénél.
Homo indigens misericors est: et melior est pauper quam vir mendax.
23 Az Istenfélelem életre visz, s jóllakottan hál meg, nem ér hozzá baj.
Timor Domini ad vitam: et in plenitudine commorabitur, absque visitatione pessima.
24 Bedugta kezét a rest a tálba, még a szájához sem viszi vissza.
Abscondit piger manum suam sub ascella, nec ad os suum applicat eam.
25 A csúfolót ütöd és az együgyű lesz okossá; s ha feddik az értelmest, megérti a tudást.
Pestilente flagellato stultus sapientior erit: si autem corripueris sapientem, intelliget disciplinam.
26 Atyját pusztítja, anyját megfutamítja szégyenletes és gyalázatos fi.
Qui affligit patrem, et fugat matrem, ignominiosus est et infelix.
27 Hallgatva oktatásra, szűnj meg, fiam, eltévelyegni a tudás szavaitól!
Non cesses fili audire doctrinam, nec ignores sermones scientiæ.
28 Alávaló tanú megcsúfolja a jogot, és a gonoszok szája elnyeli a jogtalanságot.
Testis iniquus deridet iudicium: et os impiorum devorat iniquitatem.
29 Készen vannak a csúfolóknak a büntetések és ütlegek a balgák hátának.
Parata sunt derisoribus iudicia: et mallei percutientes stultorum corporibus.
