Példabeszédek 19
1 Jobb a szegény, a ki gáncstalanságában jár, mint az álnok ajkú, a ki balga.
Better is the poore that walketh in his vprightnes, then he that abuseth his lips, and is a foole.
2 Hogy lélek tudás nélkül van, az sem jó, és a ki lábaival hamarkodik, vétkezik.
For without knowledge the minde is not good, and he that hasteth with his feete, sinneth.
3 Az ember oktalansága elferdíti útját, és az Örökkévaló ellen háborog szíve.
The foolishnesse of a man peruerteth his way, and his heart freateth against the Lord.
4 A vagyon hozzászerez sok barátot, de a szegénynek a társa is elválik.
Riches gather many friends: but the poore is separated from his neighbour.
5 Hazug tanú nem marad büntetlenül, és a ki hazugságokat terjeszt, nem menekül meg.
A false witnes shall not be vnpunished: and he that speaketh lyes, shall not escape.
6 Sokan hízelegnek a bőkezűnek, és mindenki barátja az adakozó embernek.
Many reuerence the face of the prince, and euery man is friend to him that giueth giftes.
7 A szegénynek minden testvérei gyűlölik őt, mennyivel inkább távoznak tőle társai. Ki szóbeszédet hajhász, az övé az.
All the brethren of the poore doe hate him: howe much more will his friends depart farre from him? though hee be instant with wordes, yet they will not.
8 A ki szívet szerez, szereti lelkét, a ki megőrzi az értelmet, jót fog találni.
He that possesseth vnderstanding, loueth his owne soule, and keepeth wisdome to finde goodnesse.
9 Hazug tanú nem marad büntetlenül, s a ki hazugságokat terjeszt, elvész.
A false witnes shall not be vnpunished: and he that speaketh lyes, shall perish.
10 Nem illik a balgához a gyönyörködés, hát még a szolgához uralkodni urakon!
Pleasure is not comely for a foole, much lesse for a seruant to haue rule ouer princes.
11 Az embernek esze hosszantűrővé teszi, és díszessége: elnézni a büntettet.
The discretion of man deferreth his anger: and his glory is to passe by an offence.
12 Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a király haragja, s mint harmat a fűre az ő kegye.
The Kings wrath is like the roaring of a lyon: but his fauour is like the dewe vpon ye grasse.
13 Veszedelmére van atyjának a balga fiú, és csepegő eresz az asszony czivódása.
A foolish sonne is the calamitie of his father, and the contentions of a wife are like a continuall dropping.
14 Ház és vagyon ősök öröke, de az Örökkévalótól van az eszes asszony.
House and riches are the inheritance of the fathers: but a prudent wife commeth of the Lord.
15 Restség mély álomba ejt, és a renyhének lelke éhezik.
Slouthfulnes causeth to fall asleepe, and a deceitfull person shall be affamished.
16 A ki megőrzi a parancsolatot, megőrzi lelkét, a ki megveti utjait, meg fog halni.
He that keepeth the commandement, keepeth his owne soule: but hee that despiseth his wayes, shall dye.
17 Az Örökkévalónak ad kölcsön, ki könyörül a szegényen, és tettét megfizeti néki.
He that hath mercy vpon the poore, lendeth vnto the Lord: and the Lord will recompense him that which he hath giuen.
18 Fenyítsd fiadat, mert van remény, de megölésére ne vidd lelkedet.
Chasten thy sonne while there is hope, and let not thy soule spare for his murmuring.
19 A nagy indulatú viseli a bírságot, mert ha megmentenéd, még növelnéd.
A man of much anger shall suffer punishment: and though thou deliuer him, yet wil his anger come againe.
20 Halljad a tanácsot és fogadd el az oktatást, azért hogy bölcs légy a végeden.
Heare counsell and receiue instruction, that thou mayest be wise in thy latter ende.
21 Sok a gondolat a férfi szívében, de az Örökkévaló tanácsa – az áll fönn.
Many deuises are in a mans heart: but the counsell of the Lord shall stand.
22 Az ember kívánsága az ő szeretete, és jobb a szegény a hazugság emberénél.
That that is to be desired of a man, is his goodnes, and a poore man is better then a lyer.
23 Az Istenfélelem életre visz, s jóllakottan hál meg, nem ér hozzá baj.
The feare of the Lord leadeth to life: and he that is filled therewith, shall continue, and shall not be visited with euill.
24 Bedugta kezét a rest a tálba, még a szájához sem viszi vissza.
The slouthfull hideth his hand in his bosome, and wil not put it to his mouth againe.
25 A csúfolót ütöd és az együgyű lesz okossá; s ha feddik az értelmest, megérti a tudást.
Smite a scorner, and the foolish wil beware: and reproue the prudent, and he wil vnderstand knowledge.
26 Atyját pusztítja, anyját megfutamítja szégyenletes és gyalázatos fi.
He that destroyeth his father, or chaseth away his mother, is a lewde and shamefull childe.
27 Hallgatva oktatásra, szűnj meg, fiam, eltévelyegni a tudás szavaitól!
My sonne, heare no more the instruction, that causeth to erre from ye words of knowledge.
28 Alávaló tanú megcsúfolja a jogot, és a gonoszok szája elnyeli a jogtalanságot.
A wicked witnes mocketh at iudgement, and the mouth of ye wicked swalloweth vp iniquitie.
29 Készen vannak a csúfolóknak a büntetések és ütlegek a balgák hátának.
But iudgements are prepared for the scorners, and stripes for the backe of the fooles.
