Példabeszédek 17
1 Jobb száraz darab kenyér és nyugalom mellette, mint ház tele háborúságos áldozatokkal.
Más vale un bocado seco y con tranquilidad, Que casa llena de sacrificios injustos con contienda.
2 Eszes szolga uralkodni fog a szégyenletes fiún, és a testvérek közt osztozkodni fog az örökségen.
El esclavo prudente se impondrá al hijo que deshonra, Y con los hermanos compartirá la herencia.
3 Tégely az ezüstnek s kohó az aranynak, de a szívek vizsgálója az Örökkévaló.
El crisol para la plata y la hornaza para el oro, Pero Yavé prueba los corazones.
4 A gonosztevő figyel a jogtalanság ajkára, a hazug hallgat a veszedelem nyelvére.
El malhechor hace caso al labio inicuo, Y el mentiroso escucha la boca detractora.
5 A ki gúnyolódik a szegényen, káromolta alkotóját, a ki őrvend szerencsétlenségen, nem marad büntetlenül.
El que se burla del pobre afrenta a su Hacedor, El que se alegra de la calamidad no quedará impune.
6 Az öregek koronája gyermekeik gyermekei és a gyermekek dísze a szüleik.
Corona de los ancianos son sus nietos, Honra de los hijos son sus padres.
7 Nem illő az aljashoz fennhéjázó beszéd, hát még a nemeshez hazug beszéd.
No conviene al necio el lenguaje excelente, ¡Cuánto menos al príncipe el labio mentiroso!
8 Bűvös kő a megvesztegetés gazdája szemeiben: bármerre fordul, boldogul.
El soborno le parece piedra mágica al que lo practica: A donde se dirija halla prosperidad.
9 A ki eltakarja a bűntettet, szeretetet keres, de a ki ismételgeti a dolgot, barátot választ el.
El que busca amistad encubre la falta, Pero el que la divulga aparta al amigo.
10 Mélyen hat a dorgálás az értelmesre, inkább mint mikor százszor ütik a balgát.
Una sola reprensión es más eficaz para el prudente Que 100 golpes al imprudente.
11 Csak bajt keres az engedetlen, a kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
El rebelde no busca sino el mal. Un mensajero cruel será enviado contra él.
12 Találjon rá az emberre kölykétől megfosztott medve, és ne a balga az ő oktalanságában.
Mejor es encontrarse con una osa despojada de sus crías, Que con un necio empeñado en su insensatez.
13 A ki rosszat fizet jóért, nem mozdul el házából a baj.
Al que paga cosas malas por cosas buenas, El mal no se aparta de su casa.
14 Víznek kieresztése a viszály kezdete: mielőtt kitörne, hagyd abba a pört.
El que comienza una contienda suelta las aguas. Desiste, pues, antes que estalle el pleito.
15 A ki fölmenti a bűnöst és elítéli az igazat: az Örökkévaló utálata mindkettejük.
El que justifica al impío y el que condena al justo, Ambos igualmente son repugnancia a Yavé.
16 Minek is a vételár balgának kezében, hogy bölcsességet vegyen, s nincsen ész!
¿Para qué sirve el dinero en mano del necio? ¿Para adquirir sabiduría sin entendimiento?
17 Minden időben szeret a barát, de testvér szorongatás idejére születik.
En todo tiempo ama el amigo, Y el hermano nace para [el tiempo] de angustia.
18 Esztelen ember kézbe csap, kezességet vállal felebarátja előtt.
El hombre carente de entendimiento da pronto la mano, Y sale fiador de su vecino.
19 A ki a bűntettet szereti, szereti a czívódást; a ki magasra teszi bejáratát, romlást keres.
El que ama la transgresión ama la disputa, Y el que abre mucho la puerta busca su ruina.
20 Álnok szívű nem talál jót, s a ki nyelvével ferde, bajba esik.
El corazón engañoso no halla el bien, Y el de boca perversa cae en el mal.
21 A ki balgának szülője, az neki bánatára van, és nem örül az aljasnak atyja.
El que engendra a un insensato le resulta para su tristeza, Y el padre de un necio no tiene alegría.
22 Örvendő szív jó gyógyítást ad, de a levert lélek kiszárítja a csontot.
El corazón alegre es una buena medicina, Pero un espíritu quebrantado seca los huesos.
23 Megvesztegetést vesz ki öléből a gonosz, hogy elhajlítsa a jog ösvényeit.
El perverso toma soborno de su seno Para pervertir el curso de la justicia.
24 Az értelmesnek arcza előtt van a bölcsesség, de a balgának szemei föld végén járnak.
En el rostro del entendido se refleja la sabiduría, Pero los ojos del necio vagan hasta el extremo de la tierra.
25 Bosszúsága atyjának a balga fiú, és keserűsége szülőanyjának.
El hijo necio es pesadumbre de su padre, Y amargura de la que lo dio a luz.
26 Még bírságolni az igazat sem jó, megverni a nemeseket a méltányosság ellenére.
Ciertamente no es bueno condenar al justo, Ni golpear a nobles que hacen lo recto.
27 Visszatartja beszédét a ki tudást ismer, tartózkodó lelkű az értelmes ember,
El que refrena sus palabras tiene entendimiento, Y el de espíritu sereno es hombre prudente.
28 Az oktalan is, midőn hallgat, bölcsnek tekintetik, a ki becsukja ajkait, értelmesnek.
Aun el necio cuando calla es tenido por sabio, El que cierra sus labios es entendido.
