< Példabeszédek 17 >
1 Jobb száraz darab kenyér és nyugalom mellette, mint ház tele háborúságos áldozatokkal.
melior est buccella sicca cum gaudio quam domus plena victimis cum iurgio
2 Eszes szolga uralkodni fog a szégyenletes fiún, és a testvérek közt osztozkodni fog az örökségen.
servus sapiens dominabitur filiis stultis et inter fratres hereditatem dividet
3 Tégely az ezüstnek s kohó az aranynak, de a szívek vizsgálója az Örökkévaló.
sicut igne probatur argentum et aurum camino ita corda probat Dominus
4 A gonosztevő figyel a jogtalanság ajkára, a hazug hallgat a veszedelem nyelvére.
malus oboedit linguae iniquae et fallax obtemperat labiis mendacibus
5 A ki gúnyolódik a szegényen, káromolta alkotóját, a ki őrvend szerencsétlenségen, nem marad büntetlenül.
qui despicit pauperem exprobrat factori eius et qui in ruina laetatur alterius non erit inpunitus
6 Az öregek koronája gyermekeik gyermekei és a gyermekek dísze a szüleik.
corona senum filii filiorum et gloria filiorum patres sui
7 Nem illő az aljashoz fennhéjázó beszéd, hát még a nemeshez hazug beszéd.
non decent stultum verba conposita nec principem labium mentiens
8 Bűvös kő a megvesztegetés gazdája szemeiben: bármerre fordul, boldogul.
gemma gratissima expectatio praestolantis quocumque se verterit prudenter intellegit
9 A ki eltakarja a bűntettet, szeretetet keres, de a ki ismételgeti a dolgot, barátot választ el.
qui celat delictum quaerit amicitias qui altero sermone repetit separat foederatos
10 Mélyen hat a dorgálás az értelmesre, inkább mint mikor százszor ütik a balgát.
plus proficit correptio apud prudentem quam centum plagae apud stultum
11 Csak bajt keres az engedetlen, a kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
semper iurgia quaerit malus angelus autem crudelis mittetur contra eum
12 Találjon rá az emberre kölykétől megfosztott medve, és ne a balga az ő oktalanságában.
expedit magis ursae occurrere raptis fetibus quam fatuo confidenti sibi in stultitia sua
13 A ki rosszat fizet jóért, nem mozdul el házából a baj.
qui reddit mala pro bonis non recedet malum de domo eius
14 Víznek kieresztése a viszály kezdete: mielőtt kitörne, hagyd abba a pört.
qui dimittit aquam caput est iurgiorum et antequam patiatur contumeliam iudicium deserit
15 A ki fölmenti a bűnöst és elítéli az igazat: az Örökkévaló utálata mindkettejük.
et qui iustificat impium et qui condemnat iustum abominabilis est uterque apud Dominum
16 Minek is a vételár balgának kezében, hogy bölcsességet vegyen, s nincsen ész!
quid prodest habere divitias stultum cum sapientiam emere non possit
17 Minden időben szeret a barát, de testvér szorongatás idejére születik.
omni tempore diligit qui amicus est et frater in angustiis conprobatur
18 Esztelen ember kézbe csap, kezességet vállal felebarátja előtt.
homo stultus plaudet manibus cum spoponderit pro amico suo
19 A ki a bűntettet szereti, szereti a czívódást; a ki magasra teszi bejáratát, romlást keres.
qui meditatur discordiam diligit rixas et qui exaltat ostium quaerit ruinam
20 Álnok szívű nem talál jót, s a ki nyelvével ferde, bajba esik.
qui perversi cordis est non inveniet bonum et qui vertit linguam incidet in malum
21 A ki balgának szülője, az neki bánatára van, és nem örül az aljasnak atyja.
natus est stultus in ignominiam suam sed nec pater in fatuo laetabitur
22 Örvendő szív jó gyógyítást ad, de a levert lélek kiszárítja a csontot.
animus gaudens aetatem floridam facit spiritus tristis exsiccat ossa
23 Megvesztegetést vesz ki öléből a gonosz, hogy elhajlítsa a jog ösvényeit.
munera de sinu impius accipit ut pervertat semitas iudicii
24 Az értelmesnek arcza előtt van a bölcsesség, de a balgának szemei föld végén járnak.
in facie prudentis lucet sapientia oculi stultorum in finibus terrae
25 Bosszúsága atyjának a balga fiú, és keserűsége szülőanyjának.
ira patris filius stultus et dolor matris quae genuit eum
26 Még bírságolni az igazat sem jó, megverni a nemeseket a méltányosság ellenére.
non est bonum damnum inferre iusto nec percutere principem qui recta iudicat
27 Visszatartja beszédét a ki tudást ismer, tartózkodó lelkű az értelmes ember,
qui moderatur sermones suos doctus et prudens est et pretiosi spiritus vir eruditus
28 Az oktalan is, midőn hallgat, bölcsnek tekintetik, a ki becsukja ajkait, értelmesnek.
stultus quoque si tacuerit sapiens putabitur et si conpresserit labia sua intellegens