Példabeszédek 17
1 Jobb száraz darab kenyér és nyugalom mellette, mint ház tele háborúságos áldozatokkal.
Bolji je zalogaj suha kruha s mirom nego sa svađom kuća puna žrtvene pečenke.
2 Eszes szolga uralkodni fog a szégyenletes fiún, és a testvérek közt osztozkodni fog az örökségen.
Razuman sluga vlada nad sinom sramotnim i s braćom će dijeliti baštinu.
3 Tégely az ezüstnek s kohó az aranynak, de a szívek vizsgálója az Örökkévaló.
Taljika je za srebro i peć za zlato, a srca iskušava Jahve sam.
4 A gonosztevő figyel a jogtalanság ajkára, a hazug hallgat a veszedelem nyelvére.
Zločinac rado sluša usne prijevarne, i lažac spremno prisluškuje pogubnu jeziku.
5 A ki gúnyolódik a szegényen, káromolta alkotóját, a ki őrvend szerencsétlenségen, nem marad büntetlenül.
Tko se ruga siromahu, podruguje se Stvoritelju njegovu, i tko se veseli nesreći, ne ostaje bez kazne.
6 Az öregek koronája gyermekeik gyermekei és a gyermekek dísze a szüleik.
Unuci su vijenac starcima, a sinovima ures oci njihovi.
7 Nem illő az aljashoz fennhéjázó beszéd, hát még a nemeshez hazug beszéd.
Ne dolikuje budali uzvišena besjeda, a još manje odličniku usne lažljive.
8 Bűvös kő a megvesztegetés gazdája szemeiben: bármerre fordul, boldogul.
Dar je čarobni kamen u očima onoga koji ga daje: kamo se god okrene, uspijeva.
9 A ki eltakarja a bűntettet, szeretetet keres, de a ki ismételgeti a dolgot, barátot választ el.
Tko prikriva prijestup, traži ljubav, a tko glasinu širi, razgoni prijatelje.
10 Mélyen hat a dorgálás az értelmesre, inkább mint mikor százszor ütik a balgát.
Razumna se ukor jače doima nego bezumna stotina udaraca.
11 Csak bajt keres az engedetlen, a kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
Opak čovjek ide samo za zlom, ali se okrutan glasnik šalje na nj.
12 Találjon rá az emberre kölykétől megfosztott medve, és ne a balga az ő oktalanságában.
Bolje je nabasati na medvjedicu kojoj ugrabiše mlade nego na bezumnika u njegovoj ludosti.
13 A ki rosszat fizet jóért, nem mozdul el házából a baj.
Tko dobro zlom uzvraća neće ukloniti nesreću od doma svojeg.
14 Víznek kieresztése a viszály kezdete: mielőtt kitörne, hagyd abba a pört.
Zametnuti svađu isto je kao pustiti poplavu: stoga prije nego svađa izbije, udalji se!
15 A ki fölmenti a bűnöst és elítéli az igazat: az Örökkévaló utálata mindkettejük.
Tko opravdava krivoga i tko osuđuje pravoga, obojica su mrski Jahvi.
16 Minek is a vételár balgának kezében, hogy bölcsességet vegyen, s nincsen ész!
Čemu novac u ruci bezumnomu? Da njime mudrost kupi, kad nema razbora!
17 Minden időben szeret a barát, de testvér szorongatás idejére születik.
Prijatelj ljubi u svako vrijeme, a u nevolji i bratom postaje.
18 Esztelen ember kézbe csap, kezességet vállal felebarátja előtt.
Nerazuman čovjek daje ruku i jamči pred svojim bližnjim.
19 A ki a bűntettet szereti, szereti a czívódást; a ki magasra teszi bejáratát, romlást keres.
Grijeh ljubi tko ljubi svađu, i tko visoko diže svoja vrata, traži propast.
20 Álnok szívű nem talál jót, s a ki nyelvével ferde, bajba esik.
Opak srcem ne nalazi sreće, i komu je jezik zao, zapada u nesreću.
21 A ki balgának szülője, az neki bánatára van, és nem örül az aljasnak atyja.
Tko rodi bezumna, na tugu mu je; a nije veseo ni otac budale.
22 Örvendő szív jó gyógyítást ad, de a levert lélek kiszárítja a csontot.
Veselo je srce izvrstan lijek, a neveseo duh suši kosti.
23 Megvesztegetést vesz ki öléből a gonosz, hogy elhajlítsa a jog ösvényeit.
Opaki prima dar iz njedara da bi iskrivio putove pravici.
24 Az értelmesnek arcza előtt van a bölcsesség, de a balgának szemei föld végén járnak.
Razuman ima mudrost pred sobom, a bezumniku su oči na kraj zemlje.
25 Bosszúsága atyjának a balga fiú, és keserűsége szülőanyjának.
Briga je ocu bezuman sin i žalost roditeljki svojoj.
26 Még bírságolni az igazat sem jó, megverni a nemeseket a méltányosság ellenére.
Ne valja kažnjavati pravednika, a nije pravo ni tući odličnike.
27 Visszatartja beszédét a ki tudást ismer, tartózkodó lelkű az értelmes ember,
Tko usteže svoje riječi, razumije mudrost, i razuman je čovjek mirna duha.
28 Az oktalan is, midőn hallgat, bölcsnek tekintetik, a ki becsukja ajkait, értelmesnek.
I luđak se smatra mudrim kada šuti i razumnim kad susteže svoje usne.
