< Példabeszédek 17 >

1 Jobb száraz darab kenyér és nyugalom mellette, mint ház tele háborúságos áldozatokkal.
Quru bir loğması olan dinc ev Münaqişəli olan, ziyafət dolu evdən yaxşıdır.
2 Eszes szolga uralkodni fog a szégyenletes fiún, és a testvérek közt osztozkodni fog az örökségen.
Ağıllı nökər adbatıran oğlun ağası olar, Qardaşlar arasında miras payı alar.
3 Tégely az ezüstnek s kohó az aranynak, de a szívek vizsgálója az Örökkévaló.
Qızıl-gümüş isti kürədə yoxlanar, Rəbb isə ürəyi araşdırar.
4 A gonosztevő figyel a jogtalanság ajkára, a hazug hallgat a veszedelem nyelvére.
Pis adamın diqqəti şər ağızdadır, Yalançı fitnəkarın sözlərinə qulaq asır.
5 A ki gúnyolódik a szegényen, káromolta alkotóját, a ki őrvend szerencsétlenségen, nem marad büntetlenül.
Yoxsula rişxənd edən Yaradanına xor baxır, Başqasının bəlasına sevinən cəzasız qalmır.
6 Az öregek koronája gyermekeik gyermekei és a gyermekek dísze a szüleik.
Nəvələr ahılların tacıdır, Oğulların şərəfi atalarıdır.
7 Nem illő az aljashoz fennhéjázó beszéd, hát még a nemeshez hazug beszéd.
Sarsağa bəlağətli söz yaraşmadığı kimi Əsilzadəyə də yalançı dil yaraşmaz.
8 Bűvös kő a megvesztegetés gazdája szemeiben: bármerre fordul, boldogul.
Rüşvət verənin gözündə rüşvət bir tilsimdir, Çünki hansı tərəfə getsə, uğur gətirir.
9 A ki eltakarja a bűntettet, szeretetet keres, de a ki ismételgeti a dolgot, barátot választ el.
Günahı örtən məhəbbət axtarar, Sözgəzdirən əziz dostları ayırar.
10 Mélyen hat a dorgálás az értelmesre, inkább mint mikor százszor ütik a balgát.
Qanan insan üçün bir irad Axmağa vurulan yüz zərbədən də artıq təsir edir.
11 Csak bajt keres az engedetlen, a kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
Pis insan ancaq üsyankarlıq axtarar, Onun əleyhinə qəddar qasid göndərilər.
12 Találjon rá az emberre kölykétől megfosztott medve, és ne a balga az ő oktalanságában.
Balalarını itirmiş bir ayıya rast gəlmək Səfahətə batmış axmaqla rastlaşmaqdan yaxşıdır.
13 A ki rosszat fizet jóért, nem mozdul el házából a baj.
Kim yaxşılıq əvəzinə pislik etsə, Evindən pislik ayrılmaz.
14 Víznek kieresztése a viszály kezdete: mielőtt kitörne, hagyd abba a pört.
Davanın başlanması su bəndinin açılmasına bənzər, Dava başlanmamış münaqişəni tərk et.
15 A ki fölmenti a bűnöst és elítéli az igazat: az Örökkévaló utálata mindkettejük.
Şərə haqq vermək, salehi məhkum etmək – Hər ikisi Rəbdə ikrah yaradır.
16 Minek is a vételár balgának kezében, hogy bölcsességet vegyen, s nincsen ész!
Axmaq hikmət qazanmaq istəməz, Bunun üçün pul sərf etmək fayda verməz.
17 Minden időben szeret a barát, de testvér szorongatás idejére születik.
Dost hər zaman sevər, Qardaş dar gün üçün doğular.
18 Esztelen ember kézbe csap, kezességet vállal felebarátja előtt.
Qanmaz başqası ilə əlbir olar, O, qonşusuna zamin durar.
19 A ki a bűntettet szereti, szereti a czívódást; a ki magasra teszi bejáratát, romlást keres.
İtaətsizliyi sevən münaqişəni sevər, Qapısını ucaldan əcəlini səslər.
20 Álnok szívű nem talál jót, s a ki nyelvével ferde, bajba esik.
Əyri ürəkli xeyir tapmaz, Hiyləgər dilli insanı bəlaya salar.
21 A ki balgának szülője, az neki bánatára van, és nem örül az aljasnak atyja.
Axmağın atası dərdə düşər, Sarsağın atasının sevinci itər.
22 Örvendő szív jó gyógyítást ad, de a levert lélek kiszárítja a csontot.
Ürək sevinci can üçün ən yaxşı məlhəmdir, Könlün sınması sümükləri qurudar.
23 Megvesztegetést vesz ki öléből a gonosz, hogy elhajlítsa a jog ösvényeit.
Şər qoltuğuna rüşvət götürər ki, Ədalət yollarını pozsun.
24 Az értelmesnek arcza előtt van a bölcsesség, de a balgának szemei föld végén járnak.
Qanan adam hikmətə baxar, Axmağın gözləri dünyanın o tayını axtarar.
25 Bosszúsága atyjának a balga fiú, és keserűsége szülőanyjának.
Axmaq oğul atasına qəm-kədər verər, Onu doğan anasını qubarladar.
26 Még bírságolni az igazat sem jó, megverni a nemeseket a méltányosság ellenére.
Saleh insanı cərimə etmək yaxşı deyil, Əsilzadəni düzlüyünə görə döymək yaxşı deyil.
27 Visszatartja beszédét a ki tudást ismer, tartózkodó lelkű az értelmes ember,
Çoxbilən az danışar, Müdrik həlimlik ruhunda olar.
28 Az oktalan is, midőn hallgat, bölcsnek tekintetik, a ki becsukja ajkait, értelmesnek.
Səfeh belə, sakit dayansa, hikmətli hesab edilər, Ağzını yumsa, dərrakəli görünər.

< Példabeszédek 17 >