Példabeszédek 16
1 Az emberéi a szívnek szándékai, de az Örökkévalótól való a nyelv felelete.
Cilvēks sirdī gan apņemas, bet no Tā Kunga nāk, ko mēle runā.
2 Mindenik útja az embernek tiszta az ő szemében, de az elméket meghatározza az Örökkévaló.
Cilvēka ceļi visi ikkatram savās acīs šķīsti; bet Tas Kungs pārbauda sirdi.
3 Hárítsd az Örökkévalóra dolgaidat, és majd megszilárdulnak gondolataid.
Pavēli savus darbus Tam Kungam, tad tavi nodomi pareizi izdosies.
4 Mindet a maga czéljára alkotta az Örökkévaló, és a gonoszt is a bajnak napjára.
Tas Kungs visu ir darījis pēc savas ziņas, arī bezdievīgo uz ļauno dienu.
5 Az Örökkévaló utálata minden büszke szívű; kezet kézre, nem marad büntetlenül.
Ikviens, kam lepna sirds, Tam Kungam ir negantība, tiešām tiesa, tas nesodīts nepaliks.
6 Szeretettel és hűséggel megengeszteltetik a bűn, és istenfélelem által távozunk a rossztól.
Caur žēlastību un ticību noziegumi top salīdzināti, un caur Tā Kunga bijāšanu cilvēks izsargās no ļauna.
7 Midőn kedveli az Örökkévaló a férfi útjait, ellenségeit is megbékélteti vele.
Kad cilvēka ceļi Tam Kungam patīk, tad tas pat viņa ienaidniekus ar to salīdzina.
8 Jobb kevés igazsággal, mint termések bősége jog nélkül.
Labāk ir mazumiņš ar taisnību, nekā liels ienākums ar netaisnību.
9 Az ember szíve kigondolja útját, de az Örökkévaló igazítja lépését.
Cilvēka sirds nodomā savu ceļu, bet Tas Kungs pašķir viņa gājumu.
10 Varázs van királynak ajkain: az ítéletben ne vétsen szája.
Dieva padoms ir uz ķēniņa lūpām; viņa mutei neviļās tiesā.
11 Jogos mérleg és serpenyő az Örökkévalóé, az ő műve minden súlykő a zacskóban.
Taisni svari un svara kausi ir no Tā Kunga, un visi svara akmeņi maisā viņa darbs.
12 Királyoknak utálata gonoszságot cselekedni, mert igazság által szilárdul meg a trón.
Bezdievību darīt ķēniņiem ir negantība; jo caur taisnību goda krēsls top stiprināts.
13 Királyoknak kedve az igazság ajkai; s a ki egyeneset beszél, azt szereti.
Taisnas lūpas ķēniņiem labi patīk; un kas patiesību runā, to tie mīļo.
14 Királynak indulata: halál követei, de bölcs ember megengeszteli azt.
Ķēniņa dusmas ir nāves vēsts, bet gudrs vīrs tās remdē.
15 Király arczának világosságában élet van, és jóakarata olyan mint a tavaszi eső felhője.
Ķēniņa vaiga spīdumā ir dzīvība, un viņa laipnība kā vēlais lietus.
16 Bölcsességet szerezni mennyivel jobb az aranynál, és értelmet szerezni becsesebb az ezüstnél.
Gudrību iemantot, cik daudz labāki tas ir pār zeltu, un saprašanā ņemties sver vairāk nekā sudrabs.
17 Az egyenesek pályája: távozni a rossztól; lelkét őrzi meg, a ki megóvja útját.
Taisna ceļš ir izsargāties no ļauna, kas savu ceļu sargā, tas pasargā savu dvēseli.
18 Romlás előtt jár a gőg, és botlás előtt lélek büszkesége.
Lepojies un tu iesi postā; lielies un tu kritīsi
19 Jobb alázatos lelkűnek lenni szerények közt, mint zsákmányt osztani gőgösökkel.
Labāki ir pazemīgam būt ar pazemīgiem, nekā laupījumu dalīt ar lepniem.
20 A ki ügyel az igére, jót fog találni, s a ki az Örökkévalóban bízik, boldog az!
Kas gudrs visās lietās, atrod labumu; un svētīgs, kas uz To Kungu paļaujas.
21 A bölcsszívűt nevezik értelmesnek, s az ajkak édessége gyarapítja a tanulságot.
Kam samanīga sirds, to sauc par gudru, un mīlīgas lūpas vairo atzīšanu.
22 Életforrás az ész a gazdájának, s az oktalanok fenyítése az oktalanság.
Saprašana ir dzīvs avots tam, kam tā ir; bet ģeķu pamācīšana paliek ģeķība.
23 A bölcsnek szíve oktatja száját és ajkain gyarapítja a tanulságot.
Gudra sirds māca savu muti un vairo uz savām lūpām atzīšanu.
24 Színméz a kellemes beszéd, édes a léleknek és gyógyítás a csontnak.
Laipnīga valoda ir tīrs medus, dvēselei salda un kauliem zāles, kas dziedina.
25 Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
Dažs ceļš liekās iesākumā labs, bet savā galā ved nāvē.
26 A dolgozónak vágya dolgozott érette, mert szorította őt a szája.
Kas (citu) apgrūtina, apgrūtina sev pašu; jo tāds savu muti atdara pret sev pašu.
27 Az alávaló ember veszedelmet ás, ajkán pedig mintha égető tűz volna.
Nelietis saceļ nelaimi, un uz viņa lūpām ir kā degots uguns.
28 A ferdeség embere viszályt indít, és a suttogó barátot választ el.
Netikls cilvēks ceļ ķildas, un lišķis sarīdina radus.
29 Az erőszak embere elcsábítja felebarátját, hogy vezesse őt úton, mely nem jó.
Kas savu tuvāko kārdina un viņu noved uz nelabu ceļu, tas padara varas darbu.
30 A ki behunyja szemeit, hogy ferdeséget gondoljon ki, a ki fintorgatja ajkait: elhatározta a rosszat.
Kas ar acīm met, tas nodomā blēņas; kas lūpas sakož, tas gatavs uz ļaunu;
31 Díszes korona az ősz haj, igazság útján találtatik.
Sirmi mati ir goda kronis; uz taisnības ceļa to atrod.
32 Jobb a hosszantűrő, mint a hős, és az indulatán uralkodó, mint a ki várost vesz be.
Lēnprātīgais ir labāks nekā stiprais; un kas sevi pašu valda, labāks nekā, kas pilsētu ieņem.
33 Ölbe vetik a sorsot, de az Örökkévalótól való minden ítélete.
Meslus met klēpī, bet Tas Kungs ir tas nolēmējs.
