< Példabeszédek 16 >

1 Az emberéi a szívnek szándékai, de az Örökkévalótól való a nyelv felelete.
Hjertets Råd er Menneskets sag. Tungens Svar er fra HERREN.
2 Mindenik útja az embernek tiszta az ő szemében, de az elméket meghatározza az Örökkévaló.
En Mand holder al sin Færd for ren, men HERREN vejer Ånder.
3 Hárítsd az Örökkévalóra dolgaidat, és majd megszilárdulnak gondolataid.
Vælt dine Gerninger på HERREN, så skal dine Planer lykkes.
4 Mindet a maga czéljára alkotta az Örökkévaló, és a gonoszt is a bajnak napjára.
Alt skabte HERREN, hvert til sit, den gudløse også for Ulykkens Dag.
5 Az Örökkévaló utálata minden büszke szívű; kezet kézre, nem marad büntetlenül.
Hver hovmodig er HERREN en Gru, visselig slipper han ikke for Straf.
6 Szeretettel és hűséggel megengeszteltetik a bűn, és istenfélelem által távozunk a rossztól.
Ved Mildhed og Troskab sones Brøde, ved HERRENs Frygt undviger man ondt.
7 Midőn kedveli az Örökkévaló a férfi útjait, ellenségeit is megbékélteti vele.
Når HERREN har Behag i et Menneskes Veje, gør han endog hans Fjender til Venner.
8 Jobb kevés igazsággal, mint termések bősége jog nélkül.
Bedre er lidet med Retfærd end megen Vinding med Uret.
9 Az ember szíve kigondolja útját, de az Örökkévaló igazítja lépését.
Menneskets Hjerte udtænker hans Vej, men HERREN styrer hans Fjed.
10 Varázs van királynak ajkain: az ítéletben ne vétsen szája.
Der er Gudsdom på Kongens Læber, ej fejler hans Mund, når han dømmer.
11 Jogos mérleg és serpenyő az Örökkévalóé, az ő műve minden súlykő a zacskóban.
Ret Bismer og Vægtskål er HERRENs, hans Værk er alle Posens Lodder.
12 Királyoknak utálata gonoszságot cselekedni, mert igazság által szilárdul meg a trón.
Gudløs Færd er Konger en Gru, thi ved Retfærd grundfæstes Tronen.
13 Királyoknak kedve az igazság ajkai; s a ki egyeneset beszél, azt szereti.
Retfærdige Læber har Kongens Yndest, han elsker den, der taler oprigtigt.
14 Királynak indulata: halál követei, de bölcs ember megengeszteli azt.
Kongens Vrede er Dødens Bud, Vismand evner at mildne den.
15 Király arczának világosságában élet van, és jóakarata olyan mint a tavaszi eső felhője.
I Kongens Åsyns Lys er der Liv, som Vårregnens Sky er hans Yndest.
16 Bölcsességet szerezni mennyivel jobb az aranynál, és értelmet szerezni becsesebb az ezüstnél.
At vinde Visdom er bedre end Guld, at vinde Indsigt mere end Sølv.
17 Az egyenesek pályája: távozni a rossztól; lelkét őrzi meg, a ki megóvja útját.
De retsindiges Vej er at vige fra ondt; den vogter sit Liv, som agter på sin Vej.
18 Romlás előtt jár a gőg, és botlás előtt lélek büszkesége.
Hovmod går forud for Fald, Overmod forud for Snublen.
19 Jobb alázatos lelkűnek lenni szerények közt, mint zsákmányt osztani gőgösökkel.
Hellere sagtmodig med ydmyge end dele Bytte med stolte.
20 A ki ügyel az igére, jót fog találni, s a ki az Örökkévalóban bízik, boldog az!
Vel går det den, der mærker sig Ordet; lykkelig den, der stoler på HERREN.
21 A bölcsszívűt nevezik értelmesnek, s az ajkak édessége gyarapítja a tanulságot.
Den vise kaldes forstandig, Læbernes Sødme øger Viden.
22 Életforrás az ész a gazdájának, s az oktalanok fenyítése az oktalanság.
Kløgt er sin Mand en Livsens Kilde, Dårskab er Dårers Tugt.
23 A bölcsnek szíve oktatja száját és ajkain gyarapítja a tanulságot.
Den vises Hjerte giver Munden Kløgt, på Læberne lægger det øget Viden.
24 Színméz a kellemes beszéd, édes a léleknek és gyógyítás a csontnak.
Hulde Ord er som flydende Honning, søde for Sjælen og sunde for Legemet.
25 Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
Mangen Vej synes Manden ret, og så er dens Ende dog Dødens Veje.
26 A dolgozónak vágya dolgozott érette, mert szorította őt a szája.
En Arbejders Hunger arbejder for ham, thi Mundens Krav driver på ham.
27 Az alávaló ember veszedelmet ás, ajkán pedig mintha égető tűz volna.
En Nidding graver Ulykkesgrave, det er, som brændte der Ild på hans Læber.
28 A ferdeség embere viszályt indít, és a suttogó barátot választ el.
Rænkefuld Mand sætter Splid; den, der bagtaler, skiller Venner.
29 Az erőszak embere elcsábítja felebarátját, hogy vezesse őt úton, mely nem jó.
Voldsmand lokker sin Næste og fører ham en Vej, der ikke er god.
30 A ki behunyja szemeit, hogy ferdeséget gondoljon ki, a ki fintorgatja ajkait: elhatározta a rosszat.
Den, der stirrer, har Rænker for; knibes Læberne sammen, har man fuldbyrdet ondt.
31 Díszes korona az ősz haj, igazság útján találtatik.
Grå Hår er en dejlig Krone, den vindes på Retfærds Vej.
32 Jobb a hosszantűrő, mint a hős, és az indulatán uralkodó, mint a ki várost vesz be.
Større end Helt er sindig Mand, større at styre sit Sind end at tage en Stad.
33 Ölbe vetik a sorsot, de az Örökkévalótól való minden ítélete.
I Brystfolden rystes Loddet, det falder, som HERREN vil.

< Példabeszédek 16 >