Példabeszédek 15
1 Gyöngéd felelet elfordítja az indulatot, de bántó szó haragot kelt.
Mampitolike habosehañe ty rehake malea, fe mitrobo haviñerañe ty volam-peha’e.
2 A bölcsek nyelve jó tudást ad és a balgák szája oktalanságot bugyogtat.
Mitolon-kilala an-katò ty famele’ i mahihitse, fe mipororoake hagegeañe ty vava’ i dagola.
3 Minden helyen vannak az Örökkévaló szemei, szemlélve a rosszakat és jókat.
Manitsike ze hene toetse o fihaino’ Iehovào, misary ty raty naho ty soa.
4 A nyelv szelídsége életnek fája, de ferdeség benne romlás a lélekben.
Hataen-kaveloñe ty fameleke mamere, fe mampikoritoke troke naho ama’e ty hamengohañe.
5 Az oktalan megveti atyjának oktatását, de a ki a feddést megőrzi, okossá lesz.
mañìnje ty fañòhan-drae’e ty dagola, fe mahilala ty mañaoñ’ anatse.
6 Az igaznak házában nagy készlet van, de a gonosznak jövedelmében zavarodás.
Vara bey ty añ’anjomba’ o vañoñeo, fe manolo-tsotry ty tombom-baro’ i lahiaga.
7 A bölcsek ajkai szórják a tudást, de a balgák szíve helytelen.
Mampiboele hilala ty fivimbi’ o mahihitseo; fe tsy izay ty tro’ i dagola.
8 A gonoszok áldozata utálata az Örökkévalónak, de az egyenesek imádsága kedvére van.
Veta am’ Iehovà ty fisoroña’ o lo-tserekeo, fe ifalea’e ty halali’ o vantañeo.
9 Az Örökkévaló utálata a gonosznak útja, de az igazságra törekvőt szereti.
Tiva am’ Iehovà ty taro’ i lahiaga, fe kokoa’e ty mañean-kavantañañe.
10 Súlyos fenyítés jut annak, ki az utat elhagyja, a ki a feddést gyűlöli, meghal.
Mampalovilovy ty mandrìke amy lalañey te lafaeñe, mikoromake ty malaiñ’ endake.
Mivañavaña añatrefa’ Iehovà ty tanen-dolo naho i tsikeokeoke, sandrake ty arofo’ ondaty! (Sheol h7585)
12 Nem szereti a csúfoló, hogy feddik őt: bölcsekhez el nem jár.
Tsy kokoa’ ty mpanivetive te ereteñe; tsy tilihe’e ty mahihitse.
13 Örvendő szív derültté teszi az arczot, de a szív fájdalmában levert a lélek.
Mampaviake vintañe ty arofo misomobotsòboke, fe mahafola-paiañe ty troke ngoma.
14 Értelmes szív tudást keres, de a balgák szája oktalanságot követ.
Mpitsoeke hilala ty troke maharendreke, fe mampibotseke hagegeañe ty vava’ i dagola.
15 A szegénynek napjai mind szomorúak, de a vidám szívű – állandó lakoma.
Fonga mavoiñe ty andro’ o misotrio, fe mitolon-tsabadidake ty arofo minembanembañe.
16 Jobb kevés istenfélelemmel, mint sok kincs és háborúság vele.
Hàmake ty kedeke mitrao-pañeveñañe am’ Iehovà, ta ty vara-bey reketse hekoheko.
17 Jobb egy étel zöldség, a hol szeretet van, mint hizlalt ökör és gyűlölet mellette.
Kitra’e anjotsoañe añañe am-pikokoañe, ta te anozoañe temboay vinondrake am-palaiñañe.
18 Az indulatos ember viszályt gerjeszt, de a hosszantűrő lecsendesíti a pörlekedést.
Mitrobo hotakotake ty mpiloa-tiñake, fe mampipendreñe fifandierañe ty malaon-kaviñerañe.
19 A restnek útja akár a tövis-sövény, de az egyenesek pályája fel van töltve.
Iremberembeam-patike te añ’oloñolo’ i votro, fe dinamoke ty lala’ i vañoñey.
20 Bölcs fiú megörvendezteti atyját, s ember, a ki balga, megveti anyját.
Mahafale an-drae ty anake mahihitse, fe mañìnje rene t’indaty gege.
21 Az oktalanság öröm az esztelennek, de az értelem embere egyenesen jár.
Hagegeañe ty mahaehake i seretse, fe vantan-dia t’indaty mahilala.
22 Meghiúsulnak a gondolatok tanácskozás híján, de ha sok a tanácsadó, megállanak.
Milesa ty safiry po-panolo-kevetse, fe mahaeneke te maro mpanoro.
23 Öröm jut az embernek szája feleletében, és szó a maga idején – mi jó!
Mahafale ondaty te mahafanoiñe ty falie’e, akore ty hasoa’ ty saontsy tandrife.
24 Az élet pályája fölfelé megy az eszes számára, azért hogy távozzék az alvilágtól alant. (Sheol h7585)
Mañambone ty lala’ o mahihitseo, iholiara’e i tsikeokeoke ambane ao. (Sheol h7585)
25 A gőgösek házát kiszakítja az Örökkévaló, de fönnállni engedi az özvegynek határát.
Hombota’ Iehovà ty akiba’ o mpirengevokeo, fe ajado’e ty efe-tane’ i vantotsey.
26 Az Örökkévaló utálata rossz gondolatok, de tiszták a kedves beszédek.
Tiva am’ Iehovà o fikitrofañeo, fe hiringiry ty saontsy mampanintsy.
27 Megzavarja házát a nyerészkedést űző, de a ki ajándékokat gyűlöl, élni fog.
Manolo-tsotry ty akiba’e ty mamory an-katramo, fe ho veloñe ty malaim-bokàñe.
28 Az igaznak szíve gondolkozik azon, mit feleljen, de a gonoszok szája bugyogtatja a rosszaságokat.
Mañereñere ty hanoiña’e ty arofo’ i vantañey, fe mampipororoake haratiañe ty falie’ i lahiaga.
29 Távol van az Örökkévaló a gonoszoktól, de az igazak imádságát meghallja.
Lavitse o raty tserekeo t’Iehovà, fe janji’e ty halali’ o vañoñeo.
30 A szemek világossága megörvendezteti a szívet, jó hír zsírossá teszi a csontot.
Mahafale arofo ty fihaino miloeloe, vaho solik’ an-taolañe ty talily soa.
31 Fül, mely hallgat az élet feddésére, bölcsek között fog időzni.
Amo mahihitseo ty himoneña’ ty aman-dravembia mitsendreñe anatse mahaveloñe.
32 A ki elveti az oktatást, megveti a lelkét, de a ki feddésre hallgat, észt szerez.
Mañìnje ty vata’e ty malaiñ’ endake, fe manonton-kilala ty mitsatsike fanoroañe.
33 Istenfélelem oktatás a bölcsességre, és a tisztelet előtt jár az alázatosság.
Fañòhañe hihitse ty fañeveñañe am’ Iehovà, miaolo ty asiñe te mireke.
