Példabeszédek 15
1 Gyöngéd felelet elfordítja az indulatot, de bántó szó haragot kelt.
[Responsio mollis frangit iram; sermo durus suscitat furorem.
2 A bölcsek nyelve jó tudást ad és a balgák szája oktalanságot bugyogtat.
Lingua sapientium ornat scientiam; os fatuorum ebullit stultitiam.
3 Minden helyen vannak az Örökkévaló szemei, szemlélve a rosszakat és jókat.
In omni loco, oculi Domini contemplantur bonos et malos.
4 A nyelv szelídsége életnek fája, de ferdeség benne romlás a lélekben.
Lingua placabilis lignum vitæ; quæ autem immoderata est conteret spiritum.
5 Az oktalan megveti atyjának oktatását, de a ki a feddést megőrzi, okossá lesz.
Stultus irridet disciplinam patris sui; qui autem custodit increpationes astutior fiet. In abundanti justitia virtus maxima est: cogitationes autem impiorum eradicabuntur.
6 Az igaznak házában nagy készlet van, de a gonosznak jövedelmében zavarodás.
Domus justi plurima fortitudo, et in fructibus impii conturbatio.
7 A bölcsek ajkai szórják a tudást, de a balgák szíve helytelen.
Labia sapientium disseminabunt scientiam; cor stultorum dissimile erit.
8 A gonoszok áldozata utálata az Örökkévalónak, de az egyenesek imádsága kedvére van.
Victimæ impiorum abominabiles Domino; vota justorum placabilia.
9 Az Örökkévaló utálata a gonosznak útja, de az igazságra törekvőt szereti.
Abominatio est Domino via impii; qui sequitur justitiam diligitur ab eo.
10 Súlyos fenyítés jut annak, ki az utat elhagyja, a ki a feddést gyűlöli, meghal.
Doctrina mala deserenti viam vitæ; qui increpationes odit, morietur.
Infernus et perditio coram Domino; quanto magis corda filiorum hominum! (Sheol h7585)
12 Nem szereti a csúfoló, hogy feddik őt: bölcsekhez el nem jár.
Non amat pestilens eum qui se corripit, nec ad sapientes graditur.]
13 Örvendő szív derültté teszi az arczot, de a szív fájdalmában levert a lélek.
[Cor gaudens exhilarat faciem; in mœrore animi dejicitur spiritus.
14 Értelmes szív tudást keres, de a balgák szája oktalanságot követ.
Cor sapientis quærit doctrinam, et os stultorum pascitur imperitia.
15 A szegénynek napjai mind szomorúak, de a vidám szívű – állandó lakoma.
Omnes dies pauperis, mali; secura mens quasi juge convivium.
16 Jobb kevés istenfélelemmel, mint sok kincs és háborúság vele.
Melius est parum cum timore Domini, quam thesauri magni et insatiabiles.
17 Jobb egy étel zöldség, a hol szeretet van, mint hizlalt ökör és gyűlölet mellette.
Melius est vocari ad olera cum caritate, quam ad vitulum saginatum cum odio.
18 Az indulatos ember viszályt gerjeszt, de a hosszantűrő lecsendesíti a pörlekedést.
Vir iracundus provocat rixas; qui patiens est mitigat suscitatas.
19 A restnek útja akár a tövis-sövény, de az egyenesek pályája fel van töltve.
Iter pigrorum quasi sepes spinarum; via justorum absque offendiculo.
20 Bölcs fiú megörvendezteti atyját, s ember, a ki balga, megveti anyját.
Filius sapiens lætificat patrem, et stultus homo despicit matrem suam.
21 Az oktalanság öröm az esztelennek, de az értelem embere egyenesen jár.
Stultitia gaudium stulto, et vir prudens dirigit gressus suos.
22 Meghiúsulnak a gondolatok tanácskozás híján, de ha sok a tanácsadó, megállanak.
Dissipantur cogitationes ubi non est consilium; ubi vero sunt plures consiliarii, confirmantur.
23 Öröm jut az embernek szája feleletében, és szó a maga idején – mi jó!
Lætatur homo in sententia oris sui, et sermo opportunus est optimus.
24 Az élet pályája fölfelé megy az eszes számára, azért hogy távozzék az alvilágtól alant. (Sheol h7585)
Semita vitæ super eruditum, ut declinet de inferno novissimo.] (Sheol h7585)
25 A gőgösek házát kiszakítja az Örökkévaló, de fönnállni engedi az özvegynek határát.
[Domum superborum demolietur Dominus, et firmos faciet terminos viduæ.
26 Az Örökkévaló utálata rossz gondolatok, de tiszták a kedves beszédek.
Abominatio Domini cogitationes malæ, et purus sermo pulcherrimus firmabitur ab eo.
27 Megzavarja házát a nyerészkedést űző, de a ki ajándékokat gyűlöl, élni fog.
Conturbat domum suam qui sectatur avaritiam; qui autem odit munera, vivet. Per misericordiam et fidem purgantur peccata: per timorem autem Domini declinat omnis a malo.
28 Az igaznak szíve gondolkozik azon, mit feleljen, de a gonoszok szája bugyogtatja a rosszaságokat.
Mens justi meditatur obedientiam; os impiorum redundat malis.
29 Távol van az Örökkévaló a gonoszoktól, de az igazak imádságát meghallja.
Longe est Dominus ab impiis, et orationes justorum exaudiet.
30 A szemek világossága megörvendezteti a szívet, jó hír zsírossá teszi a csontot.
Lux oculorum lætificat animam; fama bona impinguat ossa.
31 Fül, mely hallgat az élet feddésére, bölcsek között fog időzni.
Auris quæ audit increpationes vitæ in medio sapientium commorabitur.
32 A ki elveti az oktatást, megveti a lelkét, de a ki feddésre hallgat, észt szerez.
Qui abjicit disciplinam despicit animam suam; qui autem acquiescit increpationibus possessor est cordis.
33 Istenfélelem oktatás a bölcsességre, és a tisztelet előtt jár az alázatosság.
Timor Domini disciplina sapientiæ, et gloriam præcedit humilitas.]
