< Példabeszédek 14 >

1 Az asszonyok legbölcsebbike fölépítette házát, de az oktalanság önkezeivel lerontja.
LA mujer sabia edifica su casa: mas la necia con sus manos la derriba.
2 Egyenességében jár, a ki az Örökkévalót féli, de álnok az útjain, a ki őt megveti.
El que camina en su rectitud teme á Jehová: mas el pervertido en sus caminos lo menosprecia.
3 Az oktalannak szájában a gőgnek vesszeje van, de a bölcsek ajkai megőrzik őket,
En la boca del necio está la vara de la soberbia: mas los labios de los sabios los guardarán.
4 Ökrök híján tiszta a jászol, de termések bősége a marha erejében van.
Sin bueyes el granero está limpio: mas por la fuerza del buey hay abundancia de pan.
5 Hűséges tanú nem hazudik, de hazugságokat terjeszt hazug tanú.
El testigo verdadero no mentirá: mas el testigo falso hablará mentiras.
6 Keresett a csúfoló bölcsességet, de nincs, az értelmesnek azonban könnyű a tudás.
Busca el escarnecedor la sabiduría, y no [la halla]: mas la sabiduría al hombre entendido es fácil.
7 Menj el a balga ember közeléből, és nem ismerted meg tudásnak ajkait,
Vete de delante del hombre necio, porque [en él] no advertirás labios de ciencia.
8 Az okosnak bölcsessége: érteni az útját, de a balgák oktatalansága csalárdság.
La ciencia del cuerdo es entender su camino: mas la indiscreción de los necios es engaño.
9 Az oktalanok közt tolmács a bűn és az egyenesek közt a jóakarat.
Los necios se mofan del pecado: mas entre los rectos hay favor.
10 A szív ismeri önmagának keservét, és örömébe nem vegyül idegen.
El corazón conoce la amargura de su alma; y extraño no se entrometerá en su alegría.
11 A gonoszok háza megsemmisül, de az egyenesek sátra virul.
La casa de los impíos será asolada: mas florecerá la tienda de los rectos.
12 Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
Hay camino que al hombre parece derecho; empero su fin son caminos de muerte.
13 Nevetés közt is fájhat a szív, és az örömnek vége bánat.
Aun en la risa tendrá dolor el corazón; y el término de la alegría es congoja.
14 Saját útjaiból lakik jól a tévedt szívű, az övéiből a jó ember.
De sus caminos será harto el apartado de razón: y el hombre de bien [estará contento] del [suyo].
15 Az együgyű minden szónak hisz, de az okos ügyel lépésére.
El simple cree á toda palabra: mas el avisado entiende sus pasos.
16 A bölcs fél és kerüli a rosszat, de a balga fölháborodik és elbizakodik.
El sabio teme, y se aparta del mal: mas el necio se arrebata, y confía.
17 A hirtelen haragú oktalanságot követ el, és a fondorlatok embere meggyűlöltetik.
El que presto se enoja, hará locura: y el hombre malicioso será aborrecido.
18 Birtokul nyertek az együgyűek oktalanságot, de az okosok körülfogják a tudást.
Los simples heredarán necedad: mas los cuerdos se coronarán de sabiduría.
19 Legörnyedtek a rosszak a jók előtt és a gonoszok az igaznak kapuinál.
Los malos se inclinarán delante de los buenos, y los impíos á las puertas del justo.
20 Társánál is gyűlöletessé válik a szegény, de a gazdagnak barátai sokan vannak.
El pobre es odioso aun á su amigo: pero muchos son los que aman al rico.
21 A ki gúnyolódik felebarátján, vétkezik, de a ki könyörül a szegényeken, boldog az.
Peca el que menosprecia á su prójimo: mas el que tiene misericordia de los pobres, es bienaventurado.
22 Nemde eltévelyegnek a rosszat koholók, de szeretetet és hűséget találnak a jót koholók.
¿No yerran los que piensan mal? Misericordia empero y verdad [alcanzarán] los que piensan bien.
23 Minden fáradalomból nyereség származik, de az ajkak beszédje csak hiányra visz.
En toda labor hay fruto: mas la palabra de los labios solamente empobrece.
24 A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák oktalansága oktalanság.
Las riquezas de los sabios son su corona: [mas] es infatuación la insensatez de los necios.
25 Lelkeket ment meg az igaz tanú, de hazugságokat terjeszt a csalárd.
El testigo verdadero libra las almas: mas el engañoso hablará mentiras.
26 Az istenfélelemben erős bizalom van, fiainak is menedékük lesz.
En el temor de Jehová está la fuerte confianza; y esperanza tendrán sus hijos.
27 Az istenfélelem életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.
El temor de Jehová es manantial de vida, para apartarse de los lazos de la muerte.
28 Abban, hogy sok a nép, van a király dísze, és a nemzet fogytában a fejedelem rettegése.
En la multitud de pueblo está la gloria del rey: y en la falta de pueblo la flaqueza del príncipe.
29 A késedelmes haragú nagy értelmességű, de a hirtelen indulatú oktalanságot visz el.
El que tarde se aira, es grande de entendimiento: mas el corto de espíritu engrandece el desatino.
30 A testnek élete a szelíd szív, de a csontok rothadása a vakbuzgalom.
El corazón apacible es vida de las carnes: mas la envidia, pudrimiento de huesos.
31 A ki nyomorgatja a szegényt, az káromolta alkotóját, de tiszteli őt, a ki könyörül a szűkölködőn.
El que oprime al pobre, afrenta á su Hacedor: mas el que tiene misericordia del pobre, lo honra.
32 Szerencsétlenségében eltaszíttatik a gonosz, de halálakor is bízik az igaz.
Por su maldad será lanzado el impío: mas el justo en su muerte tiene esperanza.
33 Az értelmesnek szívében bölcsesség nyugszik, de a balgák közepében kitudódik.
En el corazón del cuerdo reposa la sabiduría; y es conocida en medio de los necios.
34 Igazság felemeli a nemzetet, de a népek gyalázata a vétek.
La justicia engrandece la nación: mas el pecado es afrenta de las naciones.
35 A király jóakarata az eszes szolgáé, de haragja lesz a szégyenletesé.
La benevolencia del rey es para con el ministro entendido: mas su enojo [contra] el que [lo] avergüenza.

< Példabeszédek 14 >