Példabeszédek 14
1 Az asszonyok legbölcsebbike fölépítette házát, de az oktalanság önkezeivel lerontja.
La mujer sabia edifica su casa: mas la insensata con sus manos la derriba.
2 Egyenességében jár, a ki az Örökkévalót féli, de álnok az útjain, a ki őt megveti.
El que camina en su rectitud, teme a Jehová: mas el pervertido en sus caminos, le menosprecia.
3 Az oktalannak szájában a gőgnek vesszeje van, de a bölcsek ajkai megőrzik őket,
En la boca del insensato está la vara de la soberbia: mas los labios de los sabios los guardarán.
4 Ökrök híján tiszta a jászol, de termések bősége a marha erejében van.
Sin bueyes, el alfolí está limpio: mas por la fuerza del buey hay abundancia de panes.
5 Hűséges tanú nem hazudik, de hazugságokat terjeszt hazug tanú.
El testigo verdadero, no mentirá: mas el testigo falso hablará mentiras.
6 Keresett a csúfoló bölcsességet, de nincs, az értelmesnek azonban könnyű a tudás.
Buscó el burlador la sabiduría, y no la halló: mas la sabiduría al hombre entendido es fácil.
7 Menj el a balga ember közeléből, és nem ismerted meg tudásnak ajkait,
Vete de delante del hombre insensato: pues no le conociste labios de ciencia.
8 Az okosnak bölcsessége: érteni az útját, de a balgák oktatalansága csalárdság.
La ciencia del cuerdo es entender su camino: mas la insensatez de los fatuos es engaño.
9 Az oktalanok közt tolmács a bűn és az egyenesek közt a jóakarat.
Los insensatos hablan pecado; mas entre los rectos hay amor.
10 A szív ismeri önmagának keservét, és örömébe nem vegyül idegen.
El corazón conoce la amargura de su alma; y extraño no se entremeterá en su alegría.
11 A gonoszok háza megsemmisül, de az egyenesek sátra virul.
La casa de los impíos será asolada: mas la tienda de los rectos florecerá.
12 Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
Hay camino que al hombre le parece derecho: mas su salida es caminos de muerte.
13 Nevetés közt is fájhat a szív, és az örömnek vége bánat.
Aun en la risa tendrá dolor el corazón; y la salida de la alegría es congoja.
14 Saját útjaiból lakik jól a tévedt szívű, az övéiből a jó ember.
De sus caminos será harto el apartado de razón; y el hombre de bien se apartará de él.
15 Az együgyű minden szónak hisz, de az okos ügyel lépésére.
El simple cree a toda palabra: mas el entendido entiende sus pasos.
16 A bölcs fél és kerüli a rosszat, de a balga fölháborodik és elbizakodik.
El sabio teme, y apártase del mal: mas el insensato enójase, y confía.
17 A hirtelen haragú oktalanságot követ el, és a fondorlatok embere meggyűlöltetik.
El que de presto se enoja, hará locura; y el hombre de malos pensamientos será aborrecido.
18 Birtokul nyertek az együgyűek oktalanságot, de az okosok körülfogják a tudást.
Los simples heredarán la insensatez: mas los cuerdos se coronarán de sabiduría.
19 Legörnyedtek a rosszak a jók előtt és a gonoszok az igaznak kapuinál.
Los malos se inclinaron delante de los buenos; y los impíos, a las puertas del justo.
20 Társánál is gyűlöletessé válik a szegény, de a gazdagnak barátai sokan vannak.
El pobre es odioso aun a su amigo: mas los que aman al rico, son muchos.
21 A ki gúnyolódik felebarátján, vétkezik, de a ki könyörül a szegényeken, boldog az.
El pecador menosprecia a su prójimo: mas el que tiene misericordia de los pobres, es bienaventurado.
22 Nemde eltévelyegnek a rosszat koholók, de szeretetet és hűséget találnak a jót koholók.
¿No yerran, los que piensan mal? mas los que piensan bien tendrán misericordia, y verdad.
23 Minden fáradalomból nyereség származik, de az ajkak beszédje csak hiányra visz.
En todo trabajo hay abundancia: mas la palabra de los labios solamente empobrece.
24 A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák oktalansága oktalanság.
La corona de los sabios es sus riquezas: mas la insensatez de los fatuos su fatuidad.
25 Lelkeket ment meg az igaz tanú, de hazugságokat terjeszt a csalárd.
El testigo verdadero libra las almas: mas el engañoso hablará mentiras.
26 Az istenfélelemben erős bizalom van, fiainak is menedékük lesz.
En el temor de Jehová está la fuerte confianza; y allí sus hijos tendrán esperanza.
27 Az istenfélelem életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.
El temor de Jehová es manadero de vida, para ser apartado de los lazos de la muerte.
28 Abban, hogy sok a nép, van a király dísze, és a nemzet fogytában a fejedelem rettegése.
En la multitud del pueblo está la gloria del rey; y en la falta del pueblo, la flaqueza del príncipe.
29 A késedelmes haragú nagy értelmességű, de a hirtelen indulatú oktalanságot visz el.
El que tarde se aira, es grande de entendimiento: mas el corto de espíritu, engrandece la locura.
30 A testnek élete a szelíd szív, de a csontok rothadása a vakbuzgalom.
El corazón blando es vida de las carnes: mas la envidia, pudrimiento de huesos.
31 A ki nyomorgatja a szegényt, az káromolta alkotóját, de tiszteli őt, a ki könyörül a szűkölködőn.
El que oprime al pobre, afrenta a su hacedor: mas el que tiene misericordia del pobre, le honra.
32 Szerencsétlenségében eltaszíttatik a gonosz, de halálakor is bízik az igaz.
Por su maldad será lanzado el impío: mas el justo, en su muerte tiene esperanza.
33 Az értelmesnek szívében bölcsesség nyugszik, de a balgák közepében kitudódik.
En el corazón del cuerdo reposará la sabiduría; y en medio de los insensatos es conocida.
34 Igazság felemeli a nemzetet, de a népek gyalázata a vétek.
La justicia engrandece la gente: mas el pecado es afrenta de las naciones.
35 A király jóakarata az eszes szolgáé, de haragja lesz a szégyenletesé.
La benevolencia del rey es para con el siervo entendido: mas el que le avergüenza, es su enojo.
