Példabeszédek 14
1 Az asszonyok legbölcsebbike fölépítette házát, de az oktalanság önkezeivel lerontja.
Mwasi ya bwanya atongaka ndako na ye, kasi mwasi oyo azangi mayele abukaka yango na maboko na ye moko.
2 Egyenességében jár, a ki az Örökkévalót féli, de álnok az útjain, a ki őt megveti.
Moto oyo atambolaka alima atosaka Yawe, kasi moto oyo nzela na ye etengama-tengama atiolaka Ye.
3 Az oktalannak szájában a gőgnek vesszeje van, de a bölcsek ajkai megőrzik őket,
Kati na monoko ya moto oyo azangi mayele, ezalaka na nzete ya lolendo, kasi bibebu ya moto ya bwanya ebatelaka ye.
4 Ökrök híján tiszta a jászol, de termések bősége a marha erejében van.
Esika oyo ezalaka na ngombe te, elielo mpe ezalaka na eloko te, pamba te ezali makasi ya bangombe nde epesaka bomengo.
5 Hűséges tanú nem hazudik, de hazugságokat terjeszt hazug tanú.
Motatoli ya sembo akosaka te, kasi motatoli ya mabe alobaka lokuta.
6 Keresett a csúfoló bölcsességet, de nincs, az értelmesnek azonban könnyű a tudás.
Motioli alukaka bwanya mpe azwaka yango te, kasi boyebi eyaka na pete epai na moto ya mayele.
7 Menj el a balga ember közeléből, és nem ismerted meg tudásnak ajkait,
Zala mosika ya zoba, pamba te okotikala kozwa boyebi te na bibebu na ye.
8 Az okosnak bölcsessége: érteni az útját, de a balgák oktatalansága csalárdság.
Bwanya ya moto ya mayele esosolisaka ye nzela na ye, kasi bozoba ya bato oyo bazangi mayele: lokuta.
9 Az oktalanok közt tolmács a bűn és az egyenesek közt a jóakarat.
Bazoba balingaka te kosenga bolimbisi, kasi ngolu na Nzambe ezalaka kati na bato ya sembo.
10 A szív ismeri önmagának keservét, és örömébe nem vegyül idegen.
Motema eyebaka pasi na yango moko, moko te akoki kokabola na yango esengo.
11 A gonoszok háza megsemmisül, de az egyenesek sátra virul.
Ndako ya moto mabe ekobukana, kasi ndako ya kapo ya bayengebene ekofuluka.
12 Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
Nzela mosusu emonanaka sembo na miso ya bato, nzokande, na suka, ememaka na kufa.
13 Nevetés közt is fájhat a szív, és az örömnek vége bánat.
Ezala kati na koseka, motema ekoki kozala na mawa, mpe esengo ekoki kosuka na mawa.
14 Saját útjaiból lakik jól a tévedt szívű, az övéiből a jó ember.
Bato oyo batambolaka na boyengebene te bakozwa lifuti kolanda misala na bango, kasi moto ya sembo mpe akozwa lifuti kolanda misala na ye.
15 Az együgyű minden szónak hisz, de az okos ügyel lépésére.
Moto oyo azangi mayele andimaka makambo nyonso oyo balobaka, kasi moto ya mayele atambolaka na bokebi.
16 A bölcs fél és kerüli a rosszat, de a balga fölháborodik és elbizakodik.
Moto ya bwanya abangaka mabe mpe akimaka yango, kasi zoba atombokaka, na elikya nyonso.
17 A hirtelen haragú oktalanságot követ el, és a fondorlatok embere meggyűlöltetik.
Moto oyo asilikaka noki asalaka makambo ya bozoba, mpe bayinaka moto ya mayele mabe.
18 Birtokul nyertek az együgyűek oktalanságot, de az okosok körülfogják a tudást.
Bato oyo bazangi mayele bazwaka bozoba lokola libula, kasi bato ya mayele bazwaka boyebi lokola motole.
19 Legörnyedtek a rosszak a jók előtt és a gonoszok az igaznak kapuinál.
Bato mabe bakofukama liboso ya bato ya malamu, bato ya mitema mabe bakofukama na ekuke ya bato ya sembo.
20 Társánál is gyűlöletessé válik a szegény, de a gazdagnak barátai sokan vannak.
Mobola ayinamaka ata epai na moninga na ye moko, kasi mozwi azalaka na baninga ebele.
21 A ki gúnyolódik felebarátján, vétkezik, de a ki könyörül a szegényeken, boldog az.
Moto oyo atiolaka moninga na ye asalaka lisumu, kasi esengo na moto oyo asalaka bato bakelela bolamu.
22 Nemde eltévelyegnek a rosszat koholók, de szeretetet és hűséget találnak a jót koholók.
Boni, bato oyo babongisaka kosala mabe bazali na libunga te? Kasi boboto mpe solo ezali epai ya bato oyo babongisaka kosala bolamu.
23 Minden fáradalomból nyereség származik, de az ajkak beszédje csak hiányra visz.
Mosala nyonso epesaka litomba, kasi maloba ya pamba ememaka na bobola.
24 A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák oktalansága oktalanság.
Bozwi ya bato ya bwanya ezalaka lokola motole na bango, kasi bozoba ya bato oyo bazangi mayele ezalaka lokola liboma.
25 Lelkeket ment meg az igaz tanú, de hazugságokat terjeszt a csalárd.
Motatoli oyo alobaka solo abikisaka bato ebele, kasi motatoli ya mabe alobaka lokuta.
26 Az istenfélelemben erős bizalom van, fiainak is menedékük lesz.
Moto oyo atosaka Yawe akomaka na kondima makasi, mpe bana na ye bakozwa ekimelo.
27 Az istenfélelem életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.
Kotosa Yawe ezali etima ya bomoi, ekangolaka na mitambo ya kufa.
28 Abban, hogy sok a nép, van a király dísze, és a nemzet fogytában a fejedelem rettegése.
Kozala na bato ebele epesaka mokonzi lokumu, kasi mokonzi akweyaka soki azali na bato te.
29 A késedelmes haragú nagy értelmességű, de a hirtelen indulatú oktalanságot visz el.
Moto oyo asilikaka noki te azalaka mayele, kasi moto oyo akangaka motema te abimisaka bozoba na ye.
30 A testnek élete a szelíd szív, de a csontok rothadása a vakbuzgalom.
Motema oyo ezali na kimia epesaka bomoi na nzoto, kasi bilulela epolisaka mikuwa.
31 A ki nyomorgatja a szegényt, az káromolta alkotóját, de tiszteli őt, a ki könyörül a szűkölködőn.
Moto oyo anyokolaka mobola atiolaka Mokeli ya mobola yango, kasi moto oyo asalelaka moto akelela bolamu apesaka Ye lokumu.
32 Szerencsétlenségében eltaszíttatik a gonosz, de halálakor is bízik az igaz.
Babenganaka moto mabe mpo na mabe na ye, kasi moto ya sembo awumelaka na elikya kino ata na kufa.
33 Az értelmesnek szívében bölcsesség nyugszik, de a balgák közepében kitudódik.
Bwanya ewumelaka kati na motema ya moto oyo azali na bososoli; kasi boni, ekoyebana solo kati na bazoba?
34 Igazság felemeli a nemzetet, de a népek gyalázata a vétek.
Bosembo etombolaka ekolo, kasi lisumu ememelaka bato soni.
35 A király jóakarata az eszes szolgáé, de haragja lesz a szégyenletesé.
Mokonzi asepelaka na mosali ya bwanya, kasi mosali oyo ayokisaka ye soni apelisaka kanda na ye.
