< Példabeszédek 14 >

1 Az asszonyok legbölcsebbike fölépítette házát, de az oktalanság önkezeivel lerontja.
Durch weise Weiber wird das Haus erbaut; eine Närrin aber zerbricht's mit ihrem Tun.
2 Egyenességében jár, a ki az Örökkévalót féli, de álnok az útjain, a ki őt megveti.
Wer den HERRN fürchtet, der wandelt auf rechter Bahn; wer ihn aber verachtet, der geht auf Abwegen.
3 Az oktalannak szájában a gőgnek vesszeje van, de a bölcsek ajkai megőrzik őket,
Narren reden tyrannisch; aber die Weisen bewahren ihren Mund.
4 Ökrök híján tiszta a jászol, de termések bősége a marha erejében van.
Wo nicht Ochsen sind, da ist die Krippe rein; aber wo der Ochse geschäftig ist, da ist viel Einkommen.
5 Hűséges tanú nem hazudik, de hazugságokat terjeszt hazug tanú.
Ein treuer Zeuge lügt nicht; aber ein Falscher Zeuge redet frech Lügen.
6 Keresett a csúfoló bölcsességet, de nincs, az értelmesnek azonban könnyű a tudás.
Der Spötter sucht Weisheit, und findet sie nicht; aber dem Verständigen ist die Erkenntnis leicht.
7 Menj el a balga ember közeléből, és nem ismerted meg tudásnak ajkait,
Gehe von dem Narren; denn du lernst nichts von ihm.
8 Az okosnak bölcsessége: érteni az útját, de a balgák oktatalansága csalárdság.
Das ist des Klugen Weisheit, daß er auf seinen Weg merkt; aber der Narren Torheit ist eitel Trug.
9 Az oktalanok közt tolmács a bűn és az egyenesek közt a jóakarat.
Die Narren treiben das Gespött mit der Sünde; aber die Frommen haben Lust an den Frommen.
10 A szív ismeri önmagának keservét, és örömébe nem vegyül idegen.
Das Herz kennt sein eigen Leid, und in seine Freude kann sich kein Fremder mengen.
11 A gonoszok háza megsemmisül, de az egyenesek sátra virul.
Das Haus der Gottlosen wird vertilgt; aber die Hütte der Frommen wird grünen.
12 Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
Es gefällt manchem ein Weg wohl; aber endlich bringt er ihn zum Tode.
13 Nevetés közt is fájhat a szív, és az örömnek vége bánat.
Auch beim Lachen kann das Herz trauern, und nach der Freude kommt Leid.
14 Saját útjaiból lakik jól a tévedt szívű, az övéiből a jó ember.
Einem losen Menschen wird's gehen wie er handelt; aber ein Frommer wird über ihn sein.
15 Az együgyű minden szónak hisz, de az okos ügyel lépésére.
Ein Unverständiger glaubt alles; aber ein Kluger merkt auf seinen Gang.
16 A bölcs fél és kerüli a rosszat, de a balga fölháborodik és elbizakodik.
Ein Weiser fürchtet sich und meidet das Arge; ein Narr aber fährt trotzig hindurch.
17 A hirtelen haragú oktalanságot követ el, és a fondorlatok embere meggyűlöltetik.
Ein Ungeduldiger handelt töricht; aber ein Bedächtiger haßt es.
18 Birtokul nyertek az együgyűek oktalanságot, de az okosok körülfogják a tudást.
Die Unverständigen erben Narrheit; aber es ist der Klugen Krone, vorsichtig handeln.
19 Legörnyedtek a rosszak a jók előtt és a gonoszok az igaznak kapuinál.
Die Bösen müssen sich bücken vor dem Guten und die Gottlosen in den Toren des Gerechten.
20 Társánál is gyűlöletessé válik a szegény, de a gazdagnak barátai sokan vannak.
Einen Armen hassen auch seine Nächsten; aber die Reichen haben viele Freunde.
21 A ki gúnyolódik felebarátján, vétkezik, de a ki könyörül a szegényeken, boldog az.
Der Sünder verachtet seinen Nächsten; aber wohl dem, der sich der Elenden erbarmt!
22 Nemde eltévelyegnek a rosszat koholók, de szeretetet és hűséget találnak a jót koholók.
Die mit bösen Ränken umgehen, werden fehlgehen; die aber Gutes denken, denen wird Treue und Güte widerfahren.
23 Minden fáradalomból nyereség származik, de az ajkak beszédje csak hiányra visz.
Wo man arbeitet, da ist genug; wo man aber mit Worten umgeht, da ist Mangel.
24 A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák oktalansága oktalanság.
Den Weisen ist ihr Reichtum eine Krone; aber die Torheit der Narren bleibt Torheit.
25 Lelkeket ment meg az igaz tanú, de hazugságokat terjeszt a csalárd.
Ein treuer Zeuge errettet das Leben; aber ein falscher Zeuge betrügt.
26 Az istenfélelemben erős bizalom van, fiainak is menedékük lesz.
Wer den HERRN fürchtet, der hat eine sichere Festung, und seine Kinder werden auch beschirmt.
27 Az istenfélelem életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.
Die Furcht des HERRN ist eine Quelle des Lebens, daß man meide die Stricke des Todes.
28 Abban, hogy sok a nép, van a király dísze, és a nemzet fogytában a fejedelem rettegése.
Wo ein König viel Volks hat, das ist seine Herrlichkeit; wo aber wenig Volks ist, das macht einen Herrn blöde.
29 A késedelmes haragú nagy értelmességű, de a hirtelen indulatú oktalanságot visz el.
Wer geduldig ist, der ist weise; wer aber ungeduldig ist, der offenbart seine Torheit.
30 A testnek élete a szelíd szív, de a csontok rothadása a vakbuzgalom.
Ein gütiges Herz ist des Leibes Leben; aber Neid ist Eiter in den Gebeinen.
31 A ki nyomorgatja a szegényt, az káromolta alkotóját, de tiszteli őt, a ki könyörül a szűkölködőn.
Wer dem Geringen Gewalt tut, der lästert desselben Schöpfer; aber wer sich des Armen erbarmt, der ehrt Gott.
32 Szerencsétlenségében eltaszíttatik a gonosz, de halálakor is bízik az igaz.
Der Gottlose besteht nicht in seinem Unglück; aber der Gerechte ist auch in seinem Tod getrost.
33 Az értelmesnek szívében bölcsesség nyugszik, de a balgák közepében kitudódik.
Im Herzen des Verständigen ruht Weisheit, und wird offenbar unter den Narren.
34 Igazság felemeli a nemzetet, de a népek gyalázata a vétek.
Gerechtigkeit erhöhet ein Volk; aber die Sünde ist der Leute Verderben.
35 A király jóakarata az eszes szolgáé, de haragja lesz a szégyenletesé.
Ein kluger Knecht gefällt dem König wohl; aber einem schändlichen Knecht ist er feind.

< Példabeszédek 14 >