Példabeszédek 14
1 Az asszonyok legbölcsebbike fölépítette házát, de az oktalanság önkezeivel lerontja.
Viisas vaimo rakentaa huoneensa, vaan hullu kukistaa sen teollansa.
2 Egyenességében jár, a ki az Örökkévalót féli, de álnok az útjain, a ki őt megveti.
Joka vaeltaa oikiaa tietä, se pelkää Herraa; mutta se, joka poikkee pois tieltänsä, ylönkatsoo hänen.
3 Az oktalannak szájában a gőgnek vesszeje van, de a bölcsek ajkai megőrzik őket,
Tyhmän suussa on ylpeyden vitsa; vaan viisasten huulet varjelevat heitä.
4 Ökrök híján tiszta a jászol, de termések bősége a marha erejében van.
Jossa ei härkiä ole, siinä seimet puhtaana ovat; vaan jossa juhdat työtä tekevät, siinä tuloa kyllä on.
5 Hűséges tanú nem hazudik, de hazugságokat terjeszt hazug tanú.
Totinen todistaja välttää valhetta; vaan väärä todistaja rohkiasti valhettelee.
6 Keresett a csúfoló bölcsességet, de nincs, az értelmesnek azonban könnyű a tudás.
Pilkkaaja etsii viisautta, ja ei löydä; vaan toimelliset viisauden huokiasti saavat.
7 Menj el a balga ember közeléből, és nem ismerted meg tudásnak ajkait,
Mene pois tyhmän tyköä; sillä et sinä opi mitään häneltä.
8 Az okosnak bölcsessége: érteni az útját, de a balgák oktatalansága csalárdság.
Toimellisen viisaus on teistänsä ottaa vaarin; vaan tyhmäin hulluus on sula petos.
9 Az oktalanok közt tolmács a bűn és az egyenesek közt a jóakarat.
Tyhmä nauraa syntiä, mutta hurskasten välillä on hyvä suosio.
10 A szív ismeri önmagának keservét, és örömébe nem vegyül idegen.
Koska sydän on murheellinen, niin ei auta ulkonainen ilo.
11 A gonoszok háza megsemmisül, de az egyenesek sátra virul.
Jumalattomain huoneet kukistetaan, vaan jumalisten majat viheriöitsevät.
12 Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
Monella on tie mielestänsä oikia, vaan viimeiseltä johdattaa se kuolemaan.
13 Nevetés közt is fájhat a szív, és az örömnek vége bánat.
Naurun jälkeen tulee murhe, ja ilon perästä suru.
14 Saját útjaiból lakik jól a tévedt szívű, az övéiből a jó ember.
Tyhmälle tapahtuu laittamisensa jälkeen, vaan hyvä ihminen asetetaan hänen ylitsensä.
15 Az együgyű minden szónak hisz, de az okos ügyel lépésére.
Taitamatoin uskoo kaikki, mutta ymmärtäväinen ottaa teistänsä vaarin.
16 A bölcs fél és kerüli a rosszat, de a balga fölháborodik és elbizakodik.
Viisas pelkää ja karttaa pahaa, vaan tyhmä päätähavin menee.
17 A hirtelen haragú oktalanságot követ el, és a fondorlatok embere meggyűlöltetik.
Äkillinen ihminen tekee hullun töitä, ja kavala ihminen tulee vihattavaksi.
18 Birtokul nyertek az együgyűek oktalanságot, de az okosok körülfogják a tudást.
Taitamattomat perivät tyhmyyden; vaan se on toimellisten kruunu, että he toimellisesti tekevät.
19 Legörnyedtek a rosszak a jók előtt és a gonoszok az igaznak kapuinál.
Häijyn täytyy kumartaa hyviä, ja jumalattomat vanhurskasten porteissa.
20 Társánál is gyűlöletessé válik a szegény, de a gazdagnak barátai sokan vannak.
Köyhää vihaavat hänen lähimmäisensäkin; vaan rikkaalla on monta ystävää.
21 A ki gúnyolódik felebarátján, vétkezik, de a ki könyörül a szegényeken, boldog az.
Joka katsoo lähimmäisensä ylön. hän tekee syntiä; vaan autuas on se, joka viheliäistä armahtaa.
22 Nemde eltévelyegnek a rosszat koholók, de szeretetet és hűséget találnak a jót koholók.
Jotka viekkaudessa vaeltavat, niiltä puuttuu; mutta jotka hyvää ajattelevat, niille tapahtuu hyvyys ja uskollisuus.
23 Minden fáradalomból nyereség származik, de az ajkak beszédje csak hiányra visz.
Jossa työtä tehdään, siinä kyllä on; vaan joka tyhjiin puheisiin tyytyy, siinä on köyhyys.
24 A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák oktalansága oktalanság.
Viisasten rikkaus on heidän kruununsa, mutta tyhmäin hulluus on hulluus.
25 Lelkeket ment meg az igaz tanú, de hazugságokat terjeszt a csalárd.
Uskollinen todistaja vapahtaa hengen, vaan väärä todistaja pettää.
26 Az istenfélelemben erős bizalom van, fiainak is menedékük lesz.
Joka Herraa pelkää, hänellä on vahva linna, ja hänen lapsensa varjellaan.
27 Az istenfélelem életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.
Herran pelko on elämän lähde, että kuoleman nuora välttää taidetaan.
28 Abban, hogy sok a nép, van a király dísze, és a nemzet fogytában a fejedelem rettegése.
Koska kuninkaalla on paljo väkeä, se on hänen kunniansa; vaan koska vähä on väkeä, se tekee päämiehen kehnoksi.
29 A késedelmes haragú nagy értelmességű, de a hirtelen indulatú oktalanságot visz el.
Joka on pitkämielinen, se on viisas; vaan joka äkillinen on, se ilmoittaa tyhmyyden.
30 A testnek élete a szelíd szív, de a csontok rothadása a vakbuzgalom.
Leppyinen sydän on ruumiin elämä; vaan kateus on märkä luissa.
31 A ki nyomorgatja a szegényt, az káromolta alkotóját, de tiszteli őt, a ki könyörül a szűkölködőn.
Joka köyhälle tekee väkivaltaa, hän laittaa hänen luojaansa; vaan joka armahtaa vaivaista, se kunnioittaa Jumalaa.
32 Szerencsétlenségében eltaszíttatik a gonosz, de halálakor is bízik az igaz.
Pahuutensa tähden jumalatoin kukistetaan; vaan vanhurskas on kuolemassakin rohkia.
33 Az értelmesnek szívében bölcsesség nyugszik, de a balgák közepében kitudódik.
Toimellisen sydämessä lepää viisaus; mutta mitä tyhmäin mielessä on, se tulee ilmi.
34 Igazság felemeli a nemzetet, de a népek gyalázata a vétek.
Vanhurskaus korottaa kansan, vaan synti on kansan häpiä.
35 A király jóakarata az eszes szolgáé, de haragja lesz a szégyenletesé.
Toimellinen palvelia on kuninkaalle otollinen; vaan häpiällistä palveliaa ei hän kärsi.
