Példabeszédek 14
1 Az asszonyok legbölcsebbike fölépítette házát, de az oktalanság önkezeivel lerontja.
A wijs womman bildith hir hous; and an unwijs womman schal distrie with hondis an hous bildid.
2 Egyenességében jár, a ki az Örökkévalót féli, de álnok az útjain, a ki őt megveti.
A man goynge in riytful weie, and dredinge God, is dispisid of hym, that goith in a weie of yuel fame.
3 Az oktalannak szájában a gőgnek vesszeje van, de a bölcsek ajkai megőrzik őket,
The yerde of pride is in the mouth of a fool; the lippis of wijs men kepen hem.
4 Ökrök híján tiszta a jászol, de termések bősége a marha erejében van.
Where oxis ben not, the cratche is void; but where ful many cornes apperen, there the strengthe of oxe is opyn.
5 Hűséges tanú nem hazudik, de hazugságokat terjeszt hazug tanú.
A feithful witnesse schal not lie; a gileful witnesse bringith forth a leesing.
6 Keresett a csúfoló bölcsességet, de nincs, az értelmesnek azonban könnyű a tudás.
A scornere sekith wisdom, and he fyndith not; the teching of prudent men is esy.
7 Menj el a balga ember közeléből, és nem ismerted meg tudásnak ajkait,
Go thou ayens a man a fool; and he schal not knowe the lippis of prudence.
8 Az okosnak bölcsessége: érteni az útját, de a balgák oktatalansága csalárdság.
The wisdom of a fel man is to vndirstonde his weie; and the vnwarnesse of foolis errith.
9 Az oktalanok közt tolmács a bűn és az egyenesek közt a jóakarat.
A fool scorneth synne; grace schal dwelle among iust men.
10 A szív ismeri önmagának keservét, és örömébe nem vegyül idegen.
The herte that knowith the bittirnesse of his soule; a straunger schal not be meddlid in the ioie therof.
11 A gonoszok háza megsemmisül, de az egyenesek sátra virul.
The hous of wickid men schal be don awei; the tabernaclis of iust men schulen buriowne.
12 Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
Sotheli a weie is, that semeth iust to a man; but the laste thingis therof leden forth to deth.
13 Nevetés közt is fájhat a szív, és az örömnek vége bánat.
Leiyyng schal be medlid with sorewe; and morenyng ocupieth the laste thingis of ioye.
14 Saját útjaiból lakik jól a tévedt szívű, az övéiből a jó ember.
A fool schal be fillid with hise weies; and a good man schal be aboue hym.
15 Az együgyű minden szónak hisz, de az okos ügyel lépésére.
An innocent man bileueth to eche word; a felle man biholdith hise goyngis.
16 A bölcs fél és kerüli a rosszat, de a balga fölháborodik és elbizakodik.
A wijs man dredith, and bowith awei fro yuel; a fool skippith ouer, and tristith.
17 A hirtelen haragú oktalanságot követ el, és a fondorlatok embere meggyűlöltetik.
A man vnpacient schal worche foli; and a gileful man is odiouse.
18 Birtokul nyertek az együgyűek oktalanságot, de az okosok körülfogják a tudást.
Litle men of wit schulen holde foli; and felle men schulen abide kunnyng.
19 Legörnyedtek a rosszak a jók előtt és a gonoszok az igaznak kapuinál.
Yuel men schulen ligge bifor goode men; and vnpitouse men bifor the yatis of iust men.
20 Társánál is gyűlöletessé válik a szegény, de a gazdagnak barátai sokan vannak.
A pore man schal be hateful, yhe, to his neiybore; but many men ben frendis of riche men.
21 A ki gúnyolódik felebarátján, vétkezik, de a ki könyörül a szegényeken, boldog az.
He that dispisith his neiybore, doith synne; but he that doith merci to a pore man, schal be blessid. He that bileueth in the Lord, loueth merci;
22 Nemde eltévelyegnek a rosszat koholók, de szeretetet és hűséget találnak a jót koholók.
thei erren that worchen yuel. Merci and treuthe maken redi goodis;
23 Minden fáradalomból nyereség származik, de az ajkak beszédje csak hiányra visz.
abundaunce `schal be in ech good werk. Sotheli where ful many wordis ben, there nedynesse is ofte.
24 A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák oktalansága oktalanság.
The coroun of wise men is the richessis of hem; the fooli of foolis is vnwarnesse.
25 Lelkeket ment meg az igaz tanú, de hazugságokat terjeszt a csalárd.
A feithful witnesse delyuereth soulis; and a fals man bringith forth leesyngis.
26 Az istenfélelemben erős bizalom van, fiainak is menedékük lesz.
In the drede of the Lord is triste of strengthe; and hope schal be to the sones of it.
27 Az istenfélelem életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.
The drede of the Lord is a welle of lijf; that it bowe awei fro the fallyng of deth.
28 Abban, hogy sok a nép, van a király dísze, és a nemzet fogytában a fejedelem rettegése.
The dignite of the king is in the multitude of puple; and the schenschipe of a prince is in the fewnesse of puple.
29 A késedelmes haragú nagy értelmességű, de a hirtelen indulatú oktalanságot visz el.
He that is pacient, is gouerned bi myche wisdom; but he that is vnpacient, enhaunsith his foli.
30 A testnek élete a szelíd szív, de a csontok rothadása a vakbuzgalom.
Helthe of herte is the lijf of fleischis; enuye is rot of boonys.
31 A ki nyomorgatja a szegényt, az káromolta alkotóját, de tiszteli őt, a ki könyörül a szűkölködőn.
He that falsli chalengith a nedi man, dispisith his maker; but he that hath merci on a pore man, onourith that makere.
32 Szerencsétlenségében eltaszíttatik a gonosz, de halálakor is bízik az igaz.
A wickid man is put out for his malice; but a iust man hopith in his deth.
33 Az értelmesnek szívében bölcsesség nyugszik, de a balgák közepében kitudódik.
Wisdom restith in the herte of a wijs man; and he schal teche alle vnlerned men.
34 Igazság felemeli a nemzetet, de a népek gyalázata a vétek.
Riytfulnesse reisith a folc; synne makith puplis wretchis.
35 A király jóakarata az eszes szolgáé, de haragja lesz a szégyenletesé.
A mynystre vndurstondynge is acceptable to a kyng; a mynystre vnprofitable schal suffre the wrathfulnesse of him.
