Példabeszédek 14
1 Az asszonyok legbölcsebbike fölépítette házát, de az oktalanság önkezeivel lerontja.
Palungha nongpata loe a ohhaih im to sak; toe kamthu nongpata loe a im to a phraek.
2 Egyenességében jár, a ki az Örökkévalót féli, de álnok az útjain, a ki őt megveti.
Angraeng zii kami loe katoeng loklam ah caeh; toe loklam amkhraeng kami loe Angraeng to khet patoek tihhaih ih ni.
3 Az oktalannak szájában a gőgnek vesszeje van, de a bölcsek ajkai megőrzik őket,
Kamthu ih pakha loe amoekhaih quiboeng ah oh; toe palungha kami ih pahni mah loe nihcae to pahlong tih.
4 Ökrök híján tiszta a jászol, de termések bősége a marha erejében van.
Maitaw om ai ahmuen ih maitaw okduk loe cai pin; toe maitaw ih tha hoiah cang to a hak mangh.
5 Hűséges tanú nem hazudik, de hazugságokat terjeszt hazug tanú.
Oep kaom hnukung loe kaminawk to aling ai; toe amsawn hnukung loe lok amlai.
6 Keresett a csúfoló bölcsességet, de nincs, az értelmesnek azonban könnyű a tudás.
Minawk hnaphnae kami loe palunghahaih to pakrong, toe hnu ai; toe panoekhaih tawn kami hanah loe palungha zoidaek.
7 Menj el a balga ember közeléből, és nem ismerted meg tudásnak ajkait,
Anih ih pahni ah palunghahaih om ai tiah na panoek nahaeloe, kamthu to om taak duem ah.
8 Az okosnak bölcsessége: érteni az útját, de a balgák oktatalansága csalárdság.
Palungha kami loe a caehhaih loklam to palunghahaih hoiah poek; toe kamthu ih amthuhaih loe alinghaih ah oh.
9 Az oktalanok közt tolmács a bűn és az egyenesek közt a jóakarat.
Kamthu loe zaehaih to tiah doeh sah ai; toe katoeng kaminawk khaeah loe tahmenhaih to oh.
10 A szív ismeri önmagának keservét, és örömébe nem vegyül idegen.
Palung mah palungsethaih to panoek; mi mah doeh angmah anghoehaih to minawk han paek thai ai.
11 A gonoszok háza megsemmisül, de az egyenesek sátra virul.
Kasae kami ih im loe amro tih; toe katoeng kami ih kahni im loe aquih tacawt tih.
12 Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
Kami maeto khaeah katoeng loklam maeto baktiah amtueng pae; toe boenghaih ah loe duekhaih loklam ah oh.
13 Nevetés közt is fájhat a szív, és az örömnek vége bánat.
Palungsethaih amtueng han ai ah pahnui kami doeh om tih; anghoehaih doeh palungsethaih hoiah boeng thaih.
14 Saját útjaiból lakik jól a tévedt szívű, az övéiből a jó ember.
Hnuk angnawn kami loe a tok sakhaih atho to hnu tih; toe kahoih kami loe a sak ih hmuen baktih toengah tangqum to hnu tih.
15 Az együgyű minden szónak hisz, de az okos ügyel lépésére.
Poek tawn ai kami loe minawk mah thuih ih loknawk boih to tang; toe palungha kami loe a caehhaih loklam to kahoih ah poek.
16 A bölcs fél és kerüli a rosszat, de a balga fölháborodik és elbizakodik.
Palungha kami loe Angraeng to zit moe, sethaih to cawn taak; toe kamthu loe poekham moe misahoih.
17 A hirtelen haragú oktalanságot követ el, és a fondorlatok embere meggyűlöltetik.
Poek amthueng kami loe amthuhaih hoiah toksak; kahoih ai hmuen sak pacaeng kami loe minawk mah hnuma tih.
18 Birtokul nyertek az együgyűek oktalanságot, de az okosok körülfogják a tudást.
Poekhaih tawn ai kami loe amthuhaih to qawk ah toep; toe palungha kaminawk loe palunghahaih lumuek to angmuek o.
19 Legörnyedtek a rosszak a jók előtt és a gonoszok az igaznak kapuinál.
Kahoih ai kami loe katoeng kami hmaa ah angam sut tih; kasae kami doeh katoeng kami ih khongkha taengah angam sut tih.
20 Társánál is gyűlöletessé válik a szegény, de a gazdagnak barátai sokan vannak.
Amtang kami loe a imtaeng kami mah doeh hnukma; toe angraeng loe ampui tawn mangh.
21 A ki gúnyolódik felebarátján, vétkezik, de a ki könyörül a szegényeken, boldog az.
Kami zae loe a imtaeng kami to khet patoek; toe kamtang tahmen kami loe tahamhoih.
22 Nemde eltévelyegnek a rosszat koholók, de szeretetet és hűséget találnak a jót koholók.
Sethaih poek kaminawk loe loklam caeh pazae o boeh na ai maw? Toe kahoih hmuen poek kaminawk loe amlunghaih hoi oepthohhaih to hnuk o.
23 Minden fáradalomból nyereség származik, de az ajkak beszédje csak hiányra visz.
Toksakhaih boih ah toksakhaih atho to oh; toe lok khue thui kami loe amtang tih.
24 A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák oktalansága oktalanság.
Palungha kaminawk ih angraenghaih loe angmacae ih sui lumuek ah oh; toe kamthunawk amthuhaih mah loe amthuhaih to tacawtsak aep.
25 Lelkeket ment meg az igaz tanú, de hazugságokat terjeszt a csalárd.
Tangtang hnukung mah loe hinghaih to pahlong; toe amsawn hnukung ah kaom kami loe amsawnlok to thuih.
26 Az istenfélelemben erős bizalom van, fiainak is menedékük lesz.
Angraeng zii kami loe kacak oephaih to tawn ueloe, a caanawk abuephaih ahmuen doeh tawn tih.
27 Az istenfélelem életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.
Angraeng zithaih loe hinghaih tuipuek ah oh moe, duekhaih dongh thung hoiah loisakkung ah oh.
28 Abban, hogy sok a nép, van a király dísze, és a nemzet fogytában a fejedelem rettegése.
Kami pop prae thungah loe siangpahrang lensawkhaih to cak; toe kami tamsi prae ah loe siangpahrang amrohaih ah oh.
29 A késedelmes haragú nagy értelmességű, de a hirtelen indulatú oktalanságot visz el.
Panoekhaih kathuk kami loe palungsawk; toe poek amthueng kami loe amthuhaih to amtuengsak.
30 A testnek élete a szelíd szív, de a csontok rothadása a vakbuzgalom.
Poekhoih palung mah taksa to ngantuisak; toe uthaih mah loe huhong to hmawnsak.
31 A ki nyomorgatja a szegényt, az káromolta alkotóját, de tiszteli őt, a ki könyörül a szűkölködőn.
Kamtang pacaekthlaek kami loe angmah Sahkung to ni pacaekthlaek; toe Sithaw khingya kami loe kamtang nuiah palungnathaih to tawnh.
32 Szerencsétlenségében eltaszíttatik a gonosz, de halálakor is bízik az igaz.
Kasae kami loe a sethaih mah kraksak tathuk; toe katoeng kami loe duek naah doeh oephaih to tawnh.
33 Az értelmesnek szívében bölcsesség nyugszik, de a balgák közepében kitudódik.
Palungha kami ih palung thungah palunghahaih to oh; toe kamthu ih palung thungah kaom hmuen loe amtueng phaeng.
34 Igazság felemeli a nemzetet, de a népek gyalázata a vétek.
Toenghaih mah prae kaminawk to sangsak tahang; toe zaehaih loe kami boih kasaethuihaih ah oh.
35 A király jóakarata az eszes szolgáé, de haragja lesz a szégyenletesé.
Siangpahrang loe palungha tamna nuiah anghoe; toe azatsak thaih tamna loe angraeng to palungphuisak.
