Példabeszédek 13
1 A bölcs fiú hallgatott atyja oktatására, de a csúfoló nem hallgatott dorgálásra.
A wijs sone is the teching of the fadir; but he that is a scornere, herith not, whanne he is repreuyd.
2 Szájának gyümölcséből eszik jót a férfi, de a hűtlenkedők lelke erőszak.
A man schal be fillid with goodis of the fruit of his mouth; but the soule of vnpitouse men is wickid.
3 A ki megóvja száját, megőrzi lelkét, de a ki fölszakítja ajkait, számára rettegés!
He that kepith his mouth, kepith his soule; but he that is vnwar to speke, schal feel yuels.
4 Kivánkozik, de hiába, a restnek lelke, de a szorgalmasak lelke bőségben részesül.
A slow man wole, and wole not; but the soule of hem that worchen schal be maad fat.
5 Hazug szót gyűlöl az igaz, de a gonosz megszégyenít és meggyaláz.
A iust man schal wlate a fals word; but a wickid man schendith, and schal be schent.
6 Az igazság megőrzi a gáncstalan útút, de a gonoszság megdönti a vétkest.
Riytfulnesse kepith the weie of an innocent man; but wickidnesse disseyueth a synnere.
7 Van a ki gazdagnak tetteti magát, de nincs semmije, a ki szegénynek tetteti magát, s nagy vagyona van.
A man is as riche, whanne he hath no thing; and a man is as pore, whanne he is in many richessis.
8 Az ember lelkének váltsága a gazdagsága, de a szegény nem hallgatott dorgálásra.
Redempcioun of the soule of man is hise richessis; but he that is pore, suffrith not blamyng.
9 Az igazak világossága vígan ég, de a gonoszok mécsese kialszik.
The liyt of iust men makith glad; but the lanterne of wickid men schal be quenchid.
10 Kevélységgel csak czivódás okoztatik, de a tanácskozóknál bölcsesség van.
Stryues ben euere a mong proude men; but thei that don alle thingis with counsel, ben gouerned bi wisdom.
11 Hiábavalóság által szerzett vagyon kevesbedik, de a ki markonként gyűjt, gyarapít.
Hastid catel schal be maad lesse; but that that is gaderid litil and litil with hond, schal be multiplied.
12 Halogatott várakozás beteggé teszi a szívet, de élet fája a bekövetkezett kívánság.
Hope which is dilaied, turmentith the soule; a tre of lijf is desir comyng.
13 A ki gúnyolja az igét, leköttetik neki, de a ki féli a parancsot, az megjutalmaztatik.
He that bacbitith ony thing, byndith hym silf in to tyme to comynge; but he that dredith the comaundement, schal lyue in pees.
14 A bölcsnek tanítása életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.
The lawe of a wise man is a welle of lijf; that he bowe awei fro the falling of deth.
15 Igazi eszesség kegyet szerez, de a hűtlenkedők útja kemény.
Good teching schal yyue grace; a swolowe is in the weie of dispiseris.
16 Minden okos tudással cselekszik, de a balga kitárja az oktalanságot.
A fel man doith alle thingis with counsel; but he that is a fool, schal opene foli.
17 Gonosz követ bajba esik, de gyógyítás hűséges küldött.
The messanger of a wickid man schal falle in to yuel; a feithful messanger is helthe.
18 Szegénységet és szégyent ér, a ki elveti az oktatást, de a ki megőrzi a feddést, tiszteltetik.
Nedynesse and schenschip is to him that forsakith techyng; but he that assentith to a blamere, schal be glorified.
19 Megvalósult kívánság kellemes a léleknek, de utálata a balgáknak kerülni a rosszat.
Desir, if it is fillid, delitith the soule; foolis wlaten hem that fleen yuels.
20 A ki bölcsekkel jár, bölccsé lesz, de a ki balgákkal társul, rosszul jár.
He that goith with wijs men, schal be wijs; the freend of foolis schal be maad lijk hem.
21 A vétkeseket üldözi a rosszaságuk, de az igazaknak jóval fizetnek.
Yuel pursueth synneris; and goodis schulen be yoldun to iust men.
22 A jó örököt hagy fiai fiainak, de az igaz számára van eltéve a vétkezőnek vagyona.
A good man schal leeue aftir him eiris, sones, and the sones of sones; and the catel of a synnere is kept to a iust man.
23 Bő eleséget terem a szegények ugara, de van, a ki tönkre jut jog híján.
Many meetis ben in the new tilid feeldis of fadris; and ben gaderid to othere men with out doom.
24 A ki visszatartja vesszejét, gyűlöli fiát, de a ki szereti, idején keresi föl fenyítéssel.
He that sparith the yerde, hatith his sone; but he that loueth him, techith bisili.
25 Az igaz eszik lelke jóllaktáig, de a gonoszok hasa hiányt érez.
A iust man etith, and fillith his soule; but the wombe of wickid men is vnable to be fillid.
