Példabeszédek 13

1 A bölcs fiú hallgatott atyja oktatására, de a csúfoló nem hallgatott dorgálásra.

En viis Søn modtager sin Faders Tugt; men en Spotter hører ikke paa Irettesættelse.

2 Szájának gyümölcséből eszik jót a férfi, de a hűtlenkedők lelke erőszak.

Af sin Munds Frugt nyder en Mand godt; men de troløses Sjæl høster Krænkelse.

3 A ki megóvja száját, megőrzi lelkét, de a ki fölszakítja ajkait, számára rettegés!

Hvo som vogter sin Mund, bevarer sin Sjæl; den, som lader sine Læber vidt op, ham er det til Fordærvelse.

4 Kivánkozik, de hiába, a restnek lelke, de a szorgalmasak lelke bőségben részesül.

Den lades Sjæl begærer og faar intet; men de flittiges Sjæl næres rigeligt.

5 Hazug szót gyűlöl az igaz, de a gonosz megszégyenít és meggyaláz.

Den retfærdige hader Løgns Ord; men den ugudelige gør Skam og Vanære.

6 Az igazság megőrzi a gáncstalan útút, de a gonoszság megdönti a vétkest.

Retfærdighed bevarer den, som vandrer oprigtigt sin Vej; men Ugudelighed styrter Synderen.

7 Van a ki gazdagnak tetteti magát, de nincs semmije, a ki szegénynek tetteti magát, s nagy vagyona van.

Der er den, som holder sig for rig og har dog intet; og den, som holder sig for fattig og har meget Gods.

8 Az ember lelkének váltsága a gazdagsága, de a szegény nem hallgatott dorgálásra.

En Mands Rigdom er Løsepenge for hans Liv! men en fattig hører ikke paa Irettesættelse.

9 Az igazak világossága vígan ég, de a gonoszok mécsese kialszik.

De retfærdiges Lys skinner frydeligt; men de ugudeliges Lampe skal udslukkes.

10 Kevélységgel csak czivódás okoztatik, de a tanácskozóknál bölcsesség van.

Ved Hovmod foraarsager man kun Trætte; men hos dem, som lade sig raade, er Visdom.

11 Hiábavalóság által szerzett vagyon kevesbedik, de a ki markonként gyűjt, gyarapít.

Gods formindskes ved Forfængelighed; men hvo som samler i Haanden, forøger det.

12 Halogatott várakozás beteggé teszi a szívet, de élet fája a bekövetkezett kívánság.

Forventning, som forhales, krænker Hjertet; men naar det kommer, som man begærer, da er det et Livsens Træ.

13 A ki gúnyolja az igét, leköttetik neki, de a ki féli a parancsot, az megjutalmaztatik.

Hvo som foragter Ordet, bereder sig Fordærvelse; men hvo som frygter Budet, han faar Løn derfor.

14 A bölcsnek tanítása életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.

Den vises Lærdom er Livets Kilde, saa at man viger fra Dødens Snarer.

15 Igazi eszesség kegyet szerez, de a hűtlenkedők útja kemény.

En god Forstand giver Naade; men de troløses Vej er haard.

16 Minden okos tudással cselekszik, de a balga kitárja az oktalanságot.

Hver, som er klog, gør sine Ting med Forstand; men Daaren udbreder Taabelighed.

17 Gonosz követ bajba esik, de gyógyítás hűséges küldött.

Et ugudeligt Sendebud falder i Ulykke; men et trofast Bud er Lægedom.

18 Szegénységet és szégyent ér, a ki elveti az oktatást, de a ki megőrzi a feddést, tiszteltetik.

Hvo, som lader Tugt fare, faar Armod og Skam; men den, som agter paa Revselse, faar Ære.

19 Megvalósult kívánság kellemes a léleknek, de utálata a balgáknak kerülni a rosszat.

Naar det sker, som man begærer, da er det sødt for Sjælen; men at vige fra ondt, er Daarer en Vederstyggelighed.

20 A ki bölcsekkel jár, bölccsé lesz, de a ki balgákkal társul, rosszul jár.

Den, som omgaas med vise, bliver viis, men den, som er Ven med Daarer, faar Ulykke.

21 A vétkeseket üldözi a rosszaságuk, de az igazaknak jóval fizetnek.

Ulykke forfølger Syndere; men den retfærdige betales med godt.

22 A jó örököt hagy fiai fiainak, de az igaz számára van eltéve a vétkezőnek vagyona.

Den gode efterlader Børnebørn en Arv; men Synderes Gods er gemt til den retfærdige.

23 Bő eleséget terem a szegények ugara, de van, a ki tönkre jut jog híján.

Den fattiges nyopdyrkede Land yder megen Føde; men der er den, som gaar til Grunde, fordi han ikke gør Ret.

24 A ki visszatartja vesszejét, gyűlöli fiát, de a ki szereti, idején keresi föl fenyítéssel.

Hvo som sparer sit Ris, hader sin Søn; men den, som elsker ham, tugter ham tidligt.

25 Az igaz eszik lelke jóllaktáig, de a gonoszok hasa hiányt érez.

Den retfærdige kan spise, til hans Sjæl bliver mæt; men de ugudeliges Bug skal lide Mangel.