Példabeszédek 12
1 A ki szereti az oktatást, szereti a tudást, de a ki gyűlöli a feddést, az oktalan.
El que ama el castigo ama la sabiduría; mas el que aborrece la reprensión, es carnal.
2 Kedvességet nyer a jó az Örökkévalótól, de a fondorlatok emberét kárhoztatja.
El bueno alcanzará favor del SEÑOR; mas él condenará al hombre de malos pensamientos.
3 Nem szilárdul meg az ember gonoszság által, de az igazak gyökere meg nem inog.
El hombre no se afirmará por medio de la impiedad; mas la raíz de los justos no será movida.
4 A derék asszony férjének koronája, de mint rothadás csontjaiban a szégyenletes.
La mujer virtuosa es corona de su marido; mas la mala, como carcoma en sus huesos.
5 Az igazak gondolatai jogosság, a gonoszok tanácsai csalárdság.
Los pensamientos de los justos son rectitud; mas las astucias de los impíos, engaño.
6 A gonoszok szavai: vérre leselkedni, de az egyenesek szája megmenti őket.
Las palabras de los impíos son para asechar la sangre; mas la boca de los rectos los librará.
7 Megfordulnak a gonoszok és máris nincsenek, de az igazak háza fönnáll.
Dios trastornará a los impíos, y no serán más; pero la casa de los justos permanecerá.
8 Eszéhez képest dicsértetik a férfi, de az elferdült szívű csúffá lesz.
Según su sabiduría es alabado el hombre; mas el perverso de corazón será menospreciado.
9 Jobb, a kit lenéznek, de van szolgája, mint a ki előkelősködik, de kenyér híjával van.
Mejor es el que se menosprecie y se hace siervo, que el que se precia, y carece de pan.
10 Ismeri az igaz barmának lelkét, de a gonoszok irgalma kegyetlenség.
El justo tiene misericordia aun a su bestia; mas las piedad de los impíos es crueldad.
11 A ki földjét műveli, jól fog lakni kenyérrel, de a ki üres dolgokat hajhász, esztelen.
El que labra su tierra, se saciará de pan; mas el que sigue a los vagabundos es falto de entendimiento.
12 Kívánta a gonosz hálóba keríteni a rosszakat, de az igazak gyökere megmarad.
Desea el impío la red de los malos; mas la raíz de los justos dará fruto.
13 Az ajkak bűnében gonosz tőr van, de az igaz kikerült a szorongatásból.
El impío es enredado en la prevaricación de sus labios; mas el justo saldrá de la tribulación.
14 Szájának gyümölcséből jóval lakik jól a férfi, s az ember kezeinek tettét visszafizetik neki.
El hombre será saciado de bien del fruto de su boca; y la paga de las manos del hombre le será dada.
15 Az oktalannak útja egyenes az ő szemeiben, de tanácsra hallgat a bölcs.
El camino del loco es derecho en su opinión; mas el que escucha al consejo es sabio.
16 Az oktalannak aznap tudódik ki bosszúsága, de eltakarja a szégyent az okos.
El loco al momento da a conocer su ira; mas el que cubre la injuria es cuerdo.
17 A ki hűséget terjeszt, igazság szerint vall, de hazug tanú a csalárd.
El que habla verdad, declara justicia; mas el testigo mentiroso, engaño.
18 Van a ki fecseg akár kardszúrások, de a bölcsek nyelve gyógyítás.
Hay quienes hablan como dando estocadas de espada; mas la lengua de los sabios es medicina.
19 Az igaz ajak fönnáll örökre, de csak szempillantásig a hazug nyelv.
El labio de la verdad permanecerá para siempre; mas la lengua de mentira por un momento.
20 Csalárdság van a rosszat koholók szívében, de a békét tanácsolóknak öröm jut.
Engaño hay en el corazón de los que piensan mal; mas alegría en el de los que piensan bien.
21 Nem esik meg az igazon semmi jogtalanság, de a gonoszok telvék roszzal.
Ninguna iniquidad alcanzará al justo; mas los impíos serán llenos de mal.
22 Az Örökkévaló utálata a hazug ajkak, de kedvére vannak a. hűséggel cselekvők.
Los labios mentirosos son abominación al SEÑOR; mas los obradores de la verdad su contentamiento.
23 Okos ember eltakarja a tudást, de a balgák szíve kikiáltja az oktalanságot.
El hombre cuerdo encubre su sabiduría; mas el corazón de los locos publica la locura.
24 A szorgalmasak keze uralkodni fog, de a renyheség alattvalóvá lesz.
La mano de los diligentes se enseñoreará; mas la negligencia será tributaria.
25 Aggódás az ember szívében leveri azt, de a jó szó felvidítja.
El cuidado congojoso en el corazón del hombre, lo abate; mas la buena palabra lo alegra.
26 Útbaigazítja társait az igaz, de a gonoszok útja eltévelyíti őket.
El justo hace reflexionar a su prójimo; mas el camino de los impíos les hace errar.
27 Nem süti meg a renyhe a vadját, de drága vagyona az embernek a szorgalom.
El engañoso ni aun asará su caza; mas el haber del hombre diligente es precioso.
28 Az igazság pályáján élet van, és ösvényének útján nem halál.
En la vereda de la justicia está la vida; y el camino de su vereda no es muerte.
