< Példabeszédek 12 >
1 A ki szereti az oktatást, szereti a tudást, de a ki gyűlöli a feddést, az oktalan.
Whoso is loving instruction, is loving knowledge, And whoso is hating reproof [is] brutish.
2 Kedvességet nyer a jó az Örökkévalótól, de a fondorlatok emberét kárhoztatja.
The good bringeth forth favour from Jehovah, And the man of wicked devices He condemneth.
3 Nem szilárdul meg az ember gonoszság által, de az igazak gyökere meg nem inog.
A man is not established by wickedness, And the root of the righteous is not moved.
4 A derék asszony férjének koronája, de mint rothadás csontjaiban a szégyenletes.
A virtuous woman [is] a crown to her husband, And as rottenness in his bones [is] one causing shame.
5 Az igazak gondolatai jogosság, a gonoszok tanácsai csalárdság.
The thoughts of the righteous [are] justice, The counsels of the wicked — deceit.
6 A gonoszok szavai: vérre leselkedni, de az egyenesek szája megmenti őket.
The words of the wicked [are]: 'Lay wait for blood,' And the mouth of the upright delivereth them.
7 Megfordulnak a gonoszok és máris nincsenek, de az igazak háza fönnáll.
Overthrow the wicked, and they are not, And the house of the righteous standeth.
8 Eszéhez képest dicsértetik a férfi, de az elferdült szívű csúffá lesz.
According to his wisdom is a man praised, And the perverted of heart becometh despised.
9 Jobb, a kit lenéznek, de van szolgája, mint a ki előkelősködik, de kenyér híjával van.
Better [is] the lightly esteemed who hath a servant, Than the self-honoured who lacketh bread.
10 Ismeri az igaz barmának lelkét, de a gonoszok irgalma kegyetlenség.
The righteous knoweth the life of his beast, And the mercies of the wicked [are] cruel.
11 A ki földjét műveli, jól fog lakni kenyérrel, de a ki üres dolgokat hajhász, esztelen.
Whoso is tilling the ground is satisfied [with] bread, And whoso is pursuing vanities is lacking heart,
12 Kívánta a gonosz hálóba keríteni a rosszakat, de az igazak gyökere megmarad.
The wicked hath desired the net of evil doers, And the root of the righteous giveth.
13 Az ajkak bűnében gonosz tőr van, de az igaz kikerült a szorongatásból.
In transgression of the lips [is] the snare of the wicked, And the righteous goeth out from distress.
14 Szájának gyümölcséből jóval lakik jól a férfi, s az ember kezeinek tettét visszafizetik neki.
From the fruit of the mouth [is] one satisfied [with] good, And the deed of man's hands returneth to him.
15 Az oktalannak útja egyenes az ő szemeiben, de tanácsra hallgat a bölcs.
The way of a fool [is] right in his own eyes, And whoso is hearkening to counsel [is] wise.
16 Az oktalannak aznap tudódik ki bosszúsága, de eltakarja a szégyent az okos.
The fool — in a day is his anger known, And the prudent is covering shame.
17 A ki hűséget terjeszt, igazság szerint vall, de hazug tanú a csalárd.
Whoso uttereth faithfulness declareth righteousness, And a false witness — deceit.
18 Van a ki fecseg akár kardszúrások, de a bölcsek nyelve gyógyítás.
A rash speaker is like piercings of a sword, And the tongue of the wise is healing.
19 Az igaz ajak fönnáll örökre, de csak szempillantásig a hazug nyelv.
The lip of truth is established for ever, And for a moment — a tongue of falsehood.
20 Csalárdság van a rosszat koholók szívében, de a békét tanácsolóknak öröm jut.
Deceit [is] in the heart of those devising evil, And to those counselling peace [is] joy.
21 Nem esik meg az igazon semmi jogtalanság, de a gonoszok telvék roszzal.
No iniquity is desired by the righteous, And the wicked have been full of evil.
22 Az Örökkévaló utálata a hazug ajkak, de kedvére vannak a. hűséggel cselekvők.
An abomination to Jehovah [are] lying lips, And stedfast doers [are] his delight.
23 Okos ember eltakarja a tudást, de a balgák szíve kikiáltja az oktalanságot.
A prudent man is concealing knowledge, And the heart of fools proclaimeth folly.
24 A szorgalmasak keze uralkodni fog, de a renyheség alattvalóvá lesz.
The hand of the diligent ruleth, And slothfulness becometh tributary.
25 Aggódás az ember szívében leveri azt, de a jó szó felvidítja.
Sorrow in the heart of a man boweth down, And a good word maketh him glad.
26 Útbaigazítja társait az igaz, de a gonoszok útja eltévelyíti őket.
The righteous searcheth his companion, And the way of the wicked causeth them to err.
27 Nem süti meg a renyhe a vadját, de drága vagyona az embernek a szorgalom.
The slothful roasteth not his hunting, And the wealth of a diligent man is precious.
28 Az igazság pályáján élet van, és ösvényének útján nem halál.
In the path of righteousness [is] life, And in the way of [that] path [is] no death!