Példabeszédek 11

1 Csalárd mérleg utálata az Örökkévalónak, de teljes súlykő kedvére van.

Yehova huchukia vipimo ambavyo havipo sahihi, bali hufurahia uzani dhahiri.

2 Jött a kevélység és jött a szégyen is; de a szerényeknél bölcsesség van.

Kinapokuja kiburi, ndipo aibu huja, bali unyenyekevu huleta hekima.

3 Az egyenesek gáncstalansága vezeti őket, de a hűtlenkedők ferdesége elpusztítja őket.

Uadilifu wa wenye haki huwaongoza, bali udanganyifu wa njia za wajanja utawaangamiza.

4 Nem használ a vagyon a haragnak napján, de az igazság megment a haláltól.

Utajiri hauna thamani siku ya ghadhabu, bali kwa kutenda haki hujilinda na mauti.

5 A gáncstalannak igazsága egyenessé teszi útját, de gonoszsága által elesik a gonosz.

Mwenendo wa mtu mwema huinyosha njia yake, bali waovu wataanguka kwa sababu ya uovu wao.

6 Az egyenesek igazsága megmenti őket, de vágyuk által megfogatnak a hűtlenkedők.

Mwenendo mwema wa wale wampendezao Mungu utawalinda salama, bali wadanganyifu hunaswa katika shauku zao.

7 Gonosz ember halálával elvész a remény, s a jogtalanság várakozása elveszett.

Mtu mwovu anapokufa, tumaini lake hupotea na tumaini lililokuwa katika nguvu zake linakuwa si kitu.

8 Az igaz kiszabadult a szorongatásból, és jött helyébe a gonosz.

Yule atendaye haki hulindwa katika taabu na badala yake taabu humjia mwovu.

9 Szájjal rontja meg felebarátját az istentelen, de tudás által kiszabadulnak az igazak.

Kwa kinywa chake asiyeamini Mungu humwangamiza jirani yake, bali kwa maarifa wale watendao haki hulindwa salama.

10 Mikor jó dolguk van az igazaknak, vigad a város, s mikor elvesznek a gonoszok, ujjongás van.

Wanapofanikiwa watendao haki, mji hufurahi, waovu wanapoangamia, kunakuwa na kelele za furaha.

11 Az egyenesek áldása által emelkedik a város, de a gonoszok szája által leromboltatik.

Kwa zawadi nzuri za wale wanaompendeza Mungu, mji unakuwa mkubwa; kwa kinywa cha waovu mji huvurugwa.

12 Gúnyolódik felebarátján az esztelen, de az értelmes ember hallgat.

Mtu mwenye dharau kwa rafiki yake hana akili, bali mtu mwenye ufahamu hunyamaza.

13 Ki mint rágalmazó jár, feltárja a titkot, de a hűséges szellemű eltakarja a dolgot.

Anayekwenda akizunguka kwa kukashifu hufunua siri, bali mtu mwaminifu hustiri jambo.

14 Útmutatások nélkül elesik a nép, de a tanácsosok sokaságában győzelem van.

Pasipokuwa na uongozi wenye busara, taifa huanguka, bali ushindi huja kwa kushauriana washauri wengi.

15 Nagyon rosszul jár, ha ki idegenért kezeskedett, de a ki gyűlöli a kézcsapást, az bizton van.

Anayemdhamini mkopo wa mgeni ataumia kwa usumbufu, bali anayechukia kutoa rehani kwa namna ya ahadi yupo salama.

16 Kedves asszony megtartja a tiszteletet, és az erősek megtartják a gazdagságot.

Mwanamke mwenye rehema hupata heshima, bali watu wakorofi hufumbata utajiri.

17 Saját lelkével tesz jót a kegyes ember, de saját testét megzavarja a kegyetlen.

Mtu mkarimu hufaidika mwenyewe, bali mkatili hujiumiza mwenyewe.

18 gonosz hazug munkabért szerez, de a ki igazságot vet, igaz jutalmat.

Mtu mwovu husema uongo kupata mishahara yake, bali yeye apandaye haki anavuna mishahara ya kweli.

19 Igazságos becsületesség életre visz, de ki a rosszat hajhássza, halálára teszi.

Mtu mwaminifu atendaye haki ataishi, bali yeye atendaye uovu atakufa.

20 Az Örökkévaló utálata az álnok szívűek, de kedvére vannak a gáncstalan útuak.

Yehova anawachukia wenye ukaidi mioyoni, bali anawapenda wale ambao njia zao hazina makosa.

21 Kezet kézre! Nem marad büntetlenül a rossz, de az igazak magzatja megmenekül.

Uwe na uhakika juu ya hili- watu waovu hawatakosa adhabu, bali uzao wa wale watendao haki watawekwa salama.

22 Arany gyűrű sertésnek orrában, szép asszony, de ész híján.

Kama pete ya dhahabu kwenye pua ya nguruwe ndiyo alivyo mwanamke mzuri asiye na busara.

23 Az igazak kívánsága csupán a jó, a gonoszok reménye – harag.

Shauku ya wale watendao haki ni matokeo mema, bali watu waovu wanaweza kutumainia ghadhabu tu.

24 Van, a ki szór és még gyarapszik, de a ki megvon attól, a mi illő – csak szűkölködésre teszi.

Kuna yule ambaye hupanda mbegu- atakusanya zaidi; mwingine hapandi- huyo anakuwa masikini.

25 Áldásos lélek bőségben részesül, s a ki telít, maga is telíttetik.

Mtu mkarimu atafanikiwa na yule awapaye maji wengine atapata maji yake mwenyewe.

26 A ki visszatartja a gabonát, azt megátkozza a nép, de áldás száll a gabonaeladónak fejére.

Watu wanamlaani mtu ambaye hukataa kuuza nafaka, bali zawadi njema hufunika kichwa chake ambaye huuza nafaka.

27 A ki jóra igyekszik, kedvességet keres, de a ki rossz után tör, ő reá jön az.

Yule ambaye hutafuta mema kwa bidii pia anatafuta kibali, bali yule atafutaye ubaya atapata ubaya.

28 A ki gazdagságában bízik, az el fog esni, de mint a falevél virulnak az igazak.

Wale wanaotumaini utajiri wataanguka, bali kama jani, wale watendao haki watasitawi.

29 A ki megzavarja házát, szelet kap birtokul, és szolgája lesz az oktalan a bölcsszívűnek.

Yule ambaye analeta taabu kwenye kaya yake ataurithi upepo na mpumbavu atakuwa mtumishi wa wenye moyo wa hekima.

30 Az igaznak gyümölcse életnek fája, és lelkeket nyer meg a bölcs.

Wale watendao haki watakuwa kama mti wa uzima, lakini vurugu huondoa uzima.

31 Lám az igaznak a földön fizetnek, hát még a gonosznak és vétkezőnek.

Tazama! Ikiwa wale watendao haki hupokea wanachositahili, je si zaidi kwa waovu na wenye dhambi!